278
-
turul16 #158 Javíthatatllan vagy..
Tényleg nem érted, vagy muszaj a tiednek lennie az utolsó hozzá szólásnak ? -
dez #157 De ugye nem mondod, hogy nem érdekli a fizikusokat, mi működteti, illetve mi kelti pl. a gravitációt, illetve sokminden mást? :) -
dez #156 Figyu, a kvantummechanikai egyenletek ide vonatkozó részei, ha jól tudom, egyfajta statisztikai egyenletek. És mint ilyenek, igencsak semmit sem mondanak arról, hogy milyen mélyebb összefüggések által történik az, ami történik. Viszont nagyon is érdeklik ezek a fizikusokat!
Ezt már 1x idéztem:
[i]"What's all this about parallel universes?
If you only want to predict what quantum computers will be able to do, you only need the equations of quantum mechanics. But if you want to explain how they will do it, you need to understand that the computer you can see and touch is only one tiny facet of a far larger object, which is just as real even though its existence is only detectable indirectly, through the computational work it does for us. The best way to describe the structure of a quantum computer is not at present clear, but in some respects it is like many computers similar to the one we see, performing different but correlated computations which affect each other through quantum interference."
->FAQ -
dez #155 "Nem feltétlenül ismeretlen tényező. Ezt magyaráztam már az előbb is. Nagyon gyakran ismert tényezőket szándékosan hagyunk figyelmen kívül, mert nélkülük sokkal egyszerűbb lesz a model, viszont a gyakorlatban a szokásos körülmények közt elég pontos. Persze amikor nem szokásosak a körülmények, akkor már nem fog működni az egyszerű model."
És ezt most minek is írod le mégegyszer, amikor már túlhaladtunk rajta 1x (értve volt)? :)
-------
" "Nem mondtam, hogy a klasszikus mechanika totálisan rossz, így nem kell próbálnom felfogni, hogy nem az."
Ezt írtam : "[Nem jelenti] azt, hogy az egyszerűbb model totálisan rossz, és semmit nem mond a dolgok "valódi" működéséről."
Erre te : Márpedig ez a helyzet."
Az természetesen a mondat második felére vonatkozott.
------
"Biztos az én készülékemben van a hiba, de nekem úgy tűnik, pont azt mondtad."
Eltaláltad! :) (Ez meg a mondat első felére vonatkozik.)
------
"Értem amit mondassz, de a két lehetséges értelemzése közül az egyik triviális (a klasszikus fizika nem olyan jó, mint a kvantumfizika), a másik meg hülyeség (a klasszikus fizika rossz)."
Ezért nyilvánvalóan az első eset forog fenn. De nem is annyire triviális, hiszen szerinted: "Nem jelenti azt, hogy [...] semmit nem mond a dolgok "valódi" működéséről."
"Úgy működik ahogy az egyenletek leírják. Többféle model létezik:
A legegyszerűbb a Newton féle, az ált. rel. elm., és a húrelmélet.
Mindegyik különböző mélységben és pontossággal írja le a gravitáció működését. És természetesen az egyszerűbb elmélet mindíg a bonyolultabb határesete, tehát egymásnak nem mondanak ellent."
Ejj, a Newton-féle eleve nem a működését írja le, hanem csak a (látszólagos) hatásait. -
turul16 #154 A fizika mérhető dolgokkal foglalkozik.
Van egy jelenség mérünk sokat aztán->
Hiptézis->
Igazolásul Mérünk.. (Ha nem jött, be vissza az előző pontra)
A fizikában központi szerepe van a mérésnek.
