halgatyó#196
Ez a metró érdekes kérdés. Ugyanis -- költséges megépítése miatt -- általában kevésbé sűrű behálózást tesz lehetővé, mint a villamos. Viszont ahol van, ott gyors.
Ha elképzelünk egy várost, és megpróbáljuk megfelelő sűrűséggel tömegközlekedéssel behálózni, akkor egy négyzetrácsos elrendezés adódik legcélszerűbbnek. Képzeljük el, hogy hasonlóan a négyzetrácsos füzetünkhöz, egy X km2 területet mondjuk 500 méteres rácsosztással be kell hálózni. Ez nagyon kedvező lenne a lakosságnak, mert nem lenne olyan pont, amely 250m-nél távolabb van egy közlekedési vonaltól, ill. 350m-nél távolabb egy csomóponttól (felszállóhely)
Nem nehéz kiszámolni, hogy X négyzetkilométer behálózásához (legyen X igen nagy, vagyis a határokat hanyagoljuk el) 2*X km össz-hosszúságú vonal kell. Mivel Budapest területe 625 km2, ide úgy 1200-1300 km tömegközlkedési vonal kellene. A négyzetrácsos rendszerben.
Sajnos, Budapest teljes közlekedési szerkezete abszolúte nem négyzetrácsos, hanem körkörös-sugaras, vagy máshogyan nevezve pókhálószerű. Fogalmam sincs, hogy egy ilyen pókháló struktúrával mit lehet kezdeni.
szerintem ez az egyik oka annak, hogy ebbe a trágyadomb tömegközlekedésbe csak folyik bele a pénz eredmény nélkül, mint egy víznyelőbe. (vagyis nem csupán vagy tán nem is elsősorban a BKV vezetése a ludas, vagy legalábbis nem tudom...)