Hát több okból is. Először is baromi régen történt az egész és a szerves cuccok azért elég szépen bomlanak amiket találnak az már egy olyan valami amiben megkövesedve van meg az "információ", alaki hasonlóság van de nem ugyanaz az anyag ami régen volt. (Asszem a volt szerves anyagra rakódott és a közébük beépült nem szerves anyagok alkotják. Tehát hibáa votl a csont szerves és élő anyag valaha, amit találnak az már csak egy darab kő/szikla)
Másodszor gondolatban játsz el egy kísérlettel. Fogsz több millió emberi csontvázat és egyéb most használatos szrves anyagot, de akár fémet is. Szórd szét at egéstz világon aztán várj évmilliókat. Szerintetek mennyit talál meg az utókor, úgy hogy nem is keresik őket, hanem csak véletelenül akadnak bele a leletbe és azután kutatják át a talált lelet környékét. Már 50-100 év után se nagyon találnál sokimndet abból amit ÖSSZESEN eldobáltál.
"Hiányzik az átmenet."
Ez a fenti tényekből adódik. Az élőlények igen bonyolutalk és egyes mai fajok is alig különbözetethetők meg egymástól pusztán a maradványokból, nagy szakértelem kell hozzá. Ha régen is annyi faj volt, mint most, mennyi a valószínűsége, hogykét azonos vagy csak rokon fajból találjál valami leletet több millió év után? Szinte semmi.
De egy primitív példán keresztül ami igen rossz leírást ad, de remélem érthető a dolog. Látsz két poharat amit valalki elenged, két különböző színűt és nagyságút. (Legyen ez modjuk két faj.) Szem becsuk, aztán pillantatokkal később kinyit. (Evolóciós szempontból modjuk 500 ezer-1millió év) Látsz két zuhanó poharat, de ha feltételezzük, hogy az eredeti lelet nem ismert akkor honnan jöttek? (A két faj lassan változik.) Szem becsuk. Poharak földet érnek és széttörnek és összekeveredenek a darabok. A két pohárból sok új az előzös egyező színű, de más méretű lett. (Mondjuk igen közeli fajok. Voltak hasonló színű, de más méretű elődeik?
Aztán a pohártöredékekből ismét "nagy poharak lesznek", de csak az életképes kis tördékekből akik átadják génjeiket utódaiknak. Ezek maradnak meg. Aztán majd megint törnek a poharak és közben változhat a színük is behatások miatt.
Az evolúció megjegyzem egy folyamat és nem egy személy. Az nem "gondolkodik",
egyszerűen megtörténik.
"Evolúció csak elmélet."
Ez igaz, de ha csak pillanatfelvételeid vannak egy eseményről ami arról szól, hogy egy ember felől száll egy labda egy jól látható ívben, ha összerakod még a távoli képkockákat (van időbeli információ a képek elkészültéjének idejéről is, ez a lelet) és mellé rakod az egyszeű hajítás fizikáját, akkor igencsak látható a folyamat egésze, holott csak pillanatokat ismersz belőle, de egy "teóriával" (annál persze a fizika az jóval több)már megmagyrázható a dolog és kiderül, hogy nem egy ismeretlen, megfoghatalan miatt repül az a szerencsétlen labda.
Én persze a bilológiai hasonlóságok a világ összes élőlénye között. Miért mindenki abból a szerencsétlen 20 amninosavaból építkezik??? Talán, mert az első fennmaradt lények is ebből állatak és annyira elterjedtek, hogy ez maradt a domináns. (Lehet, hogy voltak másmilynek is, de akkor ők megfirgáztak a evolúció során.)
Miért használ minde élőlény DNS-t és a külsőre hasnoló fajok között miért olyan nagy a genetikai hasonlóság?
Vagy akaik nem ismeroűik el az elvolúcót akkor azok szerint nincs DNS? Akkor náluk ez mondjuk egy bűnügyben vagy apasági perben nem biznyoító erejű??
#177