Esztergom Connection
-
#54
A török Esztergomban (1543-1683)
Szulejmán győzelmi táblája a Vízivárosban, 15431543-ban Esztergomot kétezer gyalogos védelmezte, köztük olaszok, spanyolok és németek. A várat bevehetetlennek tartották, őrsége eleinte hősiesen harcolt, de alig több mint egy hét után tárgyalásokat kezdett, és a várat átadta az ellenségnek. Ferdinánd parancsára Esztergom vezetőit börtönbe vetették, de hosszabb fogság után ítélet nélkül elengedték őket. Miután Esztergomot 1543-ban elfoglalta a török, az Oszmán Birodalom végvára, és egy több megyényi területre kiterjedő török szandzsák központja lett. Fontos szerepet játszott Buda védelmében, összekötő kapocs volt a Dunántúl és Felvidék között, ellenőrizte a Dunát. 1544-ben a szultán hat magyar lelkészt rendelt a városba, hogy gondoskodjanak a megmaradt hívőkről. Esztergom török uralma idején folyamatos harcoknak, ostromoknak volt kitéve, amit megsínylett a város és lakossága is. A királyváros nagy része elpusztult, bár a száznegyven évnyi török uralomnak ma is vannak fellehető jelei építészetében. A törökök főleg a várat építették, erősítették, de emellett jelentős új épületeket, dzsámikat, mecseteket, minareteket, kupolás fürdőket is emeltek. A törökök 1587-re hidat is építettek a Dunára, ami a készülő erődrendszer része lett. Az erődrendszert 1594-re építették ki. Hasznosították az esztergomi artézi források vizét, mert a mohamedán vallási előírások által megkövetelt rituális mosdások mellett a fürdésnek is nagy fontosságot tulajdonítottak. Esztergomban, a Várhegy alatti Vízivárosban több török-kori fürdő maradványait tárták fel. Míg Esztergom török kézen volt, a vármegye székhelye Érsekújvár lett, és a püspöki székhely Nagyszombatra költözött. 1594 április elején összegyűltek a magyar hadak Esztergom visszafoglalására. Május 7-ére Mátyás főherceg serege körülzárta a várost mintegy 35 ezer katonával, réseket lőttek a várfalon, és 14-étől folyamatosan rohamozták a várat. 19-én 800 fős magyar és német csapat indult rohamra köztük Balassi Bálint. A költő mindkét lábát elvitte egy ágyúgolyó, és 30-án a borbélyok hanyagsága miatt vérmérgezésben meghalt. 29-én a felmentő török sereg közeledtére, 56 napi ostrom után elvonultak a magyarok. A pápa ezek után pénzt és katonát ajánlott az ostrom folytatásához.