• Juszufka
    #52
    Fantasztikus, hogy pillanatok alatt hány problémával találtátok szembe magatokat, tényleg gondoljátok, hogy a NASA-nál ez senkinek sem jutott eszébe??

    A geostac pályáról: valóban durván 36000 km magasan van, tehát a kötél 100000 km-es hossza vagy elírás, vagy valóban túlnyúlik, bár nekem ez utóbbi nagyon furcsa lenne. (A kötél 1/3-a maradna a pályán belül? Akkor a másik kétharmad hogy nem szakítja szét? mind1...)

    Azoknak akik a kötél súlyát számolják: először is a súly az erő. Akkor most meg kell határoznod, hogy mire hat ez az erő. Most nem akarok belemenni számításokba, de szerintem egyáltalán nem triviális, hogy mekkora erő hat az ellensúlyra, és a földi rögzítésre. Valahol az egésznek az összege 0. Hogy hol mennyi hat én nem merném még nagyságrendekben sem jósolni.

    Láttam, hogy a súlyhoz mértékegységnek kg-ot adtatok meg. Jó, akkor beszéljünk a kötél tömegéről. Ehhez ismerni kéne a szénszál sűrűségét. Na már most komolyan, melyikőtök ismeri egy a jövőben gyártandó nanószálas szénhuzal sűrűségét? De komolyan?! Négyjegyűben szerintem nincs benne. A nanoszálas technológiának egyébként éppen az a lényege, hogy az adott térfogathoz viszonyítva minél kisebb legyen az anyag tömege valamint minél erősebb a belső, elég szövevényes rácsszerkezete. Hogy egyszerűen fogalmazzak: ez a nanoszálas szén üreges. Sok sok pici járat van benne, tehát ha kinézed a négyjegyűből a szén sűrűségét azzal semmire sem mész.

    Aki szerint visszaesik ez a dolog ezért rakétával kell gyorsítani: ja, ha elszakad a kötél, akkor visszaesik, de nem erre épül ez az egész projekt. Ennek a tervnek az alapja, hogy a kötél nem szakad el. Ez különben sem egy homogén rideg fémhuzal, ami egyszerre elpattanhat. A sok sok kicsi szénszálnak külön külön el kell szakadnia. Ez megtörténhet, de ha egyszer fellövik a cuccost, és stabilnak tűnik, akkor ez csak jelentős külső erő hatására következhet be. Ha nem szakad a kötél, akkor meg hogy a fenébe esne vissza?

    Az alacsony földkörüli pálya szerintem kizárólag a turistákra vonatkozik, esetleg kisérletekre. De ez nem jelenti azt, hogy ott leoldják a terhet a kötélről, épp ellenkezőleg a kötélen függve fognak bámészkodni.

    A kötél hajlékonyságáról: nyilván hajlékony, különösen ekkora hosszúságban, kifeszíteni pedig nyilván az ellensúly fogja, ez az egész értelme. Nyilvánvalóan, liftezés közben valószínűleg be fog hajlani a kötél, de csak kismértékben, különben nem beszélne a NASA az egészről.

    A felcsévélt kilövésről: nem lövik fel egyszerre a teljes szénszalagot, csak egy kis részét, és sok menetben fogják a földről felhúzott további szálakkal kivastagítani.

    Vélemény: igazán kiváncsi vagyok, hogy tényleg létre tudnak-e hozni ennyire erős anyagot a közeljövőben, mert az egyértelmű, hogy olyan erők hatnának egy ekkora kötélre, ami manapság nemhogy köteleket, de robosztus gépezeteket is széttépne. Lehet, hogy ez egy kicsit még tudományos fantasztikum, lehet hogy nem.