A fizikusok egyfajta jósok, feledatuk megmondani a mért adatok alapján, mit fogunk mérni a rendszerben késöbb. Egy fiz. elémélet akkor jó, ha segít a jóslásban. Az alap egységek ill. a legtöbb fizikai menyiség a mérüsük modszerével van definiálva. Történetesen valós számokat szokás, a mérés eredményéhez rendelni. Ha már itt tartunk pl. a valós számoknak mi köze a való világhoz? (pusztán költői kérdés)
"kvantummechanikai".."amikor olyanokat olvasok (kutatóktól), hogy nincs magyarázat arra, mindez hogyan történik" Jó eséllyel nem is lesz, és nem is kell. Ezeknek a dolgoknak olyan a természete amilyen, a lényeg ~tudjuk mit várhatunk egy mérésnél. Mivel fizkus szemmel csak az a valóság, ami mérhető.. (legalább elvben)
(Használtam párszor, a mérés szót :) ) -
BiroAndras #153 "Persze lehet azt is mondani, hogy az csak úgy van."
Ha jobban belegondolsz, előbb-utóbb mindenképp ide jutsz. Ezt már a görögök is felismerték ("első ok"). Vagy van eleje az oksági láncnak, és akkor az első láncszem "csak úgy van", vagy nincs (végtelen, vagy kör), és akkor meg az egész lánc az ami "csak úgy van", hiszen ugyanolyan konzisztens állapot lenne a nemlétezése is. -
BiroAndras #152 "Meg azt nem tudom, miért mondja BiroAndras, hogy a kvantummechanikai egyenletek tökéletesen leírják a kvantummechanikai történéseket, többek között a kvantumszámítóképek működését"
Mert így van. A "tökéletesen" kifejezéssel azért vigyázni kell. Inkább úgy mondanám, hogy eddig nem ismert olyan kísérlet, aminek az eredménye ne egyezne meg rettentő pontosan a kvantumfizika által jósoltakkal. Viszont sok olyan nyitott kérdés van, amihez nem tudunk egyelőre kísérletet elvégezni, így nem tudjuk, hogy pontos-e a kvantumfizika azokban az esetekben (elvi okok miatt úgy gondoljuk, hogy néhány esetben nem - pl. szingularitások).
"amikor olyanokat olvasok (kutatóktól), hogy nincs magyarázat arra, mindez hogyan történik, hol történik a számítás, stb."
Hol olavstál ilyet? Mint már sokszor mondtam, az inerpretáció a problémás, nem az egyenletek. Vagyis pontosan meg tudjuk jósolni az eredményeket, de nem tudjuk elmagyarázni közérthetően, hogy mi történik. Ez inkább a gondolkodásunk és a nyelvünk korlátja, nem a tudományé.
Meg pl. egyszerű analóg áramkörökkel lehet integrálni és deriválni. Ezek a számítások hol történnek?
"Tehát, azok az egyenletek nem írják le a hogyant, csak felületesen a látható történéseket."
Ami nem "látható történés", az a filozófiára (esetleg a vallásra) tartozik, nem a tudományra. Mielőtt belekötnél, csak azért írtam látható történést, mert tőled idéztem. Egyébként értelem szerűen a mérhető dolgokról van szó, vagyis mindarról, aminek valamilyen közvetlen vagy közvetett hatása lehet ránk.
A "látható történés" leírása viszont nem felületes, hanem a lehető legpontosabb. És nem csak leírás, hanem model, aminek segítségével a világ viselkedése megjósolható, befolyásolható, illetve megérthető (ha eltekintünk a filozófiai szőrszálhasogatásoktól). -
BiroAndras #151 "Kösz, de értettem, hogy nem alapvető fizikai törvényt sértett a proci sebessége."
"Tehát, a kérdés áll: amikor új elemekkel bővül egy egyenlet, akkor egy addig ismeretlen tényezőt próbálunk megfogni - ez új természeti erő?"
Nem feltétlenül ismeretlen tényező. Ezt magyaráztam már az előbb is. Nagyon gyakran ismert tényezőket szándékosan hagyunk figyelmen kívül, mert nélkülük sokkal egyszerűbb lesz a model, viszont a gyakorlatban a szokásos körülmények közt elég pontos. Persze amikor nem szokásosak a körülmények, akkor már nem fog működni az egyszerű model.
"Nem mondtam, hogy a klasszikus mechanika totálisan rossz, így nem kell próbálnom felfogni, hogy nem az."
Ezt írtam : "[Nem jelenti] azt, hogy az egyszerűbb model totálisan rossz, és semmit nem mond a dolgok "valódi" működéséről."
