Az ókori pogányoknál, de a középkori nomádoknál is, divat volt a csecsemők koponyájának deformálása, kalodába szorítással, így a koponya megnyúlt.
(Kínában a lánygyerekek lábát szuszakolták szűk cipőbe, hogy felnőttként is szexisek maradjanak. A kisméretű láb ugyanis csábítónak számított.)
A növekedésében akadályozott koponya (most nem jut eszembe a latin megnevezése :-( ) eredménye az lett, hogy viselője öléggé agresszív magatartást tanúsított (gondolom idióta lett belőle). Ugye emlékszünk történelemórákról vagy olvasmányainkból (Jirasek) a kuyafejű tatárokra?
A másik koponyamanipuláló eljárás a lékelés (trepanáció) volt. Ha valamilyen betegség miatt nagy volt a koponyaűrben a nyomás, ez akár jótékony hatással is lehetett. Jellemzően nem harcosok koponyáját lékelték meg (illetve azokat is, de csak haláluk után), hanem sámánok vállalták be ezt a beavatkozást. Azt tartották, hogy a gonosz szellemek a lyukon eltávoznak.
Sok ilyen régészeti lelet maradt, és meglepően sok páciens élte túl a műtétet.
Az érdekes kérés persze az lenne, hogy növelhető-e az emberi koponya vagy inkább az agy térfogata, amely utóbbi amúgyis az összes élőlény agya között a legnagyobb???