• Stormreaver
    #275
    Magam alapvetően vallásos vagyok (katolikus), de most kijelentésed alapján megfogant bennem a kétely csírája: lehetséges, hogy a két egyetemi diplomám (műszaki-informatikus ill. szakfordító) nem volt elegendő ahhoz, hogy leküzdjem "színtiszta, esszenciális emberi ostobaságomat"? Bizony ez könnyen lehet, hiszen mint tudjuk, sajnos az intelligencia nem oklevél kérdése...

    Kétségbeesésemben egyedüli szalmaszálam amibe most kapaszkodhatok talán csak annyi, hogy legjobb tudomásom szerint nem jellemző rám, hogy "véres torokkal" ordítoznék akármit is (talán mert a vallásom a másokkal szembeni alázatosságra és megértésre int? - a fene se tudja..), meg pl. momentán vezetni sem akarok senkit, mégkevésbé másokra erőltetni a nézeteimet. Habár ez utóbbit talán csak azért nem, mert időközben már esetleg kiküzdöttem volna magamat a "legképzetlenebbek" széles táborából? - Ki van zárva, hiszen ha Asimov mondja, akkor egész biztos most is oda tartozom :(

    De ha már írókról van szó: létezett pl. a XX. században ez a Thomas Mann nevű senkiházi is, aki írt egy cirka 1600 oldalas regényt "József és testvérei" címmel, amiben a "mesekönyv" egyetlen kis fejezetét bontja ki ill. gondolja tovább.

    Na ő aztán igazán értett a megtévesztéshez, mert bár mint az nyilvánvaló, a "legkisebb fantáziájúak, a legkevésbé gondolkodók" csoportjába tartozott ő is; az irodalmárok a fentebb említett regényét mégis a világirodalom egyik legjelentősebb remekeként tartják számon ma is, az ürgét magát meg a század egyik (ha nem "a") legnagyobb tudású írójaként ( szégyen szemre még egy Nóbel díjat is hozzávágtak anno...).
    Még a wikipedia mai szerkesztőit is megtéveszthette, mert ezt írják róla:

    "Paul Thomas Mann (June 6, 1875 – August 12, 1955) was a German novelist, social critic, philanthropist, essayist, and Nobel Prize laureate, lauded principally for a series of highly symbolic and often ironic epic novels and mid-length stories, noted for their insight into the psychology of the artist and intellectual. He is noted for his analysis and critique of the European and German soul in the beginning of the 20th century, using modernized German and Biblical stories, as well as the ideas of Goethe, Nietzsche, and Schopenhauer."