Sikeres számítógép-emberi agy kísérlet
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#118
Tényleg jó könyvek, de azt szokták felhozni velük szemben, hogy amikor Asimov írta õket, még mindenki elõre írt programokban gondolkodott, amik determinisztikusak. Azóta kaotikus, tanulva fejlõdõ neurális-hálós AI-ban gondolkodnak. Sõt, úgy tûnik ebben is elakadtak, és már inkább élõ neuronok "alkalmazásával" kísérleteznek.
#117
Olvassatok Asimovot ha érdekel az ilyen Science-fictionnek tûnõ jövõ robotokkal. Nagyon élvezetes olvasmányok, amikben igazán mélyen szántó gondolatok vannak.
#116
pff "öntudatra ébredés" ez komoly lehet
és mi lesz ha télleg megtõrténik pl h meghibásodik oj mértékben h az emberiség odalesz ebbe belegombolni is rossz! :S
és mi lesz ha télleg megtõrténik pl h meghibásodik oj mértékben h az emberiség odalesz ebbe belegombolni is rossz! :S
#115
Talán te is elgondolkodhatnál, mielõtt ilyen felesleges kommenteket írkálsz be. Vagy azt is írd le, mi nem tetszik.
#114
Nagyon bírom hogy itt mindenki okosabbanak hiszi magát azoktól az emberektõl akik ezt alkották! Talán gondolkozzatok mielõtt irtok <#rolleyes>
#113
Most akkor ha játéknál felhasználják aakkor minden játékos agyába egy olyan chip-et kell tenni?
#112
Arra használják, amiben pénz van...
#111
Lassan kezdhetjük gyártani az ûrgárdistákat <#alien2>
Bár azért remélem nem a játékokhoz fognak felhasználni egy ilyen technológiát..
Bár azért remélem nem a játékokhoz fognak felhasználni egy ilyen technológiát..
#110
Azért édesek, hogy nem az egészségügynek, hanem a játékirányításnak áldoznak. Bár végül is oda kell a nagy sebességû átvitel. Utána meg ugrálhatnak a mozgássérültek is...
Úgy láccik, lassan a haditechnika mellett megjelenik a játékfejlesztés is mint tech. húzóágazat...
Úgy láccik, lassan a haditechnika mellett megjelenik a játékfejlesztés is mint tech. húzóágazat...
Az emberiség valójában nem nőtt fel az általa megalkotott technikához. Konrad Lorenz
#109
(Most van a tv2-n.)
#108
Ja, aki még nem látta, nézze az "A.I. - Mesterséges értelem" c. filmet, pont errõl szól.
#107
Igen, ebben egyetértünk! 😊 Csak az a gond, hogy a tudósok többsége másként gondolja, és egyben õk elvárják, hogy komolyan vegyék õket, a véleményük sokat nyomjon a latban, stb. (Ez a presztizs, status-quo.) Mivel ugye hitük szerint a tudomány teljesen objektív dolog, így esetében a legkisebb a tévedés lehetõsége...
Egyébként az "öntudatra ébredés" legalább két szinten mehet végbe. Az egyik egy pusztán informatikai szintû dolog: amikor felfogja, hogy külön áll a környezetétõl. A másik szint a tudatos átélés. Én (is) úgy gondolom, hogy az utóbbi nem lesz a robotok képessége, viszont az elsõ még könnyen lehet...
Egyébként az "öntudatra ébredés" legalább két szinten mehet végbe. Az egyik egy pusztán informatikai szintû dolog: amikor felfogja, hogy külön áll a környezetétõl. A másik szint a tudatos átélés. Én (is) úgy gondolom, hogy az utóbbi nem lesz a robotok képessége, viszont az elsõ még könnyen lehet...
#106
Van MI, csak messze nem emberi szintû. Sõt, fejlettebb állatok szintjét sem éri el. Ilyen szintûre tényleg csak próbálkozások vannak.
"Mondom, aki ilyet épít és bármilyen "hatalmat" ad a kezébe az felelõtlen."
Nos, az a gond ezzel, hogy egyrészt másmilyent nem nagyon lehet csinálni, ha igazán magas IQ a cél. Az meg, hogy eleve adnak-e neki hatalmat, vagy valami módon megszerzi, végülis egyremegy... Minnél többen gondolják, hogy ebbõl igazából nem lehet baj, annál könnyebben lehet...
---
Nos az, hogy két dolog egy kategóriába tartozik, az a kategórizálási szempontoktól függ. 😊 Abból a szempontból egy kategória a két említett dolog, hogy fizikai képesség, vagy szellemi tudás.
Ma úgy gondolják, hogy a tanult tudás elraktározásában sok-sok agysejt vesz részt, mégpedig úgy, hogy mindegyik csak a rá vonatkozó részletet tárolja, illetve, a közöttük kialakuló kapcsolatokban nyilvánul meg a dolog. Így új tudás készen bevinni csak úgy lehet, ha nagy agyterületeket egy-az-egyben lecserélsz mesterségesre...
