Gyógyul a Föld ózonrétege

"Hirtelenjében beállított villamos-pótlóra gondolsz"

Igen.
de olyan is volt, hogy a metró állt le hirtelen. Egyik alkalommal más úton voltam kénytelen hazamenni jó nagy késéssel, máskor meg volt busz, de hirtelen nem tudtak eleget szerezni a reggeli csúcshoz, így megint csak jó fél órát késtem.

Hirtelenjében beállított villamos-pótlóra gondolsz, ami sem a síneken nem járhatott (mert azt ugye felújították), sem külön sávban, mert az nem volt? :)

Oké, hajnalban nem sokat járkálok.

Ja igen, van amikor tényleg gáz a dugó. Tegnap megdöntöttem az elõbb említett rekordot kocsival. Oktogon->Nyugati 60 perc. Az a legrosszabb, hogy simán elkerülhetõ lenne az ilyen, ha idõben tudnék róla.

"Az dugó, lassú forgalom esetén is gyorsan halad a saját sávjában"

Kivéve ha busz (rekord : Oktogon->Nyugati 30 perc). De a többinél is fennáll, hogy nuku légkondi, és átlagosan jóval lassab az autónál.

"Olyan túlzottan nagy tömeg sincs általában."

A belvárosban nagyonis van tömeg. És pont ott sok az autó is. Meg nem tudom próbáltál-e már a csepeli hévvel utazni hajnalban.

Az dugó, lassú forgalom esetén is gyorsan halad a saját sávjában, sínrõl nem beszélve. Olyan túlzottan nagy tömeg sincs általában.

Tényleg, ha valaki igazoltan tömegiszonyos, fóbiás, az kaphatna valami kedvezményt autó szempontból.

Érdekes megközelítés, szerintem nem annyira elb*szott ez, csak éppen ami mögötte van, mert ugye itt ez a pókhálós-szerkezet, e a pókháló vonalai közt teljes a káosz

vannak már légkondis buszok:-)

"Khm, nincs mindenkinek légkondis kocsija. Az útvonaltól is függ. Légkondi nélküliben nem túl kellemes araszolgatni a napon."

Mennyivel jobb a BKV-n tömegelni légkondi nélkül?

Jelenleg Budapest tömegközlekedési útvonalának összes hossza majdnem eléri ezt az 1200-1300 km-t, ha jól tudom.

szóval a metróval kezdtem csak elkanyarodtam. Azt akartam kihozni, ogy a metró elrendezésével nem kell úgy lekövetni a felszíni várost mint a felszíni tömegközlekedéssel. Ez bizonyos szabadságot adna, ha élnének vele.

Sajnos, jelenleg úgy tûnik, mintha a metróval is megpróbálnák ezt a teljesen elb***szott felszíni város-és közlekedés-struktúrát lekövetni.

Ezzel a hatalmas költséggel kiépített metróhálózat nem lesz optimális.

Ez a metró érdekes kérdés. Ugyanis -- költséges megépítése miatt -- általában kevésbé sûrû behálózást tesz lehetõvé, mint a villamos. Viszont ahol van, ott gyors.

Ha elképzelünk egy várost, és megpróbáljuk megfelelõ sûrûséggel tömegközlekedéssel behálózni, akkor egy négyzetrácsos elrendezés adódik legcélszerûbbnek. Képzeljük el, hogy hasonlóan a négyzetrácsos füzetünkhöz, egy X km2 területet mondjuk 500 méteres rácsosztással be kell hálózni. Ez nagyon kedvezõ lenne a lakosságnak, mert nem lenne olyan pont, amely 250m-nél távolabb van egy közlekedési vonaltól, ill. 350m-nél távolabb egy csomóponttól (felszállóhely)

Nem nehéz kiszámolni, hogy X négyzetkilométer behálózásához (legyen X igen nagy, vagyis a határokat hanyagoljuk el) 2*X km össz-hosszúságú vonal kell. Mivel Budapest területe 625 km2, ide úgy 1200-1300 km tömegközlkedési vonal kellene. A négyzetrácsos rendszerben.

