Szupergyors tranzisztorok az IBM-től
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#128
"500 GHZ itt valami gond van... A fény 0,6 mm tesz meg egy órajel alatt. Mégis mekkora ez a proci? mer az elektron nem ér át rajta, ha 0,6 mm-nél nagyobb. Ha meg kisebb akkor max valami egyszerû RISC lehet csöppnyi cache memóriával."
1 órajel alatt nem feltétlen kell az információnak a chip egyik végétõl a másikig utaznia. 1-1 kisebb egységen belül elég közvetlenül kommunikálniuk egymással a kapuknak, és egy ilyen egység bõven lehet kisebb fél miliméternél.
1 órajel alatt nem feltétlen kell az információnak a chip egyik végétõl a másikig utaznia. 1-1 kisebb egységen belül elég közvetlenül kommunikálniuk egymással a kapuknak, és egy ilyen egység bõven lehet kisebb fél miliméternél.
#127
"A kérdés, hogy hogyan lehet optikai kapukat gyártani?"
Erre már '86-ban volt megoldás. Ha jól tudom, most leginkább egy megfelelõ fényforrás hiányzik, ami meghajthatná az optikai chip-eket.
Erre már '86-ban volt megoldás. Ha jól tudom, most leginkább egy megfelelõ fényforrás hiányzik, ami meghajthatná az optikai chip-eket.
#126
"Most az van, hogy van egy (kísérletileg igazolt) jelenség, és nem tudjuk, hogy lehet ez, de az ismert tények matematikai leírására csinálunk egyenleteket. Tehát hogy milyen ismert dolgok történnek, de nem azt, hogyan."
Mint már mondtam, az egyenletek írják le a hogyant. Amire te gondolsz az inkább az, hogy nem tudjuk igazán felfogni az egyeneltek jelentését.
A klasszikus fizikában is az egyenletek körül forog minden, de ott nem olyan feltûnõ a laikusoknak, mert többnyire ismerûs, könnyen elképzelhetõ dolgokról van szó, könnyen lehet fejben "szimulációkat futtatni". Newton axiomái nem mondanak ellent a józan észnek, a kvantumfizika viszont igen. De igazából csak ennyi a különbség köztük.
Mint már mondtam, az egyenletek írják le a hogyant. Amire te gondolsz az inkább az, hogy nem tudjuk igazán felfogni az egyeneltek jelentését.
A klasszikus fizikában is az egyenletek körül forog minden, de ott nem olyan feltûnõ a laikusoknak, mert többnyire ismerûs, könnyen elképzelhetõ dolgokról van szó, könnyen lehet fejben "szimulációkat futtatni". Newton axiomái nem mondanak ellent a józan észnek, a kvantumfizika viszont igen. De igazából csak ennyi a különbség köztük.
#125
"Vannak kvantummechanikai egyenletek, de ez csak felületes leírás, senki sem tudja, hogyan is történik a dolog."
Pont hogy az egyenletek a lényegesek. Épp azok mondják meg, hogy "hogyan is történik a dolog."
Pont hogy az egyenletek a lényegesek. Épp azok mondják meg, hogy "hogyan is történik a dolog."
#124
500 GHZ itt valami gond van... A fény 0,6 mm tesz meg egy órajel alatt. Mégis mekkora ez a proci? mer az elektron nem ér át rajta, ha 0,6 mm-nél nagyobb. Ha meg kisebb akkor max valami egyszerû RISC lehet csöppnyi cache memóriával.
Bár fölül a gálya, s alul a népnek árja, azért a pénz az úr...
#123
A kísérleti példány az abszolút nulla fok közelében érte el az 500 GHz-es rekordot, ami -273,16 °C-nak felel meg, tehát jövõbeli felhasználókra nézve nem éppen kellemes környezetben sikerült megvalósítani a tervet
Nem baj, legalább nem melegszik a proci <#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1>
Nem baj, legalább nem melegszik a proci <#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1>
#122
Hányféleképpen -re is lehet takarékos megoldás, kicsit tovább fantáziáltam..., de majd olvasgatunk.. most alvás.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#121
Ezért ajánlottam egy oldalt a #110-ben (de vannak más hasonlók), mert úgy láttam, pl. ott röviden de velõsen le van írva a dolog az alapoktól, mint pl. mi az, hogy (kvantum-)szuperpozíció (ez a legfõbb kulcsa a dolognak).