"Mondom, aki ilyet épít és bármilyen "hatalmat" ad a kezébe az felelõtlen."
Nos, az a gond ezzel, hogy egyrészt másmilyent nem nagyon lehet csinálni, ha igazán magas IQ a cél. Az meg, hogy eleve adnak-e neki hatalmat, vagy valami módon megszerzi, végülis egyremegy... Minnél többen gondolják, hogy ebbõl igazából nem lehet baj, annál könnyebben lehet...
---
Nos az, hogy két dolog egy kategóriába tartozik, az a kategórizálási szempontoktól függ. 😊 Abból a szempontból egy kategória a két említett dolog, hogy fizikai képesség, vagy szellemi tudás.
Ma úgy gondolják, hogy a tanult tudás elraktározásában sok-sok agysejt vesz részt, mégpedig úgy, hogy mindegyik csak a rá vonatkozó részletet tárolja, illetve, a közöttük kialakuló kapcsolatokban nyilvánul meg a dolog. Így új tudás készen bevinni csak úgy lehet, ha nagy agyterületeket egy-az-egyben lecserélsz mesterségesre...
#105
Ez szerintem lényegtelen, nem a tudományos definíciók határozzák meg az embert mint lényt.
#104
MI ha jól tudom még nincs, csak elképzelések vannak hogy hogyan lehetne csinálni egyet és a neuronháló ezek közül egy, pont a legkézenfekvõbb mert egy létezõ rendszert (emberi agy) utánoz le de ez még nem azt jelenti hogy hosszú távon is ez lesz a bevált recept, attól hogy nálunk remekül mûködik még könnyen lehet hogy más módszerrel is el lehet érni ugyan azt a célt, sõt...
"És nem lehet pontosan tudni, mi történik belül. Be lehet építeni védelmi mechanizmusokat, de azok adott esetben csõdöt mondhatnak."
Mondom, aki ilyet épít és bármilyen "hatalmat" ad a kezébe az felelõtlen.
Nem, nem olyan 😊
A pacemakerrel azt akartam bemutatni hogy egy olyan eszköz ami véglegesen és elválaszthatatlanul az emberi szervezet részévé válik így az általa nyújtott extra tulajdonság se ideiglenes, az autó és a hidraulikus markoló nem ilyen.
Amikor ránézel egy sofõrre azt mondod hogy "ott az ember az autóban", amikor ránézel egy peacemakeresre ott már nem különíted el a gépet az embertõl hanem egységként kezeled õket.
Ha rájövünk majd egyszer hogy pontosan hogyan is tárolja az agy a már megszerzett tudást onnantól lehetségessé válik hogy tanulási folyamat nélkül is bõvithessük azt, nem, nem tudom megmondani hogy pontosan ennek mi lesz a módszere de semmi okom sincs arra hogy az egészet elképzelhetetlennek tartsam.
Persze ez nem 50 éven belül fog megvalósulni.
"És nem lehet pontosan tudni, mi történik belül. Be lehet építeni védelmi mechanizmusokat, de azok adott esetben csõdöt mondhatnak."
Mondom, aki ilyet épít és bármilyen "hatalmat" ad a kezébe az felelõtlen.
Nem, nem olyan 😊
A pacemakerrel azt akartam bemutatni hogy egy olyan eszköz ami véglegesen és elválaszthatatlanul az emberi szervezet részévé válik így az általa nyújtott extra tulajdonság se ideiglenes, az autó és a hidraulikus markoló nem ilyen.
Amikor ránézel egy sofõrre azt mondod hogy "ott az ember az autóban", amikor ránézel egy peacemakeresre ott már nem különíted el a gépet az embertõl hanem egységként kezeled õket.
Ha rájövünk majd egyszer hogy pontosan hogyan is tárolja az agy a már megszerzett tudást onnantól lehetségessé válik hogy tanulási folyamat nélkül is bõvithessük azt, nem, nem tudom megmondani hogy pontosan ennek mi lesz a módszere de semmi okom sincs arra hogy az egészet elképzelhetetlennek tartsam.
Persze ez nem 50 éven belül fog megvalósulni.
#103
Naszóval, a materialistább beállítottságú tudósok szerint semmi különbség nincs egy természetes, és egy (hasonló felépítésû és komplexitású) mesterséges neuron(ális) háló között. És mai állás szerint a más beállítottsúguak nem tudják bizonyítani, hogy ez téves lenne.