Sajnos, Budapest teljes közlekedési szerkezete abszolúte nem négyzetrácsos, hanem körkörös-sugaras, vagy máshogyan nevezve pókhálószerû. Fogalmam sincs, hogy egy ilyen pókháló struktúrával mit lehet kezdeni.

szerintem ez az egyik oka annak, hogy ebbe a trágyadomb tömegközlekedésbe csak folyik bele a pénz eredmény nélkül, mint egy víznyelõbe. (vagyis nem csupán vagy tán nem is elsõsorban a BKV vezetése a ludas, vagy legalábbis nem tudom...)

hát nem, légkondi nélkül sz*r az élet, ha lassan megy az ember egy pléhdobozban:-)

Khm, nincs mindenkinek légkondis kocsija. Az útvonaltól is függ. Légkondi nélküliben nem túl kellemes araszolgatni a napon.

Tegnap volt egy film a szingapúri metróhálózatról. Meg mutogattak néhány másikat is. A magyar illetékeseknek meg kéne nézniük, hogy valami fogalmuk legyen a normális tömegközlekedésrõl.

Nem feltétlenül, egyszerûen jobb kialakítású villamosok kellenek nagyobb ajtókkal, mert manapság a villamoson megáll a fel és leszállás, amint vki fennakad. És ahogy BiroAndras is mondotta volt: több metró kéne.
A légkondihoz meg sebességhez meg csak annyit, hogy minden útvonal- és idõpontfüggõ, ha jó idõben, jó helyen, jó járatra szállsz fel, akkor minden kafa:-)

Meg kéne minél több metró.

Kétszer annyi ajtó, természetesen fele annyi ülõhelyet jelentene, mint most, ezért ezeket csak csúcsidõben járatnám.

"És már sûríteni se nagyon lehet õket."

Ott már csak a mozgójárda segítene, persze a villamospálya helyére telepítve. Külsõ 2 sáv: lassú; belsõ 2 sáv: gyors.
Bocs, hülyeség a mozgójárda, mert csak lassú sbebességgel lehet üzemeltetni.

A nagykörúton a megoldás szerintem kettõs:
- sûríteni a járatokat. Ezt számítógépes irányítással leeht megoldani.
- gyorsítani kell az utasok fel-leszállását, mert jelenleg szerintem ez a legfõbb akadálya a követési idõk rövidítésének. Ezt úgy lehet megtenni, hogy speciális villamosokat üzemeltetsz, olyanokat, amelyeknek kétszer annyi ajtajuk van, mint a jelenlegieknek.

Az öcsém meg úgy járt, hogy a munkahelyétõl 5 percnyire szerzett albérletet, de egy évvel késõbb a cég elköltözöttt a város másik végébe. Költözni meg nem akar, mert az macerás, és egyébként is nagyon jó a hely. Mondjuk szerencséje van, mert egy munkatársával együtt lakik, és neki van kocsija, úgyhogy reggel együtt mennek. Hazafele viszont marad a villamos. Érdekes, de amikor én is arrafelé megyek kocsival, akkor inkább velem jön, és nem mondja, hogy "kösz nem, villamossal gyorsabb". Pláne amikor kint 40 fok van, a kocsimban meg 20.

"Ha az autósok átszállnak a tömegközlekedésre, akkor az -- munkakezdés és munkabefejezés környékén -- nem fogja tudni elvinni azt a tömeget."

Az biztos. A belvárosban a BKV járatok is elég zsúfoltak már most is. Pl. a 4-6-os villamosok gyakorlatilag egész nap dugig tömve járnak. És már sûríteni se nagyon lehet õket.

"Szerinted a dugó nem a túl sok autó miatt van?"

