A II. Világháború híres harckocsiai
-
#129
Szomorú egyébként, hogy nagyon sokan csak Tigriseznek, és nagyvasaznak, pedig van egy olyan pszichiátriai eset-beütésem, hogy bár tisztelem és becsülöm a "nagyokat", és sok "kedvenc" is van belőlük (már ha lehet ezt mondani harckocsiról), de az én szívem csücske a kis kávédarálók, és azok korszakai.
Például itt az én egyik személyes kedvenc hullajelöltem, a T-36 kétéltű ún. "Tankette", egy szál géppuskával, kétfős kezelőszemélyzettel.
![]()
(sajnos jobb képet nem tudtam fellelni szegénykémről)
Na, EZZEL bátorság nekimenni a német arcvonalnak...
De ugyanilyen érdekes Ivánék másik véglete, mondjuk a T-28-as, ami úgy öt toronnyal és ebből eredő igen komoly tűzvezetési nehézségekkel indult neki a háborúnak. A puszta tűzerőre építő elgondolás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
![]()
(hihetetlen, hogy ennyire nem köp még a Google sem képet semmi értelmes dologról...)
De érdemes egy pillantást vetnünki a másik kiskedvencemre (valahogy ez amolyan annyira szánom, hogy már szeretem-szindróma lehet nálam), a T-26-as szériára, mely a T-34 előtt gyakorlatilag a szovjet páncéloserők gerincét képezte, rengeteg alvariánssal. Eleinte még dupla géppuskástornyokkal, később egyre erősödő fegyverzettel és finomodó újításokkal, bár esküdni nem mernék rá, de talán még lángszórós változat is készült belőle (vagy csak az OT-széria kavar be?)
![]()
Fontos megjegyezni, hogy bár a T-34-esek árnyékában ezt a típust szinte "figyelmen kívül hagyták" és hagyjuk ma is, azért a korai Pz III.-asok és IV.-esek korántsem voltak a 45mm-es harcokcsiágyú számára leküzdhetetlenek, csakhogy a T-26-os maga is "papírtank" volt. A német és az orosz optika között pedig van azért különbség...
Még említésre méltó a BT-sorozat, amely a szovjetek "gyorsharckocsijai", függetlenül attól, hogy milyen relatív, és egyátalában böszme egy kifejezés ez. Lánctalpát ledobva több, mint 80km/h-s sebességgel tudott haladni, és szintén sok alvariáns megszületését élte meg, végsősoron tekinthetünk rá a T-26 és a T-34 között egyfajta "hiányzó láncszem"-ként. Még éppen csak nyomokban, de már kezdünk eljutni a kis fémdobozoktól a modern MBT alapelvét lefektető T-34-es három fő szempontot (tűzerő, páncélvédettség, mozgékonyság) figyelembe vevő kialakításához, érdemes megfigyelni például a nagyméretű futógörgők alkalmazását (kiiktatva ezzel a korai típusok csaknem mindegyikére jellemző felső görgősort), a már úgy-ahogy döntött páncéllemezt (a németek még a Tigrisnél sem jutottak el idáig! Inkább a gyártási szempontokat vették figyelembe, és vastagítottak) és a kor igényeinek megfelelő 45mm-es páncéltörő löveget a toronyban.
![]()
BT-7-es. Már-már kész, modern értelemben vett "harckocsi".
![]()
BT-7-es egy szebb ugratás pillanatában.