Erre te : Márpedig ez a helyzet.
Biztos az én készülékemben van a hiba, de nekem úgy tűnik, pont azt mondtad.
"De te meg próbáld meg felfogni, amit ezzel kapcsolatban írtam."
Értem amit mondassz, de a két lehetséges értelemzése közül az egyik triviális (a klasszikus fizika nem olyan jó, mint a kvantumfizika), a másik meg hülyeség (a klasszikus fizika rossz).
"Igazából az összes egyenlet látszatot ír le."
Igen, ha úgy definiálod a látszatot, ahogy leírtad. De mért nem lehet a fogalmakat rendesen használni? Folyton ilyen oda nem való fogalmakat használsz, aztán hosszú vita után megmagyarázod, hogy de hát nem is úgy értetted. Nem jobb rögtön egyértelműen fogalmazni? Vagy ennyire szereted a felesleges vitákat?
"Oké, tegyük félre azt, hogy "mi a gravitáció?", és maradjunk annál, "hogyan működik a gravitáció?"."
Úgy működik ahogy az egyenletek leírják. Többféle model létezik:
A legegyszerűbb a Newton féle, az ált. rel. elm., és a húrelmélet.
Mindegyik különböző mélységben és pontossággal írja le a gravitáció működését. És természetesen az egyszerűbb elmélet mindíg a bonyolultabb határesete, tehát egymásnak nem mondanak ellent. -
dez #150 Hát, hogy én mit gondolok, az egy dolog, de a fizikusok mindenesetre igyekeznek kinyomozni, mi okozza a gravitációt... Persze lehet azt is mondani, hogy az csak úgy van. (Mondá az Úr, a tömeggel rendelkező részecskék vonzzák egymást! És a tömeggel rendelkező részecskék ímé vonzák egymást.)
És ehhez hasonlóan más dolgok okait is keresik. Végülis akkor lennének teljesen elégedettek, ha az egész világot leírhatnák ok-okozati rendben, nem?
Meg azt nem tudom, miért mondja BiroAndras, hogy a kvantummechanikai egyenletek tökéletesen leírják a kvantummechanikai történéseket, többek között a kvantumszámítóképek működését, amikor olyanokat olvasok (kutatóktól), hogy nincs magyarázat arra, mindez hogyan történik, hol történik a számítás, stb. Tehát, azok az egyenletek nem írják le a hogyant, csak felületesen a látható történéseket. (Gondolom, valamilyen statisztikai formulákról van szó.) -
turul16 #149 Tud valki pl. gluon detectorrol ?
google két fizetős cikket, hozott ki ("gluon detector"-ra) és egy nem elérhetőt... -
turul16 #148 Van másik tömeg cucc?
Igen -> Akkor vonzodok hozzá :)
Mi az ős ok ? Avagy miért teremtette Isten a világot? (bocs, hogy a kérdésben állítás van)
Közelítsük meg másként...
Miért ne lenne elég a fenti össze függés? (pusztán csak ~filozófiakusan)
Miért történne másként?
Ha másként történne akkor lehet, hogy nem tennéd fel ezt a "buta" kérdést vagy nem te tennéd fel..
Ha megmondanám a választ az nem vetne fel ujjabb kérdéseket? Nem kéne-e egy olyan valamihez eljutnunk valamikor, amit nem lehet tovább boncolni? Létezik -e egy véges dimenziós egyfajta "filozófiai (vektor)tér" melyben, a "bázis"(ok) valahány alaptézisböl áll(nak), és ezek az alaptézisek a többi bázisbeli elemböl nem levezethetők. (pusztán pontatlan analógia), De minden más törvény levezethető.
Mi van, ha "gravitáció" oka akkár közvetlenül az "Ős ok", vagy maga is most használt bázis egyik eleme..
Elkalandoztam.. (Nem szabad a sörre gondolnom :) )
Pontosítanál ? Mit vársz OK-nak ?
Vagy valami Gravitronos mesét vártál ?