Részben. Azért van dugó, mert az autók számához képest kicsi az utak és csomópontok áteresztõképessége (Sokszor egyszerûen a szar tervezés, vagy a középkori keskeny utcák miatt). Mindkét irányból megoldható a probléma. És persze az az egyszerûbb, hogy kitiltjuk az autókat, csak nem ez a jobb megoldás.
Csak gondolj bele, hogy mennyibe kerül, és milyen macerás egy autót megvenni, és fenntartani. És a benzin ár is emelkedi ezerrel, meg még ott vannak a dugók is. És mindezek ellenére rengetegen autóznak. Ebbõl szerintem logikusan következik, hogy szükség van ennyi autóra (vagy még többre is).

"Épp pénteken hívott vendékségbe egy rokon, kivételesen autóval jött be dolgozni, hogy azzal szállítson minket is hozzájuk. Egész úton azt mondogatta (miközben araszoltunk a dugóban <én nem láttam út közben "csesztetõbiztosokat", akik ott álltak volna az út közepén, és direk feltartották volna a forgalmat, btw>), hogy villamossal+hévvel ilyenkor már rég otthon lenne, és még jóval olcsóbb is lenne (a benzinhez képest)."

Nem mindegy, hogy mikor és merre. Én elég sokat közlekedek most már kocsival, és azt tapasztaltam, hogy egész jól lehet közlekedni a legtöbb útvonalon. Én pl. kocsival 15-20 perc alatt kényelmesen beérek a céghez, meg este haza is. BKV-val ugyanez minimum 40 perc, de késõ este, amikor ritkábban jár a minden, még sokkal több is lehet.
Meg pl. tegnap este a budai rakpartok totál be voltak állva (baleset miatt), de egyszerûen megfordultam, és a pesti oldalon körbemenve (Lágymányosi híd->Soroksári út->Ferenc körút->Váci út->Árpád híd) 20 perc alatt átértem a dugó túloldalára.

"Fordítva kell nézni: úgy kell méretezni az áteresztõképességet, hogy ne legyen túl sok."

Pontosan ezt mondom én is.

"Már miért tenné lehetetlenné? Korlátozott számú autó pont jól ellenne."

Nem az a baj, hanem hogy a szûkítéseknél dugó alakul ki, ami kihat a többi részre is, és a dominó elv alapján szépen összeomlik az egész város közlekedése.
Pontosan azzal lehet rengeteget javítani a helyzeten, hogy ezeket a szûk részeket megszüntetjük. Az a jó, ha minden útszakasz és csomópont áteresztõképessége közel azonos százaléka a szokásos forgalomnak. Ez esetben sehol se torlódnak fel a kocsik, és nincs dugó.
Egyébként épp elég szûkítés keletkezik most is, mert van sok felásás meg baleset. Meg lehet nézni az eredményt.

"De akkor nem lepné el a dugó a várost."

Miért nem?

"Voltál már (jobb) dikszóban, szórakozóhelyen? Az ide jó hasonlat: ott is csak annyi embert engednek be, amennyi még kényelmesen, zsúfoltság nélkül elfér."

És persze kilóméteres sor van kívül (legalábbis gondolom, én nem nagyon járok ilyen helyekre). Az autóknál az a különbség, hogy nincs kívül meg belül.
Másrészt a diszkó nem létszükséglet senkinek, viszont a közlekedés nagyonis lehet az (pl. munkába kell menni, meg ilyesmi).
És azt, hogy mikor mészdiszkóba te döntöd el, senki nem kötelez rá. Ezzel szemben sokszor muszály egy meghatározott idõpontban közlekedned, függetlenül attól, hogy mennyire lehetséges épp akkor.
És az autó még mindíg sokkal gyorsabb, mint a BKV. Arról nem is beszélve, hogy pl. ebben a meglegben mennyivel kellemesebb a légkondis kocsiban ülni.

Eza villamosos szerintem is jó lenne.

Én ki tudnék békülni olyan tömegközlekedéssel, amelynek jellemzõi:

-- Városok között nagysebességû vonatok. Nincs fékezés 5 kilométerenként, pl Budapest-Szeged 45 perc, Budapest-Pécs 40 perc, Budapest-Baja max. 30 perc (ezutóbbi az ország leg-okádékabb és leg-utasmegalázóbb vonala)

-- Városokon belül: a csuklós buszokat betiltanám. Inkább kisebb buszok járjanak, de gyakrabban. Ez az utasok érdeke is!