#102
Bocs, de úgy tûnik, nem sokat tudsz az MI-rõl. Az MI nem egy program, ami pont úgy mûködik, ahogy a programozó az elõre eltervezte. Illetve, korábban ezzel próbálkoztak, de aztán belátták, hogy ez így túl korlátozott. Ekkor jött az agy neuronhálózatának utánzásának ötlete. Elvileg(!) pontosan utánozható a neuronok mûködése. Egy ilyen neuronális hálós rendszert ugyanúgy tanítani kell, mint egy (fejlettebb) élõlényt. És nem lehet pontosan tudni, mi történik belül. Be lehet építeni védelmi mechanizmusokat, de azok adott esetben csõdöt mondhatnak.
Pacemaker. De ez kb. olyan, mint amikor beülsz egy hidraulikus markológépbe (és irányítod is azt): a markoló szerszám a kezed kibõvítése lesz, egy szupererõs kéz. Végülis ez is új képességekkel ruház fel. Igazából nem sokkal különbözik ettõl egy rádrakott mûkar, amit idegi impulzusokkal vezérelsz.
De te alább nem errõl beszéltél, hanem megtanulni való képességek azonnali tudásáról. És az már egy másik dolog.
100 éve a lobotómia nem számított különösebben durvának egy pszichiáter számára, ma már annak számít, nem is csinálják... 😊
Pacemaker. De ez kb. olyan, mint amikor beülsz egy hidraulikus markológépbe (és irányítod is azt): a markoló szerszám a kezed kibõvítése lesz, egy szupererõs kéz. Végülis ez is új képességekkel ruház fel. Igazából nem sokkal különbözik ettõl egy rádrakott mûkar, amit idegi impulzusokkal vezérelsz.
De te alább nem errõl beszéltél, hanem megtanulni való képességek azonnali tudásáról. És az már egy másik dolog.
100 éve a lobotómia nem számított különösebben durvának egy pszichiáter számára, ma már annak számít, nem is csinálják... 😊
#101
A gépek öntudatra ébredésérõl fölösleges beszélni mert legfeljebb csak szimulálhatnak egy hasonló folyamatot mintahogy az életet is csak szimulálhatják mivel nem élõlények.
Azt hogy mi számít élõnek azt nem a "tudomány mai állása" dönti el, ha egy gép jogokat kezd követelni akkor az nem az öntudatra ébredésének a jele hanem egy hiba a mûködésében amit javítani kell, aki pedig olyan MI-t készít ami "önnálósulni" meg "követelni" kezd azt simán agyon kell lõni szvsz.
Másik:
100-200 éve egy agymûtét vagy egy szervátültetés is "durvának" számított ma meg szinte rutinmunka, nem mai szemszögbõl kell nézni az ilyen beavatkozást, nyilván mire ezek a technológiák már elérhetõk lesznek addigra a többi tudományág is fejlõdni fog (orvostudomány)
#98
Nem.
Ha mindenáron hasonlat kell akkor ott a peacemaker, egy eszköz ami permanensen részévé válik az embernek, egy "implant" ami javítja az emberi test hibáját.
Azt hogy mi számít élõnek azt nem a "tudomány mai állása" dönti el, ha egy gép jogokat kezd követelni akkor az nem az öntudatra ébredésének a jele hanem egy hiba a mûködésében amit javítani kell, aki pedig olyan MI-t készít ami "önnálósulni" meg "követelni" kezd azt simán agyon kell lõni szvsz.
Másik:
100-200 éve egy agymûtét vagy egy szervátültetés is "durvának" számított ma meg szinte rutinmunka, nem mai szemszögbõl kell nézni az ilyen beavatkozást, nyilván mire ezek a technológiák már elérhetõk lesznek addigra a többi tudományág is fejlõdni fog (orvostudomány)
#98
Nem.
Ha mindenáron hasonlat kell akkor ott a peacemaker, egy eszköz ami permanensen részévé válik az embernek, egy "implant" ami javítja az emberi test hibáját.
#100
Persze, csak ugye ez a külsõ extension szintje, amirõl meg szó volt, tehát a memória bõvítgetése, összetett dolgok "kapásbóli megtanultságát" hozó dolgokkal mélyebb beavatkozást, átrendezést igényel.
#99
"Másik: egy kis chipet beépíteni a koponyába még nem olyan nagy dolog. De amit te akarsz, ahhoz ez édeskevés. Nagyon is durva dolog össze-vissza átvagdosni az idegpályákat, és egy beilleszteni egy olyan cuccot, ami alapvetõen átszabja a mûködését."
