"Az archeológiai leletek is mind azt mutatják hogy a fajok hirtelen jelentek meg. Minden átmenet nélkül.Végig ilyenekkel találkozunk hogy egyik rétegben még nincsennek halak, a következőben már vannak, itt még nincsennek emlősök a következőben már vannak.Sehol semmi átmenet.Az ember evoluciójára vonatkozó leletek is nevetségesek."
nincs átmenet - egyszerű: a nem optimális kihal, vagy átalakul. ez úgy értsd, hogy ha egy helyen halaink voltak, de elkezdett kiszáradni a tavuk a legtöbb kihalt. volt egypár ami elkezdett olyan szöveteket növeszteni, ami a kopoltyúhoz hasonlít, de ha kidugja a fejét a vízből akkor is életben marad. első lépés megvolt.(tüdőshal. az első link amit találtam. ez nem fejlődés?? http://www.szabadfold.hu/cikk.php?id=6928&eid=) évről évre kisebb a pocsolya, voltak páran akiknek nagyobb porocosabb volt a mellső úszója, hoppá tudok haladni az iszapban, ha nincs víz akkor is. második lépés megvolt. a pocsolya már nagyon kicsi. van tüdöm, kinn mehetek fel alá, csúszok mászok, ez már evolúció. azok maradnak életben akiknek valami kis izéje van amivel nemcsak a pocsolya szélén az iszapban hanem mellette is tudnak mászni.. aztán jobban életben maradnak az IZÉk ha messzebbre tudnak ugrani, ha éjjel nem fáznak, akkor csináljunk szőrt, ha a testük a bevitt energia egy részét hőcsinálásra fordítja.. stb stb. (de gyönyörű példa az alkalmazkodásra, a fejlődésre evolúcióra a sivatagi béka)
tehát valóban, életképes fajok az évmilliók során relatíve "hirtelen" jelentek meg. az ember 14 millió év alatt jutott el az ősmajmoktól a homo sapiens sapiensig. ez elég nagy idő, de nem hajtott minket semmi. hiányoznak láncszemek? szvsz, csak igen kevéske. a majmoktól, csak a felegyenesedés a precízebb eszközhasználat és a nagyobb agykoponya méret különböztet meg minket. (az eszközhasználat miatt jobb ha barázdáltabb agyad van, a kognitív képességek miatt is, a társas megnyilvánulásokhoz is - az maradt meg amelyik szebben udvarolt [lásd ugyanezt pl.: lugasépítő madaraknál] etc.) a krokodil, meg a cápák nagy része 10 millió éve nem változott, mert jó úgy nekik, ahogy vannak. finoman szólva csúcsragadozók (az emberi behatástól tekintsünk el).
van is egy könyv - Richard Dawkins "A vak órásmester” - érdemes lenne elolvasnod. tehát nem tudatosan változik egy faj, hanem ha muszáj, vagy ha máshogy jobb. ha valahogy nem működik akkor az a koncepció pillanatok alatt kihal.
volt egy angliai hangyafaj, ami már jó régóta őslakos volt, aztán pár év alatt eltűnt bizonyos wallesi területekről, pedig a talaj átmozgatásával javították a legelők minőségét. mi történhetett velük? válasz: az addigi marhák helyett a juhokat kezdtek tenyészteni, amik jobban lerágják a füvet, a föld pedig jobban kiszárad. a hangyapetéknek pedig kell egy bizonyos hőmérséklet(földfelszínhez közel) és egy bizonyos páratartalom (magas fű este is nyirkos) alacsonyabb fű könnyebben kiszárad. és mivel nem tudtak a hangyák elég hőt, vagy elég párát biztosítani a petéknek, ezért K.O.
ennek egy ellenpéldája egy ausztráliai hangyafaj, ami magas kürtőket kezdett építeni, ők a túlhevülés ellen, mivel nem akartak 2 méter mélyre kaparni. eredmény: a termeszvár. az a szép magas, ormótlan formájú akár 2 méter magas kürtő, amiben a meleg levegő felfelé száll, az alatta lévő részeket pedig nem engedi áthevülni (építészetben az átszellőztetett tetőszerkezetet is az élővilágból vették).
darwin pintyei már csak habok a tortán. tehát igenis van evolúció, köszöni szépen éppen zajlik. aki nem veszi észre, az meg menjen az usába.