-- Jelentõsen megnövelném a célirányos kisbuszok rendszerét, ez a Ferihegyi kisbusz-közlekedésre hasonlítana. Ennek lenne egy interneten rendelhetõ-foglalható változata is.

-- Egy igen kiterjedt utas-információs rendszert kellene kidolgozni, amely interneten de akár mobiltelefonon is elérhetõ lenne, és akár az eljutási lehetõségeket is kiírná a kívánt indulási ponttól a kiívánt célig.

-- A villamosok sebessége 70-80 km/óra, a buszoké úgyszintén. Ahol ezt a körülmények lehetõvé teszik.

-- Ahol nem teszik lehetõvé, ott meg kell vizsgálni a mûszaki fejlesztés lehetõségét, vagy forgalomszervezésssel megoldani.

-- Inkább kötöttpályás (villamos) irányba kellene elmenni a busz helyett, mert a villamos esetében egyszerûbben megoldható az energia visszanyerése fékezéskor.

-- Ahol van az úttesttõl elkülönített villamospálya, azt kellene fejleszteni, és NEM azzal párhuzamosn elkülönített buszsávot kijelölni (ld. 56-os vilamos és 22-es busz Erzsébet fasor és környéke = disznógazemberaljasság!) Külön-külön mind a két közlekedési eszköz sokba kerül és szar. Azt a pénzt az egyikre koncentrálva normális közlekedést lehetne csinálni.

Most nem jut eszembe több, pedig még rengeteg van. Megyek haza lakást felújítani, ha még lesz cérnám

érdekes, nekem már lemaradt 2 óra az alvásból

A másiknak a 2 órája. így akartam írni! Nem tudom hogy került oda az a plussz nulla

Hogy mi a "közel" az eléggé egyénre szabott. Aki elfoglaltabb, és/vagy több idõt tõlt a közlekedéssel, az érzékenyebb az idõveszteségre. Mindenkinek a maradék szabadideje a legértékesebb. Akinek egy nap csak 15 perce van, annak az a 15 perc lesz ugyanolyan értékes mint a másiknak a 20 órája, ami rendelkezésére áll. (ez az én fordított szabadidõ-értékességi trövényem:-))

De úgy nagy általánosságban én kb. 500 métert neveznék nem nagy távolságnak, de ez -- ismétlem -- egyéntõl és pillanatnyi helyzettõl (sietség) függ. Aki nehezebben jár (öreg) vagy sokat cipel, vagy aznap sok helyre el kell mennie, az máshogy láthatja.

A téma sokkal összetettebb, mint azt az elõzõ hozzászólásomból érzékelni lehet. Dehát nekem is van saját munkám, és az után, fáradt aggyal, már nem tudok olyat alakítani, mint egy függetlenített hivatalnok (vagy esetleg sok, erre ráálíított ember), aki egész napjában ezzel foglalkozik.

Nagy kár, hogy a hatalom A PROBLÉMÁK VALÓS OK-FELTÁRÁSA ÉS HOSSZÚ TÁVRA KIDOLGOZOTT MEGOLDÁSA HELYETT csak azt lesi, hogyan lehet még jobban lehúzni az embereket, és milyen kommunikációs trükkökkel lehet LENYOMNI A TORKUKON az újabb és újabb szemétségeket.

Az ésszerû várostervezésrõl és a rendszerváltozás óta megnövekedett forgalomról érdemes pár szót szólni.

Most hosszú leszek, pedig nem részletezek túl semmit. Maga a problémakör összetett. Aki gondolkodva elolvassa, nem fog veszíteni.