Ha már glüon/foton mesét elhitted.., Mármint a többi kölcsönhatás "hogyanjával" elégedett vagy? -
dez #147 Már hogy ne ismerném a legegyszerűbb mechanikai képletét, amiben még a hatás terjedésének sebessége sem szerepel? :P
Természetesen az ált. relativitáselméletről is van egy kis foglalmam.
Meg ugyebár (vagy esetleg nem tudsz róla?) van még néhány megközelítési kísérlet.
Mint már írtam, tegyük félre azt, hogy mi, és inkább a hogyanra gondoljunk. (Eleve ez utóbbit is írtam.) De hogy még érthetőbb legyen: milyen ok-okozati rendszerben működik? -
turul16 #146 Röviden
F=-gamma*m_1*m_2/(r*r), hatásvonala a tömegközéppontokat összekötő egyenes... (m_1,m_2 két test tömege (vagy tömeg pont), r a távolságuk..)
De gondolom ezt tudod...
Ha ez nem elég akkor olvas Ált. Rel. elm.-et abba talán lesz érdkesség :)
De kb. enyit érdemes mondani a gravitációrol...
Ilyen hülye kérdést: "Mi a gravitáció", google ezt mondja Mi a gravitáció sírj!
Ja wiki is megmondja:
wiki
Hogyan müködik a gravitáció, megint nincs tul sok értelme firtatni.
A, válasz: fenti képlet ...
B, válasz: Soha nem fogjuk tudni megmondani, gyártunk egy modelt ami ben alaklmazott "kitalációk" alapján pontosan leírja a világ ezzel kapcsolatos történéseit, attol még a kitaláció nem válasz a "Hogyanra". De müködik :)
Kb. "Mi az élet értelme." kérdés családba tartozik. -
dez #145 (Az első mondatban az egyenlet nem egy prociműködési modellre vonatkozik, hanem általános fizika.) -
dez #144 Kösz, de értettem, hogy nem alapvető fizikai törvényt sértett a proci sebessége. Tehát, a kérdés áll: amikor új elemekkel bővül egy egyenlet, akkor egy addig ismeretlen tényezőt próbálunk megfogni - ez új természeti erő?
Nem mondtam, hogy a klasszikus mechanika totálisan rossz, így nem kell próbálnom felfogni, hogy nem az. De te meg próbáld meg felfogni, amit ezzel kapcsolatban írtam. :)
Igazából az összes egyenlet látszatot ír le. (Hacsak nem lesz olyan modell, ami abszolút mindent leír [és ezt minden kétséget kizáróan bizonyítani is lehet].)
Oké, tegyük félre azt, hogy "mi a gravitáció?", és maradjunk annál, "hogyan működik a gravitáció?". -
BiroAndras #143 "Hm, a kvarkok, húrok, és hasonlók ismeretlen természeti erők? Végülis igen..."
Mam már nem annyira ismeretlenek. De itt nem is erről van szó. A cikk arról szól, hogy az eeddig használt egyszerűsített model már nem jó. Ennyi, nem több. Számtalan olyan modelt használunk a fizikában, ami valamilyen egyszerűsítő feltevéssel kezelhetővé tesz egyébként túl komplex problémákat. Pl. gyakori a lineáris közelítés egy nem alapvetően lineáris függvényre, ami remekül működik egy kis tartományon belül, de egyébként totál hibás. Pl. kis kitérésű ingát lehet harmonikus oszcillátorként kezelni, mivel sinx ~= x, ha x elég kicsi.
"Márpedig ez a helyzet. Newton és társai még azt hitték, megfejtették az univerzum rejtélyeit, de milyen messze is voltak ettől..."
De ettől még a klasszikus mechanika nem totálisan rossz. Ezt próbáld már meg felfogni. És egyébként is az univerzum megértéséhez sokkal közelebb jutottak, mint előttük bárki. Az álataluk kijelölt úton halad ma is a tudomány.
"De az elmondható, hogy az egyszerűbb modell egy látszat egy mélyebb összefüggéseket is feltáró modellhez képest. És persze az is látszat egy még mélyebbhez képest."
