• Stormreaver
    #206
    Namost éppen a zsiráffal kapcsolatban mondta el az az evolúció szakértő (a neve most nem ugrik be) aki pár hónapja a Mindentudás Egyeteme sorozatban tartott előadást, hogy mai ismereteink szerint az egész korábbi vita a zsiráfról, hogy megpróbáljuk kitalálni milyen előnyt jelentett a faj egyedi számára a hosszú nyaj, alapjaiban hibás :)
    Azt kezdte el magyarázni, hogy a zsiráf életkörülményeit megvizsgálva kiderült: egyáltalán nem az a jellemző, hogy a magas fák ágairól zabálja le a kaját, hanem sokkal inkább alacsony bokrokról. Eért (+ a rendszeres ivásért) folyton le kell hajolnia, ami már csak az egyensúly megtartása szempontjából is egy nehéz, körülményes művelet (pláne ha még azt is számításba vesszük, hogy ilyenkor egy nagyobb ragadozó számára eléggé védtelen az állat).
    Summa-summárum, a végkövetkeztetése az volt: a zsiráfnak egyáltalán nem előny, hanem oltári nagy hátrány a hosszú nyaka, mert csak a baj van vele. Hogy akkor miért alakult ki? Azt magyarázta, hogy valszeg azért, mert a faj hím egyedi a nyakuk összecsapkodásával bírkóztak egymással a nőstényekért, és azok voltak sikeresebbek, amiknek egyre hosszabb és erősebb volt a nyaka, mert azzal nagyobbakat tudott csapkodni. Másszóval a hülye hímek jól elcseszték az egész későbbi fajuk jövőjét :)
    Namost ezt a példát az ipse éppen az intelligens tervezéssel ellentétes érvként hozta fel: szerinte a zsiráf egy abszolút előnytelen konstrukció úgy ahogy van, és így rövid időn belül ki is fog pusztulni. Érvelése szerint egy ilyen selejtes "termék" előzetes konkrét tervezés alapján sohase jöhetett volna létre.

    Adalékként személy szerint csak annyit fűznék a dologhoz: szerintem az evolúció önmagában az ég világon semmit nem magyaráz meg. Ez is csak egy megfigyelt törvényszerűség a természetben (mint mondjuk a tömegvonzás, vagy az elektromágneses kölcsönhatás), de a jelenségek okairól (miért történik, netán van e valami célja, "magától" működik e a folyamat, vagy "valaki" előre kitervelte a szabályokat) - erről semmit sem tudunk és talán nem is fogunk soha. (De még arról sem, hogy kizárólagosan az evolúciós folyamatoknak tudható e be a mai élet olyannak amilyennek megismertük. Mert az oké, hogy az evolúció egy létező dolog, de ezzel még abszolút nem bizonyított, hogy csak amiatt olyan ma egy ember vagy egy csiga, amilyen.)

    Ezért aztán a hitet, vagy a vallást mint egyéni személyes meggyőződést támadni, mondván a "tudomány már túlhaladta ezeket a primitív babonákat" óriási ostobaság, és szerintem mérhetetlen primitivitásra, önhittségre vall. (Ez utóbbit természetesen nem személy szerint Neked mondom, csak úgy általában).