Epikurosz#61
Akkor most egy kicsit elkalandozok a témától, de tanulságos lesz, ígérem.
Vegyük a saját esetünket, hisz ezt ismerjük a legjobban.
Most kivételesen nem megyek vissza az ókorig, miért is lennék mindig kíméletlen? :-)
A középkori magyar társadalomra is, mint általában a középkori társadalmakra, a természetes gazdálkodás volt jellemző. Tehát, az emberek megtermelték szükségleteik zömét. A pluszt meg beszerezték a vásárokon (állatvásár, kirakóvásár). Akkor is ment a huncutság, próbálták jobb pénzért eladni (sokszor, nagyon sokszor elcserélni!) a portékát másoknak, de volt egyfajta kölcsönösségi viszony ('ha kakát adok, én is kakát kapok'), plusz azért az emberek vallásosak voltak, és a vallás biztos pokolt ígért a csalóknak. A vezető osztály meg - kivéve a királyt és a hercegprímást - elég közel élt a néphez. Megvolt ugyan a távolságtartás, az osztálykülönbség, de - és ez meglepő! - a mai burzsujok és prolik között nagyobb a szakadék, mint volt akkor a főnemesek és a jobágyok között.
A gépezetbe akkor kezdtek a homoszemcsék belepotyogni, amikor a főnemesség és az őt támogató RK főpapság már nem saját népe érdekeit kezdte elsősorban nézni. A királynál a "kozmopolitizmus" jött magától, ugyanis elvárt volt, a katonai szövetségek miatt is, hogy valamelyik európai uralkodóházból nősüljön, a rom.kat. főpapokat pedig Rómából nevezték ki, sokszor nem is voltak magyarok. Az Árpád-ház kihalása után már a királyaink sem magyarok. A vezetők és vezetettek közötti szakadék ilyetén kialakulása után aztán jöttek a problémák: a földbirtokosnak az volt a lényeg, hogy földjeit megműveljék, az adót befizessék, így aztán - főleg Erdélyben, és főleg egy-egy pusztító járvány vagy külső támadás után - előszeretettel telepítették be a külföldieket. (Ez megy ma is.) Pedig csak várni kellett volna 1 generációt, hogy a magyar jobbágy, némi felső segítséggel, regenerálódjon. A betelepülők közül a legjobban a nyuga-teurópaiakkal jártunk (németek, vallonok, flamandok stb.). Ők hozták a várépítés tudományát, a szervezettséget, a kultúrát, de magukkal hozták a szőlőtőkéjeiket is, és a magyar lakosság, amely azelőtt nem nagyon borozgatott, lassan rászokott a borra. Rövid időn belül az ment ritkaságszámba, ha valaki nem ivott. El is nevezték iziben Bornemisszának. Ó, és ha tudtuk volna, hogy ez csak a kezdet! A török majd Habsburg megszállás csak súlyosbított a helyzeten. A Habsburgok, miután felszabadítottak a török iga alól, megintcsak német (sváb) telepeseket hoztak. A török uralom idején elnéptelenedett Bánságba, a Rákóczi szabadságharc miatt feldúlt Szatmárba, például magyar ember nem is telepedhett le. Kb. 60 évig volt ez így, Mária Terézia oldotta fel a tilalmat 1760 után. Hihetetlen! Az 1700-as években, a masszív román erdélyi betelepülés mellett, volt egy érdekessége, megjelentek nagy számban a zsidó kereskedők. Főleg az után, hogy Lengyelországot felosztották, és így sokan Habsburg alattvalókká váltak. Ők hozták a pálinkafőzés tudományát. Borivókból pálinkaivókká tettek minket.
Szóval, a lényeg: már nem egyszerű árukereskedelemről van itt szó, amikor érdekelt vagy abban, hogy embertársadnak jó minőségű terméket adj, hanem sima fogyasztónak nézed őt, és a lényeg, hogy minél többet vegyen tőled, és dőljön hozzád a pénz, akár azon az áron is, hogy tönkreteszed az egészségét. Azt már nem is kell mondanom, hogy Máramarosban, Csalóközben egyes településeken még jobban megcsappant a magyar lakosságszám, sok településen 2-3 emberöltő alatt többségbe kerültek a zsidók. Máshol, Baranyában, a Duna mentén stb., meg ugye jöttek a szerbek, görögök, bolgárok stb. akik a török elnyomás elől menekültek. 1800 körül a magyar királyság lakosságának fele, ha magyar volt.
No, de térjünk vissza a mára. Nagy sz*ban van az ország, ezt tudjuk. Ilyenkor a társadalmi szolidaritás segítene. Például az, hogy 2 évig a gazdagjaink nem mennek külföldre nyaralni, itthon költik a pénzt, nem vesznek külföldi ingatlant stb. Ehelyett mit lát az ember? Még gyerekeiket is külföldi iskolákba küldik. (Mely gyerekeknek, ha elolvasod az internetes blogjait, akkor legtöbbször azt írják benne, hogy jobb ott külföldön, hogy uncsi, meg rossz, meg sz*r otthon lenni stb. stb.)
A másik: a kereskedelmi hálózat olyan multik kezében van, akik lesz*ják a magyar ember egészségi állapotát. Már megint. Így aztán minden gagyi, hogy ne használjam megint ugyanazt a szót, van az üzletekben. Romlott hústól a tartósítószerekkel telegyúrt szemétig. Most meg jön a GM búza. A lassan digitálissá váló kereskedelmi tévékben (de a 3 közszolgálati csatorna sem sokkal különb) lesznek róla szép dokufilmek, meg reklámfilmek is.
Közben, ezt az egész gépezetet egy egyre vékonyodó aktív, adófizető réteg (a középkorúak, a középosztály) tartja fent.