#61
Akkor most nyilatkozik egy ex-függő. Előre szólok, hogy aki flame-t ereszt meg egy ilyen nyílt beszámolóra reakcióként, az inkább a moderátorral tárgyalja meg.
Volt itt aki azt írta, hogy játékfüggőség, mint olyan nem nagyon létezik.
Saját magamról tudom, hogy HC játékfüggő voltam.
Már 7 évesen /C-64-el+ Junoszty FF TV-vel/ sem volt normális, hogy napi 12-!16! órát játszottam.
Aztán jött a konzol (Nintendo, SMD), az óraszám maradt.
Kb. 15-16 évesen az első PC... óraszám nem sokat változott, persze suliból nem lógtam, de minden szabadidőm ebbe öltem.
18-20 körül: Az a durva amikor már úgy érzéd, hogy a barátnőddel töltött idő elfecsérelt idő... jobb lenne inkább SC-vel, Diablo-val tolni.
Tavaly kigyógyultam teljesen :-)
Az utolsó játék a GW volt. Kb. 4 hónapon át napi 12-13 órát toltam... ja, volt gyöngyöző homlok is + fogytam 8-9 kilót.
Mostanában a 12-13 óra munkával megy el, és hetente jó ha 6-7 órát játszok azt sem MMO-val.
Ami biztos: A szociális kapcsolatok IGENIS nagymértékben visszaesnek egy játékfüggőnél.
Bár a netes baráti kapcsolatok kialakulnak, de az ugye nem az igazo.
Igen, az ember valóban agresszívabbá válik, de a problémamegoldó képessége drámaian javul, akárcsak a reflexe, helyzetfelismerő képessége, hogy a fejletebb logikai képességet már ne is említsem.
A látás viszont romlik ill. egy furcsa csőlátás alakul ki. Ez a szem pedig eszméletlen érzékeny lesz a mozgásra, fényváltozásokra, de a kép élessége romlik!
Emlékszem anno a Sims-et 2 hét szinte folyamatos játék után akkor hagytam "erőszakkal" abba, amikor már a játékon kívül magamat láttam, ahogy ostoba Sim-ként megyek zuhanyozni, csinálok magamnak kaját, kimegyek a postaládához, kiviszem a szemetet. FÉLELMETES volt!
De talán még ezt is tudom überelni: Anno a Heroes sorozat (1-2-3) körökre osztott feelingje olyannyira átragadt rám, hogy úgy éreztem ha megyek valahová a való életben, akkor arra csak egy bizonyos időszelet áll a rendelkezésemre és utánna "nem tudok lépni". /Ez kb. 1 hónapnyi folyamatos játék után jelentkezett./
Arról már nem is beszélve, hogy 18 évesen a Heroes 2. része tehet arról, hogy az érettségim átlagán legalább 1 teljes jegyet rontottam, ugyanis végigjátszottam az egész érettségi szünetet.
A fentebb már emlegetett GW esetében, már az álmaim is a GW világában játszottak... de nem volt rossz érzés.
Tehát, játékfüggőség igenis létezik, aki felháborodva tiltakozik a tény ellen, az gondolkodjon el rajta, hogy talán már maga is játékfüggő.