Tény, hogy az elmúlt 10-15 évben nõtt a forgalom. Az autók száma nem változott lényegesen, csak az életmódunk változott meg valahogy. Sokkal többet használjuk az autót. (Az én helyzetem egyedi, az most itt semmilyen tanulsággal nem szolgál: nálam munkahely változtatás okozta a nagyobb autóforgalmat)

Azt azonban hajlamosak elfelejteni, hogy A TÁRSADALOM-GAZDASÁG SZERKEZETE IS JELENTÕSEN MEGVÁLTOZOTT. 20 évvel ezelõtt az emberek 99 %-a állami vállalatnál vagy hivatalnál dolgozott. Jellemzõek voltak a nagylétszámú munkáltatók, õk foglalkoztatták a dolgozók nagyobbik felét. Sokuk külön munkásszállító különbuszokat vagy éppen vonatokat közlekedtetett, vagy pl. Budapesten a Cspeli HÉV is nagyon sok embert vitt a munkahelyére. (Jómagam is egy állami nagyvállalat dolgozója voltam valahol az országban, és különjáratos busszal közlekedtem nap-mint-nap, és nagyon meg voltam elégedve vele. A volánjárattól viszont nagyon elégedetlen és dühös lettem volna)

Ma a kislétszámú munkáltatók irányába ment el a gazdaságszerkezet. Ezek szétszórtan helyezkednek el. Ez az egyik nagyon lényeges változás.

Másik az, hogy a rendszerváltozás következtében rövid idõ alatt lényegesen átalakult a foglalkoztatási struktúra. Nagyon rövid idõ alatt, nagyon sok ember volt kénytelen munkahelyet változtatni. A LAKÁS HELYVÁLTOZTATÁSA CSAK BIZONYOS IDÕKÉSÉSSEL TUDJA EZT A GYORS VÁLTOZÁST LEKÖVETNI. Ez az idõ még nem telt el.

Tovább nehezíti a helyzetet (lakáscsere a munkahely irányába), hogy a munkahely manapság nem egy nagyon fix valami. Gyakrabban változik, mint régen.

A lakással való utánamenetelt tovább nehezíti a terület és terület (ember és ember) közötti különbség lényeges növekedése.

Még további probléma, hogy egy kétkeresõs családban a férj és feleség munkahelye egymástól is igen távol lehet.

Manapság a munkahely változtatás sokszorosan nehezebb, mint régen. A fiatalok nem emlékezhetnek annyira arra a korra, amikor a munkahely nemcsakhogy alapvetõ jog volt, hanem kötelesség is. (Akinek nem volt, azt KMK miatt cseszegették a rendõrök) 20 évvel ezelõtt egyszerû volt a férjnek és a feleségnek egymáshoz közeli munkahelyet találni. Ma szinte lehetetlen, csak véletlenül jön össze.

Ma a munkahelyek többet kivesznek az emberbõl, mint régen. Intenzívebb a munka, a diplomás állásokban sokkal több felkészülésre és önképzésre van szükség. Vagyis az otthoni szabadidõ csökkent, a dolgozó ember sokkal fáradtabb otthon, mint 20 évvel ezelõtt.

A nap pedig könyörtelenül 24 órából áll. Ebbõl 8 óra a munka, és 8 óra az alvás. Ezt a 8 óra alvást tartósan, egészségkárosodás nélkül nem lehet megkurtítani. AJÁNLOM EZT A "KÖRNYEZETVÉDÕK" FIGYELMÉBE. Nemcsak a kipufogógáz káros ám!

A maradék 8 órából kell megoldani egy sor feladatot. Evés, házimunka, foglalkozás a gyerekekkel, önképzés-felkészülés, KÖZLEKEDÉS.

És végül ha még marad valami, akkor a szórakozás.

Mindenki összeadhatja saját maga, a saját életébõl hogy mi mennyi. És szerintem a legtöbbünknek az fog kijönni, hogy az alvásból marad el kb. 2 óra.

mit jelent a közel, valakinek az ajtó
valakinek 1 km

A környezetvédelmi szempontot egy pillanatra vizsgáljuk meg. Az elõbb írtam arról a >400 autó /1000 lakos arányról, meg azoknak az autóknak a miénknél sokszorosan nagyobb km futásáról.