A periferialis idegrendszer csatlakozasi pontjait erdemesebb lenne erre a celra hasznalni. Ott csak egy bypass aramkor kell, tehat ha a szamitogep nem biralja felul, akkor az ember iranyitja a sajat testet. A hallo/lato/mozgato idegekre az agyon kivul is ra lehet kapcsolodni. (jelenleg meg csak a halloidegre sikerult mar a gyakorlatban is hasznalhato implantatumot csinalni) A latas, hallas, mozgas, tapintas illesztese gyakorlatilag az agy megvaltoztatasa nelkul is lehetseges. Ilyenkor mar letre lehet hozni uj virtualis vegtagokat is, azaz felhasznalo megtanulhat autot vezetni vagy gepelni a gondolataival is, ugy hogy megszokja, hogy a kiadott parancsok bizonyos esetekben (ha be van kapcsolva a vezerles) nem a kezet hanem pl. a kurzort fogjak mozgatni. Ez idaig az aktiv vezerles amikor az ember iranyit egy gepet. A passziv valtozat, hogy egy durvabb peldat mondjak egy fegyver interface. Az illeto bekapcsolja, ekkor a szemevel kijelolt celpontra a szamitogep ravezeti a kezet amiben a fegyver van. Ilyenkor az ember testet iranyitja a szamitogep egy kepesseg programon keresztul. Az ember-gep-ember kapcsolat pedig amikor egy serult idegpalyat helyettesitenek elektronikaval. Persze ha mindenkinek van halozati kapcsolata, akkor semmi nem akadalyoz meg egy embert egy masik ember testenek iranyitasaban. (lasd: gits-sac <#vigyor3> es par egyetemi kutato publikacioi)
A periferialis idegrendszer csatlakozasi pontjait erdemesebb lenne erre a celra hasznalni. Ott csak egy bypass aramkor kell, tehat ha a szamitogep nem biralja felul, akkor az ember iranyitja a sajat testet. A hallo/lato/mozgato idegekre az agyon kivul is ra lehet kapcsolodni. (jelenleg meg csak a halloidegre sikerult mar a gyakorlatban is hasznalhato implantatumot csinalni) A latas, hallas, mozgas, tapintas illesztese gyakorlatilag az agy megvaltoztatasa nelkul is lehetseges. Ilyenkor mar letre lehet hozni uj virtualis vegtagokat is, azaz felhasznalo megtanulhat autot vezetni vagy gepelni a gondolataival is, ugy hogy megszokja, hogy a kiadott parancsok bizonyos esetekben (ha be van kapcsolva a vezerles) nem a kezet hanem pl. a kurzort fogjak mozgatni. Ez idaig az aktiv vezerles amikor az ember iranyit egy gepet. A passziv valtozat, hogy egy durvabb peldat mondjak egy fegyver interface. Az illeto bekapcsolja, ekkor a szemevel kijelolt celpontra a szamitogep ravezeti a kezet amiben a fegyver van. Ilyenkor az ember testet iranyitja a szamitogep egy kepesseg programon keresztul. Az ember-gep-ember kapcsolat pedig amikor egy serult idegpalyat helyettesitenek elektronikaval. Persze ha mindenkinek van halozati kapcsolata, akkor semmi nem akadalyoz meg egy embert egy masik ember testenek iranyitasaban. (lasd: gits-sac <#vigyor3> es par egyetemi kutato publikacioi)
#98
Ezzel kb. úgy egészül ki a tudása, mint amikor beülsz egy autóba, és az gurul alattad... 😊
#97
Naszóval, a tudomány mai állása szerint (legalábbis pl. BiroAndras ezt állítja) az ember semmivel sem több, mint egy komplex gép. Így az agyat hûen utánzó mesterséges neuronális háló mindarra képes, mint egy ember (szellemileg). Így az öntudatra ébredés egyátalán nem zárható ki, sõt.
(Az egy másik dolog, hogy én személy szerint nem értek ezzel egyet.)
Másik: egy kis chipet beépíteni a koponyába még nem olyan nagy dolog. De amit te akarsz, ahhoz ez édeskevés. Nagyon is durva dolog össze-vissza átvagdosni az idegpályákat, és egy beilleszteni egy olyan cuccot, ami alapvetõen átszabja a mûködését.
(Az egy másik dolog, hogy én személy szerint nem értek ezzel egyet.)
Másik: egy kis chipet beépíteni a koponyába még nem olyan nagy dolog. De amit te akarsz, ahhoz ez édeskevés. Nagyon is durva dolog össze-vissza átvagdosni az idegpályákat, és egy beilleszteni egy olyan cuccot, ami alapvetõen átszabja a mûködését.
#96
"De."
Nem.
"Nem."
De.
😛
Nem.
"Nem."
De.
😛
#95
XY nem tud vezetni, XY chippel a fejében már tud vezetni -> kiegészült az illetõ tudása
(feltéve ha a chip permanensen a fejében marad)
(feltéve ha a chip permanensen a fejében marad)
#94
így van
#93
De.
Nem.
Nem.
#92
"Ha majd az agyat közvetlen tudjuk kapcsolni adattárakhoz onnantól már az sincs messze hogy az agy ne adatként hanem egyfajta emlékként férjen a rácsatolt információkhoz, úgy érzékelje mintha már megtanulta volna mindazt ami az új tárral elérhetõvé válik számára."