#120
Most ugy vélem, hogy egy N-királynõs (nagy N-re is) megfelelõ tábla állást szinte azonnal meg tudhat találni (hagyományos cuccoknál ez sok óra jel), de megmondani, hány ilyen van,az jelentõsen problémásabb, kérdésnek tûnik. (Nem véletlenül irtam hányféleképpen-t vastagabban)
Elemzés folyamatban, talán holnap is foglalkozok ezzel... bõven van még mit elolvasni, ezzel kapcsolatban, hogy megértsem...
Elemzés folyamatban, talán holnap is foglalkozok ezzel... bõven van még mit elolvasni, ezzel kapcsolatban, hogy megértsem...
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#119
Nekem ez tetszik ilyen szempontból: http://tph.tuwien.ac.at/~oemer/doc/qcldoc.pdf
Innen van: http://tph.tuwien.ac.at/~oemer/qcl.html
Innen van: http://tph.tuwien.ac.at/~oemer/qcl.html
#118
Ne nézzel madárnak!
Csak kiváncsi vok, hogyan programozok ilyesmit.
Csak kiváncsi vok, hogyan programozok ilyesmit.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#117
És? Ezek csak szimulátorok. Mint sok helyen le van írva, hagyományos számítógéppel sok nagyságrenddel lassabban lehet szimulálni a kvantumszámítógépek mûködését. Pontosabban a qubitek számával exponenciálisan nõ.
#116
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#115
"A kvantum cucc igy is nagy dobás. Gyors, és egy kombinációs logikai rész szinte azonnal válaszolhat. (kimenet-bemenet_távolsága / c limit (sec), atomi méretekben gondolkozva az igen jó)"
Ezt inkább nanotechnológiának hívják, de nem kvantum-kompjuternek. 😊
Ezt inkább nanotechnológiának hívják, de nem kvantum-kompjuternek. 😊
#114
"kimenet - bemenet távolsága * c limit"
kimenet-bemenet_távolsága / c limit (sec)
kimenet-bemenet_távolsága / c limit (sec)
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#113
Most az van, hogy van egy (kísérletileg igazolt) jelenség, és nem tudjuk, hogy lehet ez, de az ismert tények matematikai leírására csinálunk egyenleteket. Tehát hogy milyen ismert dolgok történnek, de nem azt, hogyan.
Kicsivel trükkösebb? Ez az egész nagyon-nagyon trükkös. 😊
Kicsivel trükkösebb? Ez az egész nagyon-nagyon trükkös. 😊
#112
Nyelv helyeséggel bajaid vannak! Fiam olvasd végig amit irsz! És használd a nagyobb textboxos bizbaszt!
turul16 te h*lye.<#mf2>
turul16 te h*lye.<#mf2>
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#111
Kvantum mechanikai egyenleteket nem igazán lehet megérteni szerintem (Nem azokra gondolok amiket nekem fel kellesz felirni). A kiindulási meggondolásokat igen. De most is azt szokták mondják a komolyabb tudosok, hogy számoltunk valamit, de még nem igazán vágjuk mit jelent 😊, majd rájövünk..
Az egész kicsit olyasmi, hogy van egy fekete doboz beledobjuk a dolgokat aztán kiad valamit. (igaz te számitod a doboz tartalmát, de az mindegy )
A kvantum cucc igy is nagy dobás. Gyors, és egy kombinációs logikai rész szinte azonnal válaszolhat. (kimenet - bemenet távolsága * c limit, atomi méretekben gondolkozva az igen jó)
Lehet, hogy lehetne vele egy kicsivel trükösebb dolgot is csinálni, de most nem akkarok találgatni..
