• Praetor
    #101
    Előfordulhat, hogy nacionalista szinezetűnek tűnik az irományom, mert igenis fontosnak tartom az ember nemzeti identitását.

    Nemzetséget egyszer sem említettem. A nemzetség az egy ember felmenőinek a sorát, és a szűkebb/tágabb családját jelenti. A nemzet és a nemzetség két olyan fogalom ami igazán nem keverendő. A Biblia tele van "nemzetség táblákkal". Ez pedig egy adott személy felmenőinek felsorolását jelenti. A fogalmakkal meg igyexem pontosan operálni, mert nálunk a jogi karon ez alapvető követelmény(de más tudományágaknál szintén).

    Pont te vagy az aki pontatlanul fogalmaz meg dolgokat, és felületesen összehordott kritikának tűnő válaszokkal próbálja 1-2 mondatos állításait igazolni. Ahelyett hogy mások által megfogalmazott állításokat ezzel a gyenge aláásásos módszerrel próbálnád meg hitelteleníteni, igazán megtehetnéd hogy a saját állításodat és "értékrendedet" fejted ki logikusan és részletesen.

    A roma kérdéshez én 1 szóval sem szóltam hozzá. Jobban is odafigyelhetnél. Ebbe a kérdésbe én nem akarok belemenni, mert megint oldalakat gépelhetnék. Megkíméllek ettől.

    A "mindenki egyenlő, de egyesek egyenlőbbek" benyögésed pedig arra utal, hogy nem vagy képben az etnikai kérdésekben. Ezt amúgy én nem mondtam, de ezt a szerencsétlen megfogalmazást be tudom illeszteni a nemzetek közötti viszonyba.
    A mindenki egyenlő azt jelenti, hogy a különböző országok nemzetei egyenlőek, és ugyanolyan értékűek (eszmeileg). Ez annyit tesz, hogy franciák=németek=lengyelek=magyarok=zsidók=horvátok ...stb.
    A "még egyenlőbbek" kifejezés pedig arra vonatkozhat, hogy egy országon belül a különböző etnikumok és nemzetek - (a 2 fogalom tisztánlátásának érdekében javaslom: Nagy Károly - Nemzetközi jog c. tankönyvét) - egyenlőek, ami az előző "mindenki egyenlő" állítástól semmiben sem különbözik, csak más szemszögből világítja meg.
    A XIX.sz. elején azért jöttek létre a nemzetállamok (nagyobb nemzetek esetében), hogy az adott nemzet fölött ne más nemzet ne gyakoroljon önkényt. Ezért nonszensz lenne, ha Németországban a németeket hátrányosan megkülönböztetnék és a török vendégmunkásokat részesítenék előnyben. Ezért az ilyen típusú államokban elvárható követelmény az, hogy a társadalmon belül kellő figyelmet fordítsanak annak a nemzetnek az érdekeinek artikulálására, amelyik a társadalom zömét képezi. A kis létszámú etnikumok és nemzetek egy adott országban nem is feltétlenül akarnak beleszólni a politikába (támogatottság híjján nem is tudnának), mindössze az egyenlő elbánás elvének maradék nélküli megvalósulását kérik, és hogy szabadon művelhessék a saját kultúrájukat. Ezt nyilván a nagyobb nemzetnek kell biztosítani, amit általában szoktak is. Ezek a kis létszámú etnikumok/nemzetek komolyabb érdekképviseletet nem is igényelnek.
    Nem így van mondjuk Svájcban, Spanyolországban, Szlovákiában és Romániában. Ezekben az országokban olyan arányban vannak más nemzetek/etnikumok, amelyeknek már komolyabb érdekképviseletre van szükségük ahhoz, hogy a saját érdekeiket meg tudják védeni. Az ilyen szinten heterogén társadalmi szerkezetekben jóval nagyobb a feszültség, mint például a magyarországiban (!). A legerősebb nemzet simán hozhat olyan jogszabályokat, ami elsősorban más etnikum/nemzet tagjait sújtana. Ezért a lehetőséget biztosítani kell ezekben az országokban a megfelelő arányú érdekképviseletre.

    "Én úgy vélem, nem szervezkedni kellene, meg siránkozni, hanem rendesen tanulni, dolgozni, és akkor nincs ok a panaszra."
    Nem tudom hogy ez hogy jön ide. Az etnikai problémák - leszámítva egy-egy esetet - nem ilyesmiből fakadnak. Nem sértésképpen, de a tanulást neked is figyelmedbe ajánlanám.

    "Egyébként jellemző, hogy a szlovák helyzetre sem te, sem katarzis nem reagált."
    Szlovákiában - fentebb írtam is - nagyszámú nemzeti kisebbségek vannak, az egyik legnagyobb a magyar. Magyarország a kb 7%-nyi kisebbséget figyelembe véve döntően(!) egynemzetű ország. Szlovákia, de Románia sem ilyen. Ezekben az országokban a kisebbségek nagy száma miatt (és a nemzeti önrendelkezési jog...stb. miatt) elvárható, hogy a parlamentben ezek a kisebbségek létszámuknak megfelelő arányban (de ha kevesebb is a "vannak egyenlőbbek"-elv.(© dez) alapján, legalább valamilyen elfogadható szinten) részvételi joguk legyen. Ha ez nem valósul meg, akkor a domináns nemzet de facto elnyomási helyzetet alakíthat ki akár még szándékosság nélkül is. Speciel a szlovák helyzetet nem tartom olyan tragikusnak, mint amit a románok művelnek. A szlovákok is izmoznak, de talán Ausztria és Szlovénia után még ott van a magyarságnak a legjobb helyzete. Persze közel sem kánaán, de van esély a fejlődésre ezen a területen is. Főleg, hogy a kisebbségekhez való viszonyulásban van jónéhány jó példa európában (sajnos rossz is).