Vidámparkok, hullámvasútak, élménybeszámolók
-
Pyro1985 #923 Na igen, ez is ismerős érzés, hogy mikor nem ülök fel valamire, de a barátaim igen, utána lúzernak érzem magam, hogy én meg fostam ettől, közbe ők meg fülig érő szájjal jöttek le róla, és mentek még egy kört...
Meg utána magam miatt is szoktam bánni, pl most mikor voltunk éjszaka, és nem ültem fel a circusra, akkr nem a barátaim miatt éreztem magam rosszul,hogy kihagytam, emrt ők nem szóltak egy rossz szót sem, csak magam miatt, hogy közben lehet, hogy élveztem volna én is.
Az a bajOctopus, hogy z a félelmünk télelg pszichikailag van bennünk, tehát, ha ott előtted mutatnák meg,hogy 2tonna nyomás sem tudja kinyitni a pántokat, emg egy földrengés sem, szerintem mikor utána ott ülnénk rajta, és megint érzed azt a nyomást, mikor nyomod lefele 10-20méter magasságba a pántokat a súlyoddal, megint ugyanúgy félnénk, mert ez tényleg nem tudatos félelem. Az a baj én is imádom ezeket, mindent ami forgat össze vissza, én egyedül a hullámvasúakat nem bírom, na azokat viszont abszolut nem, az a másik érzés, ami nekem élvezet helyett, halál félelmet nyújt, a zuhanás érzés.