A periferialis idegrendszerhez viszonylag konnyu csatolni, a jelek jo resze am, fm vagy pwm es max. 100 Hz-es frekvenciak vannak. Az agy belso resze asszociativ tarolo, ami a mai memoriakra nem jellemzo, de kis mertekben mar haszanlunk ilyen megoldasokat is (lasd: x86 procik tlb-jei).
Egy agy-szamitogep interface lehet periferialis (latas/hallas/mozgas/stb.) vagy belso (memoria). Az elsot sokkal konnyebb magvalositani es a hadseregnek/orvostudomanynak/szorakoztatoiparnak ez egyelore eleg is. Kepesseghuzalozast (periferialis tudasbazis rendszert) pedig mar ezzel is meg lehet valositani. Igy pl. az ember megtanulhat autot vezetni, de valojaban ilyenkor nem o, hanem a szoftver iranyitja a testet. Meg akar egy tolmacsprogram is megoldhato igy, de persze ezek a rendszerek nem egeszitik ki az illeto tudasat, tehat tudas bevitelere nem alkalmasak.
A periferialis idegrendszerhez viszonylag konnyu csatolni, a jelek jo resze am, fm vagy pwm es max. 100 Hz-es frekvenciak vannak. Az agy belso resze asszociativ tarolo, ami a mai memoriakra nem jellemzo, de kis mertekben mar haszanlunk ilyen megoldasokat is (lasd: x86 procik tlb-jei).
Egy agy-szamitogep interface lehet periferialis (latas/hallas/mozgas/stb.) vagy belso (memoria). Az elsot sokkal konnyebb magvalositani es a hadseregnek/orvostudomanynak/szorakoztatoiparnak ez egyelore eleg is. Kepesseghuzalozast (periferialis tudasbazis rendszert) pedig mar ezzel is meg lehet valositani. Igy pl. az ember megtanulhat autot vezetni, de valojaban ilyenkor nem o, hanem a szoftver iranyitja a testet. Meg akar egy tolmacsprogram is megoldhato igy, de persze ezek a rendszerek nem egeszitik ki az illeto tudasat, tehat tudas bevitelere nem alkalmasak.
#91
Az utolsó mondat a lényeg! Hard Gamerek figyelem!!! Ha eddig nem sikerült gémnanipulációval 104 ujjat növesztened, akkor most rákötünk közvetlenül a gépre. BCI rulez!
<#gun><#boxer><#violent>
Már látom a lelki szemeim elõtt, hogy fogják moddolni a csatikat, hogy elég trendy legyen a sérójuk. <#csodalk>
<#gun><#boxer><#violent>
Már látom a lelki szemeim elõtt, hogy fogják moddolni a csatikat, hogy elég trendy legyen a sérójuk. <#csodalk>
#90
"Nem fognak."
Ezt nem lehet elõre tudni.
"Nem durva."
Nem durva szétbarmolni az egész agyat?
Ezt nem lehet elõre tudni.
"Nem durva."
Nem durva szétbarmolni az egész agyat?
#89
A lexikalis tudas megnovekedese meg nem jelent szellemi fejlodest is!
Magyarul a "tudja, de nem erti" effektus nem eppen jo,sot egyenesen rossz,mert a delikvenssel elhiteti hogy okosabb lett...pedig nem!
Magyarul a "tudja, de nem erti" effektus nem eppen jo,sot egyenesen rossz,mert a delikvenssel elhiteti hogy okosabb lett...pedig nem!
#88
Egyiksem. Én a rabszolgatartásról beszéltem mint több ezer éven át tartó rendszerrõl, nincs olyan rendszer ami örökké fenntartana egy államot.
Nem fognak.
Nem durva.
"vissza kellene venni a nagy technológizálódásból"
Ez egy nagyon rossz hozzáállás szvsz, a szellemi fejlõdésrõl meg annyit hogy ennek a cikknek/topicnak a témája is pont egy lehetséges módszerét fejtegeti a nép szellemi fejlõdésének felzárkoztatására, haladni kell a korral, a régi korokban csak szájhagyomány útján terjedt a tudás, aztán írásbeliség majd könyvnyomtatás, internet... Ez nem az út vége hanem csak egy köztes állomás, majd lesznek még újabb és hatékonyabb módszerek.
Nem fognak.
Nem durva.
"vissza kellene venni a nagy technológizálódásból"
Ez egy nagyon rossz hozzáállás szvsz, a szellemi fejlõdésrõl meg annyit hogy ennek a cikknek/topicnak a témája is pont egy lehetséges módszerét fejtegeti a nép szellemi fejlõdésének felzárkoztatására, haladni kell a korral, a régi korokban csak szájhagyomány útján terjedt a tudás, aztán írásbeliség majd könyvnyomtatás, internet... Ez nem az út vége hanem csak egy köztes állomás, majd lesznek még újabb és hatékonyabb módszerek.
