BiroAndras#160
"És ezt most minek is írod le mégegyszer, amikor már túlhaladtunk rajta 1x (értve volt)?"
Te kérdezted meg mégegyszer :
"Tehát, a kérdés áll: amikor új elemekkel bővül egy egyenlet, akkor egy addig ismeretlen tényezőt próbálunk megfogni - ez új természeti erő?"
De ha nem konkrétan, hanem úgy általában kérdezed, akkor ezt jelezni kéne. Egyébként ez sem jelent feltétlen új természeti erőt. Általában inkább az a probléma, hogy az eddigi legpontosabb model is tartalmazott elhanyagolást, vagy nem elég jó közelítést, csak nem tudtunk róla. Pl. mert olyan körülményeket teremtettünk, amire korábban még nem volt példa. Pl. extrém fotonsűrűségnél előfordul, hogy egy részecske két (vagy több) fotont nyel el egyszerre, és egyben sugározza ki. Ilyen normálisan nem fordul elő. Nincs benne semmi meglepő, se misztikus, se új fizika. De ha nem gondolunk rá, akkor hibásan fog működni a modellünk.
"Az természetesen a mondat második felére vonatkozott."
És ezt nekem honnan kellett volna tudnom? Egyébként még arra se igaz. Sokat megtudtunk a világ működéséről a klasszikus fizikából is. Például Newton volt az első, akinek egy egész nagy csoport jelenséget sikerült egy egyszerű egységes modelbe foglalnia. A megértés többek közt azt is jelenti, hogy sok-sok látszólag független jelenségek hasonlóságát felismerjük, és rendszerbe foglaljuk.
"Ezért nyilvánvalóan az első eset forog fenn. De nem is annyire triviális, hiszen szerinted: "Nem jelenti azt, hogy [...] semmit nem mond a dolgok "valódi" működéséről.""
Már megint szándékosan félreérted a mondásomat. Nyílvánvaló, hogy a klasszikus fizika nem olyan jól írja le a valóságot, mint a kvantumfizika, de ettől még valamennyire leírja. Aki megérti, az közelebb jut a világ megismeréséhez. De ezt írtam már le elsőre is, és utánna még legalább egyszer.
De ha ilyen nehéz a felfogásod, írok egy példát:
Az én elhelyezkedésemről lehet azt mondani, hogy Európában van, és azt is, hogy Budapesten. Nyílvánvalóan a második sokkal pontosabb, de ettől még az első is helyes, és közelebb visz a megtalálásomhoz.
"Ejj, a Newton-féle eleve nem a működését írja le, hanem csak a (látszólagos) hatásait."
Már megint a fogalmakon lovagolsz a lényeg helyett. Newton is adott egy egyenletet, amivel a gravitáció viselkedését meg lehet jósolni. Hogy ezt most működésnem vagy hatásainak hívjuk, az tökmindegy. Ugyanígy a írja le a gravitációt Einstein is, csak általánosabb formában. Mondjuk lehet szőrszélhasogatni, hogy de Einstein modelje a gravitációt levezeti a tér görbültségéből, Newton meg csak mondja, hogy van és kész.
De igazából Newton is mond valamit a működéséről: előszöris azt, hogy erő. Aztán meg azt, hogy a két tömeg közti egyenesen hat, és a távolság négyzetével fordítva arányos. És még egy fontos dolog, hogy a test minden részére hat, így pl. a szabadesés egyenlő a súlytalansággal. Ez rettentő fontos részlet, mivel ebből vezette le Einstein az általános relativitás elméletet. Szóval, nem mondja meg, hogy mitől megy a gravitáció, de sok fontos tulajdonsága kiderül belőle, amivel sokkal közelebb jutunk a megoldáshoz.