Ez a fogalom így totál értelmetlen. Valami vagy látszat, vagy nem. Ez nem relatív dolog. Látszat a délibáb, meg a TV-kép. A modelek jóságára valami kifejezőbb fogalmat kéne használni.
"A gravitációs kérdés alól szépen kibújtál."
Szerintem nem. Már előtte leírtam, hogy hogyan működik a dolog, csak ismételni tudtam volna.
"Foglalkoznak a kérdéssel a fizikusok, vagy nem? Azaz, meg akarják-e magyarázni a gravitációt (legalább valamennyire), vagy sem? Szerintem igen."
Azzal foglalkoznak, hogy leírják a gravitációt, illetve átfogóbb elméletekből vezesség le. Ha szerinted ez válasz arr, hogy "mi a gravitáció", akkor igen. De általában az ilyen kérdések inkább filozófiai jellegűek, és válaszkét nem egy egyenletet képzelnek el. -
dez #142 Hm, a kvarkok, húrok, és hasonlók ismeretlen természeti erők? Végülis igen...
"- Azt hogy az egyszerűbb model totálisan rossz, és semmit nem mond a dolgok "valódi" működéséről."
Márpedig ez a helyzet. Newton és társai még azt hitték, megfejtették az univerzum rejtélyeit, de milyen messze is voltak ettől...
"- És azt, hogy az új elmélet feltétlenül a végső, és mindent megmagyaráz."
Naná, hogy nem.
De az elmondható, hogy az egyszerűbb modell egy látszat egy mélyebb összefüggéseket is feltáró modellhez képest. És persze az is látszat egy még mélyebbhez képest. (Esetleg elérhetünk oda, hogy már tudjuk, hogy minden látszat, de nem tudunk tovább menni, mert már meghaladja a képességeinket.)
A gravitációs kérdés alól szépen kibújtál. :) Foglalkoznak a kérdéssel a fizikusok, vagy nem? Azaz, meg akarják-e magyarázni a gravitációt (legalább valamennyire), vagy sem? Szerintem igen. -
BiroAndras #141 "Nos, hát ez az, hogy nem pontosan az elvárt módon működnek. Nem kell messzire menni, a cikkbeli cuccról is azt írják az IBM-nél (angolul ugye tudsz?), hogy elvileg nem szabadna ilyen sebességgel működnie, és mégis..."
Más az, hogy ismertek az alap képletek, és más egy komplex rendszerre alkalmazni őket. Ha valami nem pont az elvárások szerint működik, attól még nem kell mindjárt ismeretlen természeti erőre gondolni. Sokkal valószínűbb, hogy valamelyik használt közelítő képlet érvényességi tartományából kifutottak, és egy bonyolultabb, de pontosabb képlet (vagy numerikus számolás) kihozza a mért eredményt.
"We observe effects in these devices at cryogenic temperatures which potentially make them faster than simple theory would suggest, and may allow us to ultimately make the devices even faster"
Azt írják: "simple theory". Tehát az általánosan használt egyszerű közelítő model mondott csődöt. Nem azt irták, hogy "violates the laws of physix".
"Better understanding the physics of silicon-germanium devices – and ultimately the circuits that can be built from them – will provide important clues to improvements needed in the future."
Vagyis jobb model kell.
"A látszaton a következőt kell érteni: a kísérletek során (az éppen rendelkezésünkre álló eszközökkel) megfigyelt jelenségek alapján levont következtetések, ill. mindezek matematikai formulákba foglalása.
Csakhogy, ezek nem feltétlenül adnak felvilágosítást a dolgok méllyebb szintjeiről. Azokra főleg az "anomáliák", kivételek, stb. utalnak, amit sokszor csak véletlenül vesznek észre."
Igen, pontosan az "anomáliák, kivételek, stb." utalnak a mélyebb szintekre. Pontosan ezekkel foglalkoznak az alapkutatások.
Viszont ez két dolgot nem jelent:
- Azt hogy az egyszerűbb model totálisan rossz, és semmit nem mond a dolgok "valódi" működéséről.