#87
Melyik rabszolgatartó birodalom maradt fenn több ezer évig?
Hát, annyi "semmittevõ" ember feügyeletére tényleg kell majd sok-sok robot. 😊
De mi lesz, ha egyenlõ jogokat kezdenek majd követelni? (A jövõ robotjaiban nem programok fognak futni, hanem az emberi agyat utánzó neuronális hálók, az is lehet, hogy nem is teljesen mesterségesek.)
Épp azért tudnak egyesek sérült aggyal is "jól teljesíteni", mert nem egyszerûen itt-ott tárolt adatként van jelen a megtanult információ.
Azt a rákapcsolt tárat szervesen be kellene illeszteni az agyba, ez azért elég durva dolog.
Ja, a technikai fejlõdés töretlen, csak épp a szellemi fejlõdés van megállva. Ha ez sokáig így folyik, egyszer csak vége lesz, mint a botnak. Már ma is vissza kellene venni a nagy technológizálódásból, mert egyre nagyobb környezeti ártalmakat okoz...
Persze, majd meglátjuk. 😊
Hát, annyi "semmittevõ" ember feügyeletére tényleg kell majd sok-sok robot. 😊
De mi lesz, ha egyenlõ jogokat kezdenek majd követelni? (A jövõ robotjaiban nem programok fognak futni, hanem az emberi agyat utánzó neuronális hálók, az is lehet, hogy nem is teljesen mesterségesek.)
Épp azért tudnak egyesek sérült aggyal is "jól teljesíteni", mert nem egyszerûen itt-ott tárolt adatként van jelen a megtanult információ.
Azt a rákapcsolt tárat szervesen be kellene illeszteni az agyba, ez azért elég durva dolog.
Ja, a technikai fejlõdés töretlen, csak épp a szellemi fejlõdés van megállva. Ha ez sokáig így folyik, egyszer csak vége lesz, mint a botnak. Már ma is vissza kellene venni a nagy technológizálódásból, mert egyre nagyobb környezeti ártalmakat okoz...
Persze, majd meglátjuk. 😊
#86
#83
A birodalmak sorsa a bukás de én nem is konkrétan a birodalmakról beszélek hanem a társadalmi rendszerrõl (rabszolgatartás) amire épültek több ezer(!) éven keresztül, egyik a másik után, mûködõképes rendszer, bizonyított épp eleget.
Persze nem feltétlenül robot-rabszolgatartásra gondolok, bár ki tudja, sokminden megtörténhet.
kisebb közösség = 20 milliárd ember szerte a Földön és akár a világûrben/óceán-városokban
nagyobb közösség = 1000 milliárd robot
hol itt a probléma? <#nemtudom>
#84
És?
Miért kéne egy hálóban tárolt információnak az egész agyban szétszórva lennie?
(ugye ott vannak a sztorik a csak egy féltekével is remekül teljesítõ sérültekrõl)
A rákapcsolt tár lehet egy harmadik agy"fél"teke a saját lokális hálójában tárolt információkkal 😊
#83
új technológiák -> új társadalmi rendszerek
Sok halál és pusztulás volt az emberiség történelmében és még lesz is, ez van, ezek vagyunk mi és részben pont ezért lehettünk domináns faj a bolygón.
Felesleges emiatt stresszelni mert változtatni még jóóóó hosszú ideig úgy sem lehet rajta, az ember elválaszthatatlan a háborúktól és az erõszaktól.
A lényeg hogy a fejlõdés hosszútávon töretlen és egyszer majd eljõ a tejjel-mézzel folyó
A birodalmak sorsa a bukás de én nem is konkrétan a birodalmakról beszélek hanem a társadalmi rendszerrõl (rabszolgatartás) amire épültek több ezer(!) éven keresztül, egyik a másik után, mûködõképes rendszer, bizonyított épp eleget.
Persze nem feltétlenül robot-rabszolgatartásra gondolok, bár ki tudja, sokminden megtörténhet.
kisebb közösség = 20 milliárd ember szerte a Földön és akár a világûrben/óceán-városokban
nagyobb közösség = 1000 milliárd robot
hol itt a probléma? <#nemtudom>
#84
És?
Miért kéne egy hálóban tárolt információnak az egész agyban szétszórva lennie?
(ugye ott vannak a sztorik a csak egy féltekével is remekül teljesítõ sérültekrõl)
A rákapcsolt tár lehet egy harmadik agy"fél"teke a saját lokális hálójában tárolt információkkal 😊
#83
új technológiák -> új társadalmi rendszerek
Sok halál és pusztulás volt az emberiség történelmében és még lesz is, ez van, ezek vagyunk mi és részben pont ezért lehettünk domináns faj a bolygón.