Aki ment már huzamosan egy régebbi nyugati autó mögött, az érezhette, hogy BÜDÖS. Igen valljuk be: büdös. Éppen olyan büdösek voltak ezek az autók, mint a mi moszkvicsaink, késõbb zsigulijaink, stb.

Nem hallottam, hogy Hamburgban hullanának az emberek mint a legyek. Az akkor emberek nem voltak kitéve ennek a környezetvédelmi sajtóhisztériának, jobban együtt éltek az autók bûzével, a házak kéményébõl kiáramló "széngázzal" és még sok mással.

A mai autók ezekhez képest szagtalanok. És ma is folyamatosan fejlõdnek. (Még mindig van mit)

Visszatérve az ésszerû várostervezéshez. Sokan kifogásolják, hogy a "rendszerváltozás" óta nagymértékben nõtt az autóforgalom. (És hozzáteszik a környezetszennyezési problémákat, amikkel én nem értek egyet ennyire egyenesben, ld. késõbb.)

Nem tudom, közületek olvasta-e valaki Czére Béla: Közlekedésünk az ezredfordulón" c. könyvét. Valamikor a 60-as évek végén jelent meg, és a benne szereplõ jóslatok azóta némileg más irányba mentek... de az adatok igen értékesek.

A 70-es évek elején kb 150 autó jutott 1000 lakosra Magyarországon, a 80-as évek elején kb. 220. Ma 290.

A 70-es években nyugat-Európa fejlett országaiban 400 körül volt az 1000 lakosra jutó autók száma. Ha jó az emlékezetem, Belgium állt az élen valami 450-nel, de Németországban is 400 fölött volt.

Ezeket az autókat sokkal többet használták, mint a magyarok a wartburgjukat, skodájukat, trabantjukat. Vagyis a km/év futásteljesítmény az annál a >400 autónál egyenként is jóval több volt, mint a mi töredék annyi autónknál.

Mégsem volt DIVAT ez az autós-kitiltósdi.

Szerintem a mostani autóellenes lépések igazi okait máshol kell keresni, nem ott ahol nagy hangon mondják. A nagy forgalomra való hivatkozás ÜRÜGY! Fõleg akkor, ha szándékosan szûkítik az utak átbocsátó képességét, és akadályozzák az autók leállítását a parkolásgátló cölöpök millióival.

Ha az autósok átszállnak a tömegközlekedésre, akkor az -- munkakezdés és munkabefejezés környékén -- nem fogja tudni elvinni azt a tömeget. Ugyanis ne feledjük, hogy az autóval munkábajárók TÖBBNYIRE nagy távolságokat tesznek meg. VAGYIS AZ AUTÓSOK -- LÉTSZÁMUKHOZ KÉPEST -- SOKKAL NAGYOBB MÉRTÉKBEN FOGJÁK LETERHELNI A TÖMEGKÖZLEKEDÉST.

Már végeztem néhány magánszorgalmú számolgatást (a "reprezentatív" szakszerû mintavételezéstõl perse távol állok), és úgy látom, hogy még a belvárosban is az emberek nagyobbik fele autóval jár. Kivétel a 4-6-os villamosok vonala.

Kevesen vannak abban a szerencsés helyzetben, hogy metróállomás közelében lakhatnak és a munkahelyük meg az ovoda-iskola is ott van.

Az elõbb írtam egy gondolatot, ami elsikkadt, pedig lényeges. Ma Magyarország katasztrofális gazdasági-pénzügyi helyzetben van. Ezt most ne ragozzam.

A tömegközlekedés megfelelõ színvonalúra történõ fejlesztéséhez kb. az USA vagy Japán gazdasági szintjén kellene állnunk. Amellett meg kellene legyen a politikai akarat amely a megfelelõ pénzmennyiséget rászánja erre a célra. Ez utóbbi szempont gyakran elsikkad. Pedig a politikai akarat nélkül csak lódítások és közhelyek várhatóak, még egy nagyon gazdag országban is! Meg szumó birkózók, akik a metróba begyûrik a tömeget.

na most pl nagyrészt egyetértek veled

Bocsi a nagybetûkért, de a lényeges gondolatokat nem tudom máshogy kiemelni.

