• 3P
    #47
    Hú de sok vad dolgot olvastam a kommentek között. Az SI mérékegységekre nem térek ki, mert azt már többen helyre tették, de a súgárzrásokról muszály írnom ;)

    Radioaktivitás: Az instabil izotópok stabilitási törekvése. Az instabil atommag energia kibocsátás kíséretében megpróbál belső átalakulással egy kisebb energiaszintű, vagy rendezettebb állapotba kerülni, illetve nagy instabilitás esetén részecske és energia kibocsátással stabilizálódni. A folyamat eredményeként sok esetben új izotóp, esetleg új kémiai elem lesz a radioaktív izotópból.

    Radioaktív bomlás: Az a spontán folyamat, amikor az instabil izotóp részecske, energia, vagy mindkettő kibocsátása közben egy stabilabb állapotba kerül. Ilyen módon a radioaktív sugárzás lehet elektromágneses, vagy részecske sugárzás.

    Alfa-bomlás:
    Az alfa részecske egy hélium atommag. Mivel az alfa részecske körül elektronok nem keringenek és ő maga két protont tartalmaz, így kétszeresen pozitív töltéssel rendelkezik.
    Az alfa-bomlás során az anyaelem egy hélium atommagot bocsát ki, így tömegszáma 4-gyel, rendszáma pedig 2-vel csökken. Mivel az anyaelemben a protonok száma is megváltozik, az alfa bomlás során az anyaelem egy másik kémiai elemmé alakul át. Az alfa-bomlás a nagy tömegszámú elemekre jellemző leginkább.

    Béta bomlás:
    Elektron, vagy pozitron, melyet radioaktív bomlás során az átalakuló atommag bocsát ki. Mivel ezek az elemi részecskék nem az atommag alkotó elemei, ezért a béta-bomlás során az atommagon belül a nukleonok átalakulását is feltételeznünk kell.
    A bét bomlásnak két változata van:
    1. Béta negatív bomlás: Elektron kibocsátása az instabil elem atommagjából. A magon belül egy neutron protonná alakul, miközben a keletkező elektront a mag kibocsátja. Így a bomlás során az elem tömegszáma nem változik, hiszen a magon belül a nukleonok száma is változatlan, azonban az anyaelem egy másik kémiai elemmé alakul, mivel a rendszám 1-gyel növekszik. A béta negatív bomlás leginkább a neutronfelesleggel rendelkező elemekre jellemző. Béta negatív bomlásra példa lehet a Np-239 (neptúnium) radioaktív átalakulása, mely során a plutóniumnak egy hasadóképes izotópja keletkezik, így pl. az atomreaktorokban ez az átalakulás jelentős szerepet játszik.
    2. Béta pozitív bomlás: Pozitron kibocsátása az instabil elem atommagjából. A magon belül egy proton neutronná alakul, miközben a mag pozitront bocsát ki. A bomlás során az elem tömegszáma nem változik, hiszen a magon belül a nukleonok száma változatlan, azonban az anyaelem egy másik kémiai elemmé alakul, mert a rendszám 1-gyel csökken. A béta pozitív bomlás leginkább a protonfelesleggel rendelkező elemekre jellemző.

    Elektron befogás:
    A protonfelesleggel rendelkező részecskék egyik átalakulási lehetősége. Az atommag a maghoz közeli elektronok közül egyet befog, amely a magban egy protonnal egyesülve azonnal neutronná alakul. Az elektront a mag legtöbbször a legközelebbi, K elnevezésű elektronhéjról (legbelső) fogja be, így az átalakulást K-befogásnak is nevezik. Az átalakulás során az elem tömegszáma nem változik, hiszen a magon belül a nukleonok száma változatlan, azonban az anyaelem egy másik kémiai elemmé alakul, mivel a rendszám 1-gyel csökken.

    Neutron kibocsátás:
    Neutron felesleggel rendelkező részecskék egyik átalakulási lehetősége. Az átalakulás során az instabil atommag neutront bocsát ki, így annak tömegszáma 1-gyel csökken, nem változik viszont a rendszáma, vagyis ugyanaz a kémiai elem marad. A neutron kibocsátás elsősorban a nehéz magok hasadásakor keletkező középnehéz magokra jellemző.

    Gamma-sugárzás: A gamma-sugárzás nagy energiájú elektromágneses sugárzás, melyet az atommag bocsát ki. A gamma-sugárzást diszkrét energiájú foton formájában bocsátja ki az atommag, mely fotonnak hullám és részecske tulajdonságai is vannak.

    Az előzőekben ismertetett radioaktív bomlások (alfa-bomlás, béta-bomlás, elektron befogás, neutron kibocsátás) után a részecskét kibocsátó izotóp általában még gerjesztett állapotban marad, az atommag az alapállapothoz képest fölös energiáját gamma-sugárzás formájában bocsátja ki.

    Elnézést mindenkitől, akit untattam (biztos sokan voltak), de azért nem akartam, hogy valótlanságok ragadjanak meg a különböző radioaktív "sugárzásokról" a fórumozok fejében. ;)