Felesleges emiatt stresszelni mert változtatni még jóóóó hosszú ideig úgy sem lehet rajta, az ember elválaszthatatlan a háborúktól és az erõszaktól.
A lényeg hogy a fejlõdés hosszútávon töretlen és egyszer majd eljõ a tejjel-mézzel folyó
#85
Lásd #83. Majd a hatalmasok robotjai ellen mehetsz puszta kézzel...
#84
Mondom, hogy az agy nem úgy tárolja az információt, mint egy digitális adattároló, hanem szétszórva a neuron-hálókban. Innentõl csak fantázia, amit írsz.
#83
Tanulmányozhatnád pl. a római birodalom bukását, és az eközben kitört polgárháborúkat... Meg a többi hasonló birodalomét. Mellesleg ezeknél egy kisebb közösség birtokolta az egészet. Szóval, hacsak nem vagy milliárdos, valószínû te is feleslegessé válnál az általad elképzelt új világban.
#82
Attól függ, ha akkor is majd a demokrácia és a piacgazdaság lesz a rendszer alapja akkor kb ez fog történni, de mivel nem csak a technológiai szint hanem a társadalmi rendszerek is folyamatosan változnak így másként is történhet (pl Star Trek féle kommunizmus) egy nagyobb tech áttörés önmagában is társadalmi átalakulást generálhat.
#81
Ha majd az agyat közvetlen tudjuk kapcsolni adattárakhoz onnantól már az sincs messze hogy az agy ne adatként hanem egyfajta emlékként férjen a rácsatolt információkhoz, úgy érzékelje mintha már megtanulta volna mindazt ami az új tárral elérhetõvé válik számára.
#80
És az egyre jobban szaporodó emberiség mit fog csinálni amikor már nem lesz elég kaja meg ivóvíz mindenkinek?
Ugyanúgy bekattan és egymásnakesik szal ugyan ott vagyunk, az érdekesebb kérdés inkább az hogy utána a túlélõknek milyen világuk lesz.
Szerinted az ókori birodalmakban ahol gyakorlatilag minden munkát a rabszolgák csináltak és a szabadoknak ha nem akartak kvázi nem is kellet dolgozniuk hogyan tudtak létezni?
Azok az emberek akik nem tudnak mit kezdeni magukkal amikor már nem KELL vmit csinálniuk talán jobb is ha halomra lövik egymást szvsz
Ugyanúgy bekattan és egymásnakesik szal ugyan ott vagyunk, az érdekesebb kérdés inkább az hogy utána a túlélõknek milyen világuk lesz.
Szerinted az ókori birodalmakban ahol gyakorlatilag minden munkát a rabszolgák csináltak és a szabadoknak ha nem akartak kvázi nem is kellet dolgozniuk hogyan tudtak létezni?
Azok az emberek akik nem tudnak mit kezdeni magukkal amikor már nem KELL vmit csinálniuk talán jobb is ha halomra lövik egymást szvsz
#79
egy nyelvet nem de mondjuk oylan dolgokhoz mint pl történelem évszámok és sok más hozzáférsz pillanatok alatt és nem kell tanulnod magolnod. vagy pl jogszabályok, igaz attól még nem fogod tudni hogy mi merre de nem könyvõl kell keresned. na nem tudom pontosan elmagyarázni mire gondolok de remélem érted
Gog3r - az sem mindegy h az állatkertben a ketrec melyik oldalán állsz
#78
Oké, de ezzel így még nem vagy sokkal elõbbre, mint ahogy most ott ülsz a gép elõtt. Csak nem kell ülni. 😊 De ha el akarsz sajátítani pl. egy nyelvet, akkor nem tudod kikerülni a tanulási folyamatot. Ehhez nem elég egy kéznél lévõ szótár. Mondjuk a tanulási folyamat felgyorsulhat, ha gyorsabb és kényelmesebb a hozzáférés.
#77
nem is az agy tárolja hanem ha hozzá tudsz férni egy winyóhoz vagy egy akármihez egy mem kártya akár, amin rajta van akkor már egyenesben vagy. plusz mivan ha pl a mobiloddal összekapcsolódsz amin tudsz netezni akár kijelzõ nélkül mert a képet úgy adja az agynak mintha a monitort látnád. de sztem erre sincs szükség, szval nem az agyad tárolja csupán hozzáférésed van mindenhez ami a világhûlón van, ergo akár a saját gépedhez otthon ami rá van kötve a netre. én ezt így értettem
Gog3r - az sem mindegy h az állatkertben a ketrec melyik oldalán állsz
#76
Nem olyan biztos az, hogy az agyra csak úgy áttölthetõ az információ. Az agy nem úgy tárolja a megtanult dolgokat, mint egy vinyó.
