BiroAndras#155
"Az én érvem az, hogy az agy is rettentő bonyolult, mégis kialakult. Tehát az, hogy valami bonyolult, nem kizáró ok."
Nem a bonyolultság magában a kizáró ok. Leírtam már, hogy miért nagyon valószínűtlen a létezése. A Például az agyról tudjuk, hogy van. Nem lehet nem észrevenni, így létezése nem kérdéses. Mivel ezt a mechanizmus viszont nem találták meg, vagy nem létezik, vagy nagyon jól elbújt. De éppen komplexitása miatt valószínűtlen, hogy képes lenne erre.
Ezen kívül az agy hasznossága kétségtelen, és működésének nincs elvi akadálya. Ezzel szemben a szerzett tulajdonság DNS-sé alakítása sokkal problémásabb. Előszöris ahhoz, hogy előnyös legyen, el kell dönteni, hogy mik az előnyös tulajdonságok. Aztán ismerni kell teljes részletességében, hogy a gének mit és hogyan kódolnak, aztán ki kell találni, hogy mit kell változtatni az új tulajdonsághoz. Mindhárom lépés nagyon nehéz. Az elsőhöz rengeteg ismeret, és nagyon nagy intelligencia kell. Az ember minden intelligenciájával évezredes tudássanyagával, és szuperszámítógépével is csak korlátozottan képes erre.
A második és harmadik feltétel nehézségét nem kell magyaráznom, hiszen épp te szoktad felhívni a figyelmet a génmanipuláció veszélyeire (pedig mi a 3. lépést ki is hagyjuk, hiszen létező géneket ültetünk át).
Aztán van még a kialakulás. Az agyról tudjuk nagyjából, hogy hogy jött létre. Végig lehet követni a fejlődését elvben és gyakorlatban is.
A te rendszered vagy működik, vagy nem. Nincs köztes állapot (na jó, ha már majdnem tökéletes, akkor már lehet hasznos). Tehát egy rettentő komplex rendszernek egyszerre kell létrejönnie. Még más mechanizmusból sem alakulhat át, hiszen semmi hasonlót nem ismerünk a természetben. Még a legközelebb álló dolog a vírusok működése, de az csak egy apró fogaskerék lenne a rendszerben.
"Ez egyszerű logika: ha létezik, akkor vélhetően van értelme a létezésének."
Pontosan erről beszélek. Azt mondod van értelme, mert létezik, és létezik, mert van értelme. A fenti érved csak akkor használható, ha már biztosan tudjuk, hogy létezik, hiszen a logika alapszabálya, hogy hamis premisszákból nem lehet biztosan igaz következtetéseket levonni.
"hasznos tulajdonságok vagy tudás gyors beépülése a DNS-be."
És ki dönti el, hogy mi a hasznos? A tulajdonságok egyész kis részénél egyértelmű, hogy előnyösek, vagy sem (és néha a valóság ellentétes a látszattal). Ráadásul a körülmények is változhatnak. Sőt, a tulajdonságoknak számos mellékhatása (pl. a nagyobb izomzat jobban terheli a csontokat, a szívet, és a tüdőt, vagy pl. az extrém nagy emberi agy nagyon megnehezíti, a szülést), és költségvonzata is lehet, amivel szintén kalkulálni kell. Ez egy nagyon komplex egyensúly, amin sokkal könnyebb rontani, mint javítani. Ha eltekintünk minden más nehézségtől, akkor is kérdéses, hogy lehetséges-e, és megéri-e.
"Ha csak ritkán történik, előfordulhat, hogy éppen nem találkoztak vele."
Megéri ezért kifejleszteni és fenntartani egy ilyen komplex rendszert?
"De ez nem jelenti azt, hogy 100%-os bizonyossággal nem létezik."
Nem. Semmi sem 100%. De kb. 99.999999%. Tehát nem érdemes vele foglalkozni, <íg bele nem botlunk valahol. Azért nem, mert ilyen alacsony valószínűséggel lehetséges dolgok milliárdjai léteznek, amiket ugyanígy lehetne kutatni. És vannak fényévekkel nagyobb valószínűségek is. A korlátozott erőforrásainkat logikusabb olyan kutatásra fordítani, ami nagyobb eséllyel lesz sikeres.
"És én csodálkoznék is, ha nem létezne, mivel hasznos dolog lenne, és kialakulhatott volna."
Elvileg esetleg talán lehetne hasznos, ha egy fél tucat óriási nehézséget sikerül leküzdeni.
És nem tudom hogy képzeled a kialakulását. Fentebb leírtam az ezzel kapcsolatos problémákat is.