Az ésszerû várostervezés, amit emlegetni szoktam, sokkal több egyszerû építészeti önkiélésnél. A városban ugyanis élünk. Dolgozunk, vásárolunk, neveljük a gyerekeinket, szórakozunk is, de nem a munka elõtt.

Fel kellene végre fognia ennek az emberségétõl és józan eszétõl elrugaszkodott hatalomnak, hogy a közlekedés-szállítás nem egy sorscsapás, hanem a specializáción és munkamegosztáson alapuló társadalom-gazdaság egyik legalapvetõbb jellemzõ részlete.

Ma, amikor az árucikkek egyre több alkatrészbõl állnak és ezek az alkatrészek egyre különlegesebb anyagból,megmunkálással, stb. készülnek, bizony szállítani kell a részeket meg az alkatrészek alkatrészeit...

AZ 1000 ÉVVEL EZELÕTTI, ÖNELLÁTÓ KISPARASZTI GAZDASÁGOKRA ALAPOZOTT NYOMORTÁRSADALOMNAK ÉS GAZDASÁGNAK NEM SZÜKSÉGES RÉSZE A KÖZLEKEDÉS-SZÁLLÍTÁS.

Szállítani kell a munkaerõt is, valamilyen formában. Asszem, ezen folyik most a vita, de nem árt észrevenni, hogy nem olyan egyszerû különválasztani a szükséges közlekedés-szállítást a "szükségtelen"-tõl, vagy inkább mondjuk úgy: a szervezéssel csökkenthetõtõl.

A nagyvárosokban nemcsak az autós szempontból nagy a zsúfoltság. Korábban írtam egy példát a belvárosi szûk udvarú bérházakról, ahol nappal is égetni kell a villanyt, stb.

Azt akartam kihozni, hogy ésszerû várostervezésssel nagyon sokat lehet segíteni a helyzeten.

Hogy egyoldalúan látom a dolgot? ez nézõpont kérdése. Egy példa, más területrõl: valakit mondjuk az elmúlt évben 10-szer megloptak a villamosn és 3-szor leütöttek. Vajon milyen véleménnyel lesz a közbiztonságról? Egyoldalúnak tûnhet

Aki nem autóval jár, az IS becsületes dolgozó ember lehet még ettõl. Nem így értettem. Arra vagyok kiakadva, amikor az autósokat a "felsõ tízezer" kategóriába akarják folyamatosan besorolni.

Ma Magyarországon 2,9 millió személygépkocsi van. Ezek túlnyomó többsége családi használati eszköz. Vagyis 1 autóra számolhatunk 3 embert. (a családok TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGÉNEK 1 autója van) Ez legalább 8 millió embert jelent.

Ezek lennének (mi lennénk) a felsõ tízezer? Nem. Ezek a dolgozó középosztály. Emberek, csaádok, akik sok esetben keményen megdolgoztak, lemondtak, spóroltak, hogy autójuk legyen. OKKAL.

Ez is a szavazás egy formája. Szerintem ez óriási mértékben hangsúlyosabb formája a szvazásnak, mint egy szaros x behúzkodása egy papírlapra, kemény áldozat és lemondás nélkül, bármilyen felelõsség nélkül.

Ehhez a kb. 8 millió emberhez hozzávehetjük azokat, akik csak azért nem vettek autót, mert nincs pénzük rá. Ha lenne pénzük, vennének. Õket nevezhetjük autóra (meg jobb életre, stb) vágyakozóknak. Szerintem õk is sokan vannak.

Végül ott vannak az autóellenes emberek. A létszámuk énszerintem eltörpül az elõzõ két csoporthoz képest.

A HANGJUK AZ NEM TÖRPÜL EL. Tele