- És azt, hogy az új elmélet feltétlenül a végső, és mindent megmagyaráz.
Ezért értelmetlen azt mondani, hogy az aegyik látszat, a másik igazi. Valójában mind látszat is és igazi is attól függően, hogy hogyan nézzük.
Sokkal értelmesebb azt mondani, hogy az egyik model jobb közelítés, illetve mélyebb megértése a dolgoknak, míg a másik egyszerűbb, felszínesebb, de messze nem haszontalan. Nem lenne igazán hatékony, ha az iskolában csak kvantumfizikát tanítanának, és sima mechanikát egyáltalán nem.
Ezek a rétegek kb. úgy épülnek egymásra, mint a különböző szintű programozási nyelvek (gépi kód, asm, c, c++, .net). Mindenki tudja, hogy az asm van igazán közel a gép igazi működéséhez (meg a gépi kód az igazán igazi programozóknak), de mégis a legtöbb feladat megoldása .net-ben meg c++-ban a leghatékonyabb.
"Nem hinném, hogy az a kérdés, hogy tulajdonképpen mi a gravitáció, mélyfilózófiai kérdés lenne. Akkor valószínű nem a fizikusok keresnék ma is a választ erre a kérdésre. (És vélnék felfedezni a torzuló téridőben, húrelméletekben, stb.)"
Van olyan is, hogy tudományfilozófia. A fizika más szempontból foglalkozik a kérdéssel. A tudósok válasza a kérdésedre ugyanúgy egy egyenlet lesz mindíg, mint most, csak bonyolultabb, elvontabb, és pontosabb. -
dez #140 Nos, hát ez az, hogy nem pontosan az elvárt módon működnek. Nem kell messzire menni, a cikkbeli cuccról is azt írják az IBM-nél (angolul ugye tudsz?), hogy elvileg nem szabadna ilyen sebességgel működnie, és mégis... És a jelenség tanulmányozása még nagyobb sebességek elérését is lehetővé fogja tenni - akár szobahőmérsékleten is, stb.
"We observe effects in these devices at cryogenic temperatures which potentially make them faster than simple theory would suggest, and may allow us to ultimately make the devices even faster"
"Better understanding the physics of silicon-germanium devices – and ultimately the circuits that can be built from them – will provide important clues to improvements needed in the future."
A látszaton a következőt kell érteni: a kísérletek során (az éppen rendelkezésünkre álló eszközökkel) megfigyelt jelenségek alapján levont következtetések, ill. mindezek matematikai formulákba foglalása.
Csakhogy, ezek nem feltétlenül adnak felvilágosítást a dolgok méllyebb szintjeiről. Azokra főleg az "anomáliák", kivételek, stb. utalnak, amit sokszor csak véletlenül vesznek észre.
Mint már régen kiderült, a klasszikus fizikai modellek is igencsak egy látszatot fogtak meg, azóta ahhoz képest mélyebb szintjeit is ismerik és kutatják a világ fizikai jelenségeinek, továbbá sok korábbi anomália magyarázatra talált. És ezekből egy teljesen más világkép bontakozott ki, és még messze nem értünk a végére a dolognak.
Nem hinném, hogy az a kérdés, hogy tulajdonképpen mi a gravitáció, mélyfilózófiai kérdés lenne. Akkor valószínű nem a fizikusok keresnék ma is a választ erre a kérdésre. (És vélnék felfedezni a torzuló téridőben, húrelméletekben, stb.) -
dez #139 Turul16 arról beszél, hogy nem nagyon lehet 1mm*1mm-nél kisebb processzort csinálni (még egy atom sem lenne a vonalvastagság). -
turul16 #138 Bocsi, csak ha álitasz vmit (elenben másokkal) gondoltam van valami elképzelésed a hogyanrol.
Nekem már van :) Bár a JMP különsen conditionál jump -okat még igy se szereti igazán, melyik mikro vezérlő szeretni.. ált. nem szeretik. -
BiroAndras #137 "A klasszikus fizikai egyenletek is csak a látszatot írták le."
