A mágneses, elektromos tér, és elektromágneses tér mivolta, \"anyagisága\"
  • Albertus
    #71
    Szia!

    Először is kérlek, nyugodtan szólíts Albertus-nak, ha már mindenképpen szeretnél így is megszólítani.. Mint barátok beszélgetünk..

    Szóval miért marad meg az irány?

    Ez is pofon egyszerű.. Az tudjuk, hogy ha pl. egy befőttes üveget
    telitöltünk vízzel és beleteszünk egy műanyag figurát ami lebeg a vízen,
    akkor attól, hogy az üveget elforgatjuk, a figura még megtartja
    (nagyjából) az eredeti irányúltságát..
    Az elektronokkal is így van. Vagyis az üveg a külső (kötő,- vegyérték,- stb.)
    elektronhéj, ezt a test elforgatásával együtt elfordítjuk amikor a mágnest,
    de akár a cipőnket (bármit), elfordítjuk, elmozdítjuk.

    Alatta a többi elektronhély úgy mint az üvegben lebegő figura, pedig
    megtartja eredeti irányát, hiszen szabadon elfordulhat..

    Kivéveee.. kivéve akkor ha valamilyen okból "össze van kötve" a kötő
    hély elektronjaival.

    No de hogyan lehet "összekötve" ??
    Ehhez tudnunk kell, hogy némelyik anyagnál a felszíni 's' elektronok (ugye emlékszel, az s elektronok gömbszimmetrikus pályán vannak,) alatti
    elektronhéj 'f' és 'd' elektronjai olyan magas energiaszintű pályán vannak, hogy kilógnak a felettük lévő 's' héjon át..
    Akár benyúlva az 's' héj "feletti 'p' pályák közé..

    Ettől úgy nézne ki az elektronburok az 's' héjig, mint a babák bütykös labdája, síma gömb 8-16 pici dudorral a felszínén.

    Na igen, de mi köze a bütyköknek az irányokhoz?

    Ehhez ne egyetlen labdára gondoljunk, hanem vegyük figyelembe, hogy
    a vegyületekben, a fémkristályoknál, (stb.) a külső elektronok közös pályát
    képeznek a szomszédos atomok külső elektronjaival, és ezzel a külső héjjakat
    "összekötik", irányaikat is rögzítik.
    Vagyik az 's' vagy a 'p'pályákon lévő elektronok a szomszéd atom kötő elektronjaikkal képez közös, kötött irányú pályákat..

    Na igen, de ezek közé a kötött irányú elektronpályák közé alulról benyúlnak
    azok a "magasabb energiaszintű pályákon lévő" elektronok..

    Most csináld velem..
    Nyújts ki a balkezed ujjait, egyenesítsd ki a tenyered, így egy "ötöst"
    mutatsz a bal kezeddel. Az ujjaid legyenek a kötö elektronok..
    (Remélem nem kéreted magad.. és csinálod..)

    A jobb kezed kinyújtott ujjait dugd be a bal kezed ujjai közé,
    ezek legyenek az alulról "kilógó" elektronpályák..

    No most. Ha el akarod forgatni a jobb kezedet a bal kezed
    elmozdítása nélkül, akkor csak úgy teheted ha visszahúzod a jobb kezed
    annyira hogy éppen elfordulhasson, majd visszadugod..

    Az alsó héjakról "kilógó" elektronokkal is ugyanez a helyzet.
    Ahhoz, hogy elfordulhassanak, a külső térrel vissza kell "tömködni"
    az elfordulás elött őket.

    Majd ha ebben az elfordított helyzetben megszűnik a külső hatás, nem tudnak
    "önmaguktól" (hőmozgástól stb.) visszafordulni.
    Így megmaradnak "összefésült" helyzetben mind addig amíg a külső térrel arra nem kényszerítjük őket, hogy az ellenkező irányba forduljanak.

    Pontosakn úgy mint a jobb kezed ujjai beszorulva a bal kezed ujjai közé..

    Ugye milyen egyszerű?