#75
Jaja. Ha robotok is elvégzik a munka nagy részét, az emberiség nagy részére egyszerûen nem lesz szükség...
Kérdés, akkor ki veszi meg a megtermelt cuccokat...
Kérdés, akkor ki veszi meg a megtermelt cuccokat...
#74
ponrosan errõl beszélek vagyis nem egészen , továbbgondolva ezt, valahogy így néz ki a dolog. kezdetben ugye nagyon drága lesz ez a mûvelet ezért csak a nagyon gazdagok fogják tudni megfizetni. ismétlem a nagyon gazadagok, nem akik audikkal rohangálnak hanem mondjuk akinek dollárban vannak milliói.ezek az emberek onnantól midnen tudás birtokában lehetnek amibõl mégnagyobb hasznot lehet húzni persze. innentõl sokminden elképzelhetõ , az is hogy egyre olcsóbb lesz és a végén a társadalom 2 rétegre szakad, lesz aki soha nem fogja tudni kifizetni, mások pedig ha összekaparva is de megszerzik. na ez nagyon jövõ még de ha azt nézzük hogy csak 5 vagy 10 év alatt mennyit feljõdött a technika akkor talán annyira nincs is messze. az biztos h jó nem fog ebbõl származni.
Gog3r - az sem mindegy h az állatkertben a ketrec melyik oldalán állsz
#73
Velejaro rossz? <#falbav> Meg robotok mindent? Aham es az egyre jobban szaporodo emberiseg mi a fenet fog csinalni? Amikor mar nem KELL csinalni semmit?
Bekattannanak, aztan johetne az egymas lemeszarlasa!
Bekattannanak, aztan johetne az egymas lemeszarlasa!
#72
A munka nem a célja az életnek hanem egy velejáró rossz, ha már olyan szinten leszünk techikailag hogy "kiegészítõket" lehet majd csatolni az agyhoz addigra a melót már úgy is robotok fogják végezni szvsz
Kár ennyire elõregondolkodni mert ezen (számgép-agy kapcsolat) kívül még rengeteg minden más is változni fog.
Kár ennyire elõregondolkodni mert ezen (számgép-agy kapcsolat) kívül még rengeteg minden más is változni fog.
#71
én véleményem az hogy ez az emberiség pustulását fogja e4redményezni, lehet hülyének néztek de én sokat fantáziáltam ezen már. hamarosan megoldható lesz az is hogy pl egy adattárolóból információkat olvassunk ki az agyunka közevetlenül. ami hasznos dolog mert szótárak stb bárki számára bármikor elérhetõ azaz semmi tanulás nem kell majd.
ámde!!!!
és msot a lényeg. mi lesz a munkával és a tanulással? hisz elvileg bárkibõl lehet ügyvéd eszergályos, kõvûves, bankár és még hagy ne soroljak különbözõ társadalmi helyzetû emberek munkáit. érdemes ezen elgondolkozni mert nem túl hosszú távon ez az emberiség pusztuláa lesz. most biztos hülyének néztek de aki elgondolkozik az belátja így van
ámde!!!!
és msot a lényeg. mi lesz a munkával és a tanulással? hisz elvileg bárkibõl lehet ügyvéd eszergályos, kõvûves, bankár és még hagy ne soroljak különbözõ társadalmi helyzetû emberek munkáit. érdemes ezen elgondolkozni mert nem túl hosszú távon ez az emberiség pusztuláa lesz. most biztos hülyének néztek de aki elgondolkozik az belátja így van
Gog3r - az sem mindegy h az állatkertben a ketrec melyik oldalán állsz
#70
Ja, de az teljesen más, sõt magyar kutatók fejlesztették a mûszemet is, amivel a látóidegre csatoltak néhány pixelt. Úgy emléxem marha bonyolultnak mondták , mert nem digitális a kommunikáció, tehát értelmetlen bitekrõl beszélni. (Esetleg a chipen belül.)
A legdurvább az egészben az, h a DARPA is mögötte áll! Meg minden hasonló projekt mögött..
A legdurvább az egészben az, h a DARPA is mögötte áll! Meg minden hasonló projekt mögött..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#69
Amúgy a magyar kutatók 5-6 éve (vagy régebben?) használtak egy "külsõ" módszert, ami az agy pillanatnyi oxigén telitetsége és használata, valamint az elektromos tevékenysége alapján feltérképezte mikor hol aktív, és egy adatfeldolgozó szoftveren keresztül meg tudta "jósolni" az azt követõ mozgássort. (Állítólag minden mozdulat 2x fut át, egyszer "elméleti" szinten, aztán meg is történik.)
Ott nem kellett semmit se beültetni, igaz kissé helyigényesebb is volt.
Ott nem kellett semmit se beültetni, igaz kissé helyigényesebb is volt.
Oldal 1 / 3Következő →