A kísérletek eredményeit foglalja össze egy egyenletekkel leírható modellé. Ezu több, mint csak a látszat, mert segítségével lehet jósolni, sőt tervezni is. Csak a látszat alapján nem tudnánk bonyolult gépeket készíteni, amik pontosan az elvárt módon működnek.
"Éppen azért korlátozott az értelmezési tartományuk."
Azért korlátozott, mert az elvégzett kísérleteken alapulnak.
"Az nem a hogyan, hanem csak a mi. Pl. a tömegvonzás képlete semmit nem mond arról, mi az a gravitáció, és hogyan működik. Mellesleg ezt még ma sem tudják."
A hogyant pontosan leírja a képlet. Hacsak nem valami mást értessz "hogyan" alatt, mint amit általában szokás.
Ami a mélyebb filozófiai kérdéseket illeti, eleve nem biztos, hogy egyáltalán van értelmük, vagy hogy elvileg lehetséges rájuk válaszolni.
Mit értessz azon, hogy "mi az a gravitáció"? Miről kell szólnia a válasznak?
Jó válasz-e az, ha egyszerűen azt mondom, hogy ez egy fizikai erő ilyen és ilyen tulajdonságokkal?
Jó válasz-e az, ha egy (még nem ismert) egyesített erő egyik megjelenési formájaként írom le?
És ha végül az jön ki (néhány elméleti fizikus ezt hiszi), hogy tisztán matematikai úton kvázi a semmiből levezethető a fizika összes törvénye, pusztán azzal az egy peremfeltétellel, hogy értelmes életre alkalmas legyen az univerzum? -
BiroAndras #136 "Konstruálnál nekem egy ilyen microvezérlőt. Ami értelmesen nagyobb 1mm x 1mm -nél (Vagyis pl. én nem tudom kisebbe megépiteni ugyan azt a tudású cuccot, ugyan azzal a technológiával)."
Ezt nem értem. Pont azt mondom, hogy KISEBB, mint 1mm x 1mm.
Ha meg részletekre vagy kíváncsi, ne engem kérdezz, hanem nézz utánna a megfelelő helyeken. -
turul16 #135 Ebböl a tranyóbol talán valami cell szerű procit lehetne (jol) kihozni úgy, hogy méret korlátot kicsit kikerüljük. (gondolok itt pl. központi müvelet eloszóra..) -
Tiberius B #134 Az egyenletek meg szerintem fizikában inkább a matematikai összefüggéseket adják meg, a miért?/hogyan?/mikor? azt az elmélet mondja meg, mondjuk én leginkább manapság azt nem értem hogy hogy gyártják az egyenleteket az elméletekből vagy mondjuk fordítva??? -
Tiberius B #133 Lézerchipet pár éve csinált az intel, aztán rá pár hónapra a sárgák csináltak egy agyagkockát, ami tárolja is a "fényinfókat", még pár év és jönnek a komolyabb lézeres computerek:-) -
dez #132 A klasszikus fizikai egyenletek is csak a látszatot írták le. Éppen azért korlátozott az értelmezési tartományuk. Az nem a hogyan, hanem csak a mi. Pl. a tömegvonzás képlete semmit nem mond arról, mi az a gravitáció, és hogyan működik. Mellesleg ezt még ma sem tudják. (És még mi mindent nem.) -
turul16 #131 500000 MIPS -re gondoltam. (elirtam az egységet)
És nem két procit rakni a területre :) -
turul16 #130 Ja program és utasítás készlet tetszőlegesen bonyolítható, hogy legyen értelme ilyen "nagy" méretnek.
-
turul16 #129 Konstruálnál nekem egy ilyen microvezérlőt. Ami értelmesen nagyobb 1mm x 1mm -nél (Vagyis pl. én nem tudom kisebbe megépiteni ugyan azt a tudású cuccot, ugyan azzal a technológiával).
Egyszerűsítsünk legyen RISC, Harward arhiteckturás. Példa program legyen rajta, két memóriában lévő szám összegének elhelyezése egy harmadik helyen. (500GMIPS -es re csináld min.)
