BiroAndras#141
"Nos, hát ez az, hogy nem pontosan az elvárt módon működnek. Nem kell messzire menni, a cikkbeli cuccról is azt írják az IBM-nél (angolul ugye tudsz?), hogy elvileg nem szabadna ilyen sebességgel működnie, és mégis..."
Más az, hogy ismertek az alap képletek, és más egy komplex rendszerre alkalmazni őket. Ha valami nem pont az elvárások szerint működik, attól még nem kell mindjárt ismeretlen természeti erőre gondolni. Sokkal valószínűbb, hogy valamelyik használt közelítő képlet érvényességi tartományából kifutottak, és egy bonyolultabb, de pontosabb képlet (vagy numerikus számolás) kihozza a mért eredményt.
"We observe effects in these devices at cryogenic temperatures which potentially make them faster than simple theory would suggest, and may allow us to ultimately make the devices even faster"
Azt írják: "simple theory". Tehát az általánosan használt egyszerű közelítő model mondott csődöt. Nem azt irták, hogy "violates the laws of physix".
"Better understanding the physics of silicon-germanium devices – and ultimately the circuits that can be built from them – will provide important clues to improvements needed in the future."
Vagyis jobb model kell.
"A látszaton a következőt kell érteni: a kísérletek során (az éppen rendelkezésünkre álló eszközökkel) megfigyelt jelenségek alapján levont következtetések, ill. mindezek matematikai formulákba foglalása.
Csakhogy, ezek nem feltétlenül adnak felvilágosítást a dolgok méllyebb szintjeiről. Azokra főleg az "anomáliák", kivételek, stb. utalnak, amit sokszor csak véletlenül vesznek észre."
Igen, pontosan az "anomáliák, kivételek, stb." utalnak a mélyebb szintekre. Pontosan ezekkel foglalkoznak az alapkutatások.
Viszont ez két dolgot nem jelent:
- Azt hogy az egyszerűbb model totálisan rossz, és semmit nem mond a dolgok "valódi" működéséről.
- És azt, hogy az új elmélet feltétlenül a végső, és mindent megmagyaráz.
Ezért értelmetlen azt mondani, hogy az aegyik látszat, a másik igazi. Valójában mind látszat is és igazi is attól függően, hogy hogyan nézzük.
Sokkal értelmesebb azt mondani, hogy az egyik model jobb közelítés, illetve mélyebb megértése a dolgoknak, míg a másik egyszerűbb, felszínesebb, de messze nem haszontalan. Nem lenne igazán hatékony, ha az iskolában csak kvantumfizikát tanítanának, és sima mechanikát egyáltalán nem.
Ezek a rétegek kb. úgy épülnek egymásra, mint a különböző szintű programozási nyelvek (gépi kód, asm, c, c++, .net). Mindenki tudja, hogy az asm van igazán közel a gép igazi működéséhez (meg a gépi kód az igazán igazi programozóknak), de mégis a legtöbb feladat megoldása .net-ben meg c++-ban a leghatékonyabb.
"Nem hinném, hogy az a kérdés, hogy tulajdonképpen mi a gravitáció, mélyfilózófiai kérdés lenne. Akkor valószínű nem a fizikusok keresnék ma is a választ erre a kérdésre. (És vélnék felfedezni a torzuló téridőben, húrelméletekben, stb.)"
Van olyan is, hogy tudományfilozófia. A fizika más szempontból foglalkozik a kérdéssel. A tudósok válasza a kérdésedre ugyanúgy egy egyenlet lesz mindíg, mint most, csak bonyolultabb, elvontabb, és pontosabb.