Epikurosz#75
Az állati sejtekből növesztett szövetek szerintem csak gyerekkori próbálkozások. Kísérleti céljuk van. Mert az igazi az lesz, ha baleset miatt elvesztett végtagot, szemet újra tudunk növeszteni. Ennek pedig van értelme.
Kb. 14 évvel azzal hökkentettem meg a fogorvosom, hogy unom már a gyökérkezeléseket, miért nem lehet újranöveszteni a fogakat hamradjára is, hisz ugye alapból 2x nőnek ki.
Erre a robotos témára visszatérve: előhozakodom egy párhuzammal. Szerintem ugyanaz lesz a szerepük, mint a kutyáknak. Csak pit bull robotk ne legyenek!
A kutyákat is mennyire megszerettük. Hozzánk nőttek. Ők is sok mindent jobban tudnak, mint mi: erősebb a harapásuk, gyorsabban futnak, jobb a szimatuk, képesek éjszakákon át vigyázni tulajdonunkra stb. stb. A pápa is megmondta, hogy nekik is, mint minden állatnak van lelkük!
Egy hiányosságuk van: intelligencia, okosság terén gyengébbek, mint mi.
A robotok intelligencia, gyors helyzetfelmérés, érzékszervek minősége, szélsőséges körülmények bírása stb. stb. terén biztosan felül fognak minket múlni. De sok mindenben - elsősorban a kreativitás, a szeretet, a hit, és még biztos vannak mások is - terén überolni fogjuk őket. De lehetnek azonban olyan kiborgok, amelyeket emberi alapon fognak kifejleszteni. Például: az agy emberi agy marad, de a végtagok ellenálló anyagból lesznek (feltéve, hogy nem müxik az újranövesztési technológia és rá lesznek erre szorulva). De ezek már részletkérdések.
A lényeg: törékeny testünk helyett lehet, hogy szupermenek tudják felfedezni a távoli csillagokat.
Az érdekes ebben az egészben, hogy ha ilyen folyamatos lehet a fejlődés, akkor a tőlünk < pár 100, esetleg ezer fényévre lévő intelligens civilizációk felderítőinek (robotjainak) már rég itt kellene lenniük. Ezzel el is jutottunk az UFO-k kérdéséhez, és a bűvös kör bezárult, ugyanis úgy néz ki, hogy vagy nincsenek műszakilag ennyire fejlett civilizációk (ki sem alakultak, vagy elpusztultak - és mi lehetnénk az elsők), vagy a fejlődésnek is vannak határai, és azokon nem lehet átlépni, tehát be vagyunk zárva kis világunkba. Magyarán, lehet gyártani mosógépet, mosórobotot, és porszívót, meg emberformájú recepciósokat, de a robotikának is megvannak a maga korlátai, és lehetetlen olyan mesterséges intelligenciával felruházni az űr viszontagságainak amúgy jobban ellenálló masinákat, hogy azok a szülőbolygótól több száz vagy ezer fényévre is önálló kutatómunkát tudjanak végezni. Mert ha lehetséges lenne, akkor itt mászkálnának, méricskélnének. Persze, leeht azzal érvelni, hogy ha egy civilizáció annyira fejlett, hogy semmibe nem kerül nekik egyik naprendszerből ugrálni a másikba, akkor az már nem is akar, vagy nem tud kapcsolatba lépni velünk. De van kibúvó eme kizáró tényező alul: kell lenniük nálunk fejletlenebb bioszféráknak, illetve nálunk fejlettebb civilizációknak, de középütt kell lenniük hozzánk hasonló színvonalon lévőknek is, akikkek találnánk közös témákat. Ha az ember utazik a buszon, vonaton, vagy elmegy egy idegen helységbe, ott is előbb-utóbb talál rokonlelkeket - gondolom én.