Egy lépésben nem hinném hogy megoldaná a N-Queen problémákat, lépések között meg kell várni.
Az egész kicsit olyasmi, hogy van egy fekete doboz beledobjuk a dolgokat aztán kiad valamit. (igaz te számitod a doboz tartalmát, de az mindegy )
A kvantum cucc igy is nagy dobás. Gyors, és egy kombinációs logikai rész szinte azonnal válaszolhat. (kimenet - bemenet távolsága * c limit, atomi méretekben gondolkozva az igen jó)
Lehet, hogy lehetne vele egy kicsivel trükösebb dolgot is csinálni, de most nem akkarok találgatni..
Egy lépésben nem hinném hogy megoldaná a N-Queen problémákat, lépések között meg kell várni.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#110
Ez jó bevezetõnek tûnik: http://www.qubit.org/library/intros/comp/comp.html
#109
A szuperpozició egyszerre minden lehetséges állapot. 1 qubit esetén mindkét állapot. 8 qubit (un. entanglement által) egyszerre, egy idõban van 256 állapotban. Ezt persze nehéz tudomásul venni klasszikus fizikán nevelt elmével.
#108
Ez egy érdekes eset, mert itt sok lehetséges elrendezés van. (Tehát nem arról van szó, hogy sok variáció közül egy helyes, és azt kell kiválasztani.) De talán lehet erre is megfelelõ un. kvantumszámítógép-algoritmust létrehozni.
#107
Igen, a high-Z az a "nem veszek részt" állapot.
#106
"Az az u.n. "Szuperpozicós állapot" inkább olyami, mint a hagyományos cuccoknál (Z) határozatlan állapot, még nem sikerült kapcsolni..."
Bizony nem így van. Ebben nem lenne semmi rendkívüli. A szuperpozició nem csak egyszerûen egy határozatlan állapot. Jobb lesz, ha alaposan utánanézel, ha tényleg ebbõl vizsgázol majd. 😊 (Persze lehet, hogy csak pár egyenletet kell majd felírnod, a megértés idehaza nem elvásás még most sem.)
Bizony nem így van. Ebben nem lenne semmi rendkívüli. A szuperpozició nem csak egyszerûen egy határozatlan állapot. Jobb lesz, ha alaposan utánanézel, ha tényleg ebbõl vizsgázol majd. 😊 (Persze lehet, hogy csak pár egyenletet kell majd felírnod, a megértés idehaza nem elvásás még most sem.)
#105
Persze, a tranyó, de egy kisebb-nagyobb procira gondoltam.
#104
Mindentudás egyetemén volt már róla szó.
A molekuláris dolgok egy része is polarizált fényel müködõ dolgokban alkalmazható.
(Z: high impedance, nem pont az amit leirtam...)
A molekuláris dolgok egy része is polarizált fényel müködõ dolgokban alkalmazható.
(Z: high impedance, nem pont az amit leirtam...)
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#103
Szerintem az optikai processzor lehetne a következõ lépés.
A kérdés, hogy hogyan lehet optikai kapukat gyártani?
Gondolom valahogyan polarizált fényre lesz szükség. És koherensre.
Ja, végülis koherens fénnyel lehetne csinálni könnyen kapukat. Csak a fény kis hullámhossza miatt nem lesz könnyû.
A kérdés, hogy hogyan lehet optikai kapukat gyártani?
Gondolom valahogyan polarizált fényre lesz szükség. És koherensre.
Ja, végülis koherens fénnyel lehetne csinálni könnyen kapukat. Csak a fény kis hullámhossza miatt nem lesz könnyû.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#102
8 Királynõ: egy 8x8 as sakk táblára hányféleképpen tudsz 8 királynõt(vezér) ugy feltenni, hogy ne üssék egymást.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#101
Persze qvantum fizika is kitaláció, Schrödinger Heinsenberg meg Plank is csak kitaláció. Einsten se létezett.<#mf1>
Mint mondtam komoly írásokat még nem olvastam a témában, de talán itt lesznek.
Az ugy nevezett kvatum gép, amikor végigpörgeti az összes variációt... meg ilyesmit, akkor szerintem csak a kvatummechanikai állapotokra gondolhatnak, nem azt jelenti, hogy egy problémát (pl. 8 királynõ) megoldja rögtön. Csupán, hogy egy kvatum kapu igy müködik. Egy kombinációs logikai hálózat (szekvenciák nélküli), mehet csak végig a dolog ripsz-ropsz. Az az u.n. "Szuperpozicós állapot" inkább olyami, mint a hagyományos cuccoknál (Z) határozatlan állapot, még nem sikerült kapcsolni...
Meg a kvatum cuccnál sok lehet a probléma, pl. ha egy qubit már felvett értéket (0,1) mikor kerülhet más álapotba... Sokat hibázhatnak szerintem.. (épits 3 kavatum procit és ha 3 ugyan azt mondja akkor az lehet eredmény 😊) És még arrol nem is beszéltem menyire érzékeny lehet, minden félére a környezetében...
De ne nagyon firtassuk, én se nagyon vágom, pedig nem sokár ilyesmiböl kéne vizsgáznom.
Mint mondtam komoly írásokat még nem olvastam a témában, de talán itt lesznek.
Az ugy nevezett kvatum gép, amikor végigpörgeti az összes variációt... meg ilyesmit, akkor szerintem csak a kvatummechanikai állapotokra gondolhatnak, nem azt jelenti, hogy egy problémát (pl. 8 királynõ) megoldja rögtön. Csupán, hogy egy kvatum kapu igy müködik. Egy kombinációs logikai hálózat (szekvenciák nélküli), mehet csak végig a dolog ripsz-ropsz. Az az u.n. "Szuperpozicós állapot" inkább olyami, mint a hagyományos cuccoknál (Z) határozatlan állapot, még nem sikerült kapcsolni...
Meg a kvatum cuccnál sok lehet a probléma, pl. ha egy qubit már felvett értéket (0,1) mikor kerülhet más álapotba... Sokat hibázhatnak szerintem.. (épits 3 kavatum procit és ha 3 ugyan azt mondja akkor az lehet eredmény 😊) És még arrol nem is beszéltem menyire érzékeny lehet, minden félére a környezetében...
De ne nagyon firtassuk, én se nagyon vágom, pedig nem sokár ilyesmiböl kéne vizsgáznom.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#100
Mégis mennyi? Hát 10^13.
Ami 10000 GHz.
De azért ez csak egy elméleti korlát, vannak még mások is.
pl.: egy db. tranzisztorral nem sokra mész, akkor sem, ha 10000 GHz-n megy.
Meg asztán az, hogy az elektron bele megy-e vagy nem, csak valószínûsíthetõ.
Ami 10000 GHz.
De azért ez csak egy elméleti korlát, vannak még mások is.
pl.: egy db. tranzisztorral nem sokra mész, akkor sem, ha 10000 GHz-n megy.
Meg asztán az, hogy az elektron bele megy-e vagy nem, csak valószínûsíthetõ.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#99
Nem hinném, hogy lehetne.
Azért magfizikán alapulú proci... 😄
Azért magfizikán alapulú proci... 😄
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#98
Ebbõl mekkora freki következne?
Mindenesetre mint elhangzott, ez az eredmény felülmúlja az elméletileg lehetségest... És ugye a valóság kicsit erõsebb, mint az emberi elméletek.
Mindenesetre mint elhangzott, ez az eredmény felülmúlja az elméletileg lehetségest... És ugye a valóság kicsit erõsebb, mint az emberi elméletek.
#97
"Már miért ne értenék? Alapszintû kvantumfizikán alapul. Persze a kvantumfizikát senki se érti igazán, de ez már egy másik dolog."
