• Tinman #61
    Akkor most nyilatkozik egy ex-függő. Előre szólok, hogy aki flame-t ereszt meg egy ilyen nyílt beszámolóra reakcióként, az inkább a moderátorral tárgyalja meg.

    Volt itt aki azt írta, hogy játékfüggőség, mint olyan nem nagyon létezik.
    Saját magamról tudom, hogy HC játékfüggő voltam.
    Már 7 évesen /C-64-el+ Junoszty FF TV-vel/ sem volt normális, hogy napi 12-!16! órát játszottam.
    Aztán jött a konzol (Nintendo, SMD), az óraszám maradt.
    Kb. 15-16 évesen az első PC... óraszám nem sokat változott, persze suliból nem lógtam, de minden szabadidőm ebbe öltem.
    18-20 körül: Az a durva amikor már úgy érzéd, hogy a barátnőddel töltött idő elfecsérelt idő... jobb lenne inkább SC-vel, Diablo-val tolni.

    Tavaly kigyógyultam teljesen :-)
    Az utolsó játék a GW volt. Kb. 4 hónapon át napi 12-13 órát toltam... ja, volt gyöngyöző homlok is + fogytam 8-9 kilót.

    Mostanában a 12-13 óra munkával megy el, és hetente jó ha 6-7 órát játszok azt sem MMO-val.

    Ami biztos: A szociális kapcsolatok IGENIS nagymértékben visszaesnek egy játékfüggőnél.
    Bár a netes baráti kapcsolatok kialakulnak, de az ugye nem az igazo.
    Igen, az ember valóban agresszívabbá válik, de a problémamegoldó képessége drámaian javul, akárcsak a reflexe, helyzetfelismerő képessége, hogy a fejletebb logikai képességet már ne is említsem.
    A látás viszont romlik ill. egy furcsa csőlátás alakul ki. Ez a szem pedig eszméletlen érzékeny lesz a mozgásra, fényváltozásokra, de a kép élessége romlik!

    Emlékszem anno a Sims-et 2 hét szinte folyamatos játék után akkor hagytam "erőszakkal" abba, amikor már a játékon kívül magamat láttam, ahogy ostoba Sim-ként megyek zuhanyozni, csinálok magamnak kaját, kimegyek a postaládához, kiviszem a szemetet. FÉLELMETES volt!
    De talán még ezt is tudom überelni: Anno a Heroes sorozat (1-2-3) körökre osztott feelingje olyannyira átragadt rám, hogy úgy éreztem ha megyek valahová a való életben, akkor arra csak egy bizonyos időszelet áll a rendelkezésemre és utánna "nem tudok lépni". /Ez kb. 1 hónapnyi folyamatos játék után jelentkezett./
    Arról már nem is beszélve, hogy 18 évesen a Heroes 2. része tehet arról, hogy az érettségim átlagán legalább 1 teljes jegyet rontottam, ugyanis végigjátszottam az egész érettségi szünetet.

    A fentebb már emlegetett GW esetében, már az álmaim is a GW világában játszottak... de nem volt rossz érzés.

    Tehát, játékfüggőség igenis létezik, aki felháborodva tiltakozik a tény ellen, az gondolkodjon el rajta, hogy talán már maga is játékfüggő.