Első közelítésben csak a fénysebbeséget vedd limitnek, minden azonnal kapcsolhat, ha neked ugy kényelmesebb.
Elég, ha elmondod nagyábol, milyen blokk részek mekorák és hova helyezed őket. (vagy lerajzolod)
Köszi :) -
BiroAndras #128 "500 GHZ itt valami gond van... A fény 0,6 mm tesz meg egy órajel alatt. Mégis mekkora ez a proci? mer az elektron nem ér át rajta, ha 0,6 mm-nél nagyobb. Ha meg kisebb akkor max valami egyszerű RISC lehet csöppnyi cache memóriával."
1 órajel alatt nem feltétlen kell az információnak a chip egyik végétől a másikig utaznia. 1-1 kisebb egységen belül elég közvetlenül kommunikálniuk egymással a kapuknak, és egy ilyen egység bőven lehet kisebb fél miliméternél. -
BiroAndras #127 "A kérdés, hogy hogyan lehet optikai kapukat gyártani?"
Erre már '86-ban volt megoldás. Ha jól tudom, most leginkább egy megfelelő fényforrás hiányzik, ami meghajthatná az optikai chip-eket. -
BiroAndras #126 "Most az van, hogy van egy (kísérletileg igazolt) jelenség, és nem tudjuk, hogy lehet ez, de az ismert tények matematikai leírására csinálunk egyenleteket. Tehát hogy milyen ismert dolgok történnek, de nem azt, hogyan."
Mint már mondtam, az egyenletek írják le a hogyant. Amire te gondolsz az inkább az, hogy nem tudjuk igazán felfogni az egyeneltek jelentését.
A klasszikus fizikában is az egyenletek körül forog minden, de ott nem olyan feltűnő a laikusoknak, mert többnyire ismerűs, könnyen elképzelhető dolgokról van szó, könnyen lehet fejben "szimulációkat futtatni". Newton axiomái nem mondanak ellent a józan észnek, a kvantumfizika viszont igen. De igazából csak ennyi a különbség köztük. -
BiroAndras #125 "Vannak kvantummechanikai egyenletek, de ez csak felületes leírás, senki sem tudja, hogyan is történik a dolog."
Pont hogy az egyenletek a lényegesek. Épp azok mondják meg, hogy "hogyan is történik a dolog." -
#124
500 GHZ itt valami gond van... A fény 0,6 mm tesz meg egy órajel alatt. Mégis mekkora ez a proci? mer az elektron nem ér át rajta, ha 0,6 mm-nél nagyobb. Ha meg kisebb akkor max valami egyszerű RISC lehet csöppnyi cache memóriával. -
#123
A kísérleti példány az abszolút nulla fok közelében érte el az 500 GHz-es rekordot, ami -273,16 °C-nak felel meg, tehát jövőbeli felhasználókra nézve nem éppen kellemes környezetben sikerült megvalósítani a tervet
Nem baj, legalább nem melegszik a proci
-
turul16 #122 Hányféleképpen -re is lehet takarékos megoldás, kicsit tovább fantáziáltam..., de majd olvasgatunk.. most alvás. -
dez #121 Ezért ajánlottam egy oldalt a #110-ben (de vannak más hasonlók), mert úgy láttam, pl. ott röviden de velősen le van írva a dolog az alapoktól, mint pl. mi az, hogy (kvantum-)szuperpozíció (ez a legfőbb kulcsa a dolognak). -
turul16 #120 Most ugy vélem, hogy egy N-királynős (nagy N-re is) megfelelő tábla állást szinte azonnal meg tudhat találni (hagyományos cuccoknál ez sok óra jel), de megmondani, hány ilyen van,az jelentősen problémásabb, kérdésnek tűnik. (Nem véletlenül irtam hányféleképpen-t vastagabban)
Elemzés folyamatban, talán holnap is foglalkozok ezzel... bőven van még mit elolvasni, ezzel kapcsolatban, hogy megértsem... -
dez #119 Nekem ez tetszik ilyen szempontból:
Innen van: