Egy feltaláló vagy író egy produktív, eredményorientált dolgot csinál. Abból kialakul valami, amit más emberek hasznosíthatnak (más kérdés, hogy valóban lehet valaki munkamániás is, ami szintén a megszállottság egy formája).
A chat-elést meg tök felesleges ide venni, volt már egy másik topic, ahol azt is hosszasan boncolgattuk. Feltételezem, azt mindenki megérti, hogy egy billentyűzeten/monitoron/hangszórón keresztüli kommunikáció korlátoltabb, mint az élő interakció. Ez evidens.
Ellenben a játékok teljesen öncélúak. Az adott személynek a szórakozását szolgálják, semmi mást.
Igazad van, valóban jó kicsit interaktívabbnak lenni. Talán még a 10 óra játék is intelligensebb, mint a 10 óra TV-zés, ha leszámítjuk persze azt, hogy a TV-zés alatt legalább mást is magadra szedsz (ne adj ég szembe jön valami ismeretterjesztő vagy hírműsor), míg egy játékról ez nem elmondható.
Egy szó, mint száz, mindennek megvan a maga helye, ideje. És persze a megfelelő mennyisége is.
Nem érdemes kardoskodni a játékok mellett csak azért, mert éppen te (éppen akárki) szeret sokat játszani. Én pl. dohányzom, és szeretek is cigizni, de ettől függetlenül nem kezdem el mondani, hogy mindenki gyújtson rá, mert kurvajó dolog, meg azt sem, hogy "nem vagyok szenvedélybeteg".