A magyar nyelv/nyelvtan úttörői
-
#1230
Egyértelmű, hogy a szabályzat szerint hogy kell(ene) használni, nem összekeverésről van szó. Az élő beszéd viszont nem foglalkozik a szabályokkal, használja a nyelvet, és a helyragok végén levő 'n' hang - bárhogy is tanították - láthatóan, mérhetően kiveszőben van a beszédből.
Nem hibázásról van szó, hanem arról, hogy a nyelv változik, a szabályzat pedig egy régi (évtizedes) állapotot rögzít, ráadásul írásra vonatkoztatva, a beszélt nyelv pedig már rég nem úgy működik, és soha nem foglalkozott azzal, hogy az írott nyelvnek milyen szabályai vannak. Ráadásul mivel a szövegkörnyezetből az esetek túlnyomó többségében egyértelmű, hogy célról vagy helyről van szó, így nem okoz félreértést sem.
Olvasd el a linkelt Nádasdy cikket, szerintem értelmesen elmagyarázza, hogy mi a helyzet.