kvp#99
"Másik: egy kis chipet beépíteni a koponyába még nem olyan nagy dolog. De amit te akarsz, ahhoz ez édeskevés. Nagyon is durva dolog össze-vissza átvagdosni az idegpályákat, és egy beilleszteni egy olyan cuccot, ami alapvetően átszabja a működését."
A periferialis idegrendszer csatlakozasi pontjait erdemesebb lenne erre a celra hasznalni. Ott csak egy bypass aramkor kell, tehat ha a szamitogep nem biralja felul, akkor az ember iranyitja a sajat testet. A hallo/lato/mozgato idegekre az agyon kivul is ra lehet kapcsolodni. (jelenleg meg csak a halloidegre sikerult mar a gyakorlatban is hasznalhato implantatumot csinalni) A latas, hallas, mozgas, tapintas illesztese gyakorlatilag az agy megvaltoztatasa nelkul is lehetseges. Ilyenkor mar letre lehet hozni uj virtualis vegtagokat is, azaz felhasznalo megtanulhat autot vezetni vagy gepelni a gondolataival is, ugy hogy megszokja, hogy a kiadott parancsok bizonyos esetekben (ha be van kapcsolva a vezerles) nem a kezet hanem pl. a kurzort fogjak mozgatni. Ez idaig az aktiv vezerles amikor az ember iranyit egy gepet. A passziv valtozat, hogy egy durvabb peldat mondjak egy fegyver interface. Az illeto bekapcsolja, ekkor a szemevel kijelolt celpontra a szamitogep ravezeti a kezet amiben a fegyver van. Ilyenkor az ember testet iranyitja a szamitogep egy kepesseg programon keresztul. Az ember-gep-ember kapcsolat pedig amikor egy serult idegpalyat helyettesitenek elektronikaval. Persze ha mindenkinek van halozati kapcsolata, akkor semmi nem akadalyoz meg egy embert egy masik ember testenek iranyitasaban. (lasd: gits-sac es par egyetemi kutato publikacioi)
es par egyetemi kutato publikacioi)