Hogy micsoda okosságokat tudsz te mondani... 😊
Vannak kvantummechanikai egyenletek, de ez csak felületes leírás, senki sem tudja, hogyan is történik a dolog. Persze vannak húrelméletek és hasonlók, de azok egyelõre csak próbálkozások.
Hogy micsoda okosságokat tudsz te mondani... 😊
Vannak kvantummechanikai egyenletek, de ez csak felületes leírás, senki sem tudja, hogyan is történik a dolog. Persze vannak húrelméletek és hasonlók, de azok egyelõre csak próbálkozások.
#96
Az ott leírtak miben mondanak ellent az alábbi megfogalmazásnak? Ha ez parasztvakítás, akkor a kvantumfizika is az... Az?
#95
"Én még annó úgy tanultam, hogy a 2GHz a félvezetõk maximális mûködési frekvenciája."
Az iskola a korlátoltság szinonímája 😊
Az iskola a korlátoltság szinonímája 😊
#94
szõrözzél már ilyenen...a 2gigás intel sem 2 gigán fut +/- pár mindig belefér
Hi! I\'m a signature virus. Copy me into your signature to help me spread.
#93
http://www.kfki.hu/chemonet/hun/olvaso/nobel99/femto.html
300fs -se rosz...
Miféle erõs kölcsönhatásbol lehetne számítógépet csinálni? Mérni ill. megváltoztatni irányítottan álapotokat, mindezt kis helyen, és a kölcsönhatásra nem sokat várva még, ha hamar le is zajlik
300fs -se rosz...
Miféle erõs kölcsönhatásbol lehetne számítógépet csinálni? Mérni ill. megváltoztatni irányítottan álapotokat, mindezt kis helyen, és a kölcsönhatásra nem sokat várva még, ha hamar le is zajlik
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#92
A kémiában nem lehetséges 10^-13 s-nél gyorsabb folyamat.
Ennyi idõ kell az elektronburok reakciójához egy hatás után.
Ez korlátozza a tranzisztorok sebességét is.
Az erõs kölcsönhatás sokkal gyorsabb 10^-22 s idõtartamú.
Ennyi idõ kell az elektronburok reakciójához egy hatás után.
Ez korlátozza a tranzisztorok sebességét is.
Az erõs kölcsönhatás sokkal gyorsabb 10^-22 s idõtartamú.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#91
Nem akartam senkinek se címezni...
Sok helyen hivatkozzák 4th-nak is, most akkor 4 v. 5?
Sok helyen hivatkozzák 4th-nak is, most akkor 4 v. 5?
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#90
5gen
Itt 350Ghz-s cuccot 5. generációhoz sorolják.
Itt 350Ghz-s cuccot 5. generációhoz sorolják.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#89
"Senki sem érti, hogyan"
Már miért ne értenék? Alapszintû kvantumfizikán alapul. Persze a kvantumfizikát senki se érti igazán, de ez már egy másik dolog.
Már miért ne értenék? Alapszintû kvantumfizikán alapul. Persze a kvantumfizikát senki se érti igazán, de ez már egy másik dolog.
#88
"Olyan, mintha az összes variációt végigpörgetnék, -próbálnák, csak épp pl. milliárd évek helyett akár szempillantásnyi idõ alatt." Én is halottam már ilyesmit, de nekem pont ez a megfogalmazás tûnik parszt vakításnak. qubit
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#87
Ott a (qu)bitek u.n. szuperpozicióban vannak, és az elrendezés arra készteti õket, hogy magával az eredménnyel kerüljenek, kerülhessenek vissza határozott állapotba. Olyan, mintha az összes variációt végigpörgetnék, -próbálnák, csak épp pl. milliárd évek helyett akár szempillantásnyi idõ alatt. Senki sem érti, hogyan (kvantummechanika ugye - bár pl. már a félvezetõkbeni alagúthatás is az, de ez már durván). Mûködik a dolog, ez már többször demonstrálva lett. (Az alapjai már régen.)
#86
Pár bites kvantumgépek már vannak, többek között épp az IBM rakott össze már többet is, többféleképp. Nem 0.000s alatt jön ki az eredmény, de persze sok nagyságrenddel hamarabb, mint a szokásos módon.
#85
Úgy értem, a vizsgált áramkör (része) lenne a számláló. Illetve mivel ez állítólag egy komplett proci, szoftveresen is számolhat, és egy kimenetet kapcsolgathat. A kimenet már egy alacsonyabb frekin váltogat, amibõl visszaszámolható a mûködési freki, illetve látható, hogy mûködik a dolog.
#84
Egyszer tényleg elolvasom mi a a qvatum proci tényleg, szerintem sokat vetítenek/ferdítenek a róla szóló nem tul tudományos cikkek. Asztali kvantum gépre szvsz 50évet várhatsz minimum.
Molekuláris cuccokról is beszélik, hogy pár fs alatt váltanak állapotot (pár tipus), meg ilyesmi, de arra is sokat kellhet várni, hogy ilyemi kerüljön az asztalodra..
Molekuláris cuccokról is beszélik, hogy pár fs alatt váltanak állapotot (pár tipus), meg ilyesmi, de arra is sokat kellhet várni, hogy ilyemi kerüljön az asztalodra..
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#83
Gyárákáák! O kwantom procászszszorookaaat 1998 ótaa fáájláásztiiik! Namostan ha ecce kigyünnek onnajt, akko lessz ám itten a csuda vilááág! 😄 Hát azé, me azok elvileg 0s alatt tudnak mindenetetetet kiszámóónyi! Táknikailag biztosaan van hatááár, gondoloom az adatátvitelli sábáséégáát azééé nem láháát akámediig emelnyi! De jó lász nagyooooooon! Lá lá lá lá lá lá liba liba lá lá lá lá lááááááááááááá...
"Besenyõ Pista bácsi aszondta nekem, a báálna az nagy állat és én is bálna vagyok..."
"Besenyõ Pista bácsi aszondta nekem, a báálna az nagy állat és én is bálna vagyok..."
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#82
Mérni gondoltad ? Csinálnak ebböl(4th gen SiGe) egy 6< bittes counter meg egy 500 Ghz órát és azt mérnék ? Mérõ berendezés u.a. technológián alapulna, mint amit mér.. 😊
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#81
Tényleg, lehet hogy a next-next-nextgen procik már az idõdilatációt is ki fogják használni<#nyes>
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#80
Pl. egy pár bites számláló felsõ bitjét kivezetik.
#79
A szemüveges foszer csak a tranzisztorrol mondja ,hogy 1/2 trillió operációt végez másodpercenként.
Gyanus nekem, hogy proci még nem is igazán van csak félre "ferdítés". Van -e "neve" ennek a "procinak" ?
Erröl a tranyórol már tavji irások is vannak csak nem jegelték még akkor.
Gyorsabb tranyó?:
604Ghz
"2" -es filben, mutatják, hogy cseszegetik a dolgot. Kiváncsi lennék mit akar a digi szkóppal (Ha az az), 10Ghz felett nem sok szkóp tud mérni. Samplerböl is csak ~100Ghz -set láttam. 100Ghz
Hogy lehet 500Ghz frekit megmérni egyaltalán? Ahoz is valami trükkös eszköz kell. Valakinek van tipje hogy mérik?
Gyanus nekem, hogy proci még nem is igazán van csak félre "ferdítés". Van -e "neve" ennek a "procinak" ?
Erröl a tranyórol már tavji irások is vannak csak nem jegelték még akkor.
Gyorsabb tranyó?:
604Ghz
"2" -es filben, mutatják, hogy cseszegetik a dolgot. Kiváncsi lennék mit akar a digi szkóppal (Ha az az), 10Ghz felett nem sok szkóp tud mérni. Samplerböl is csak ~100Ghz -set láttam. 100Ghz
Hogy lehet 500Ghz frekit megmérni egyaltalán? Ahoz is valami trükkös eszköz kell. Valakinek van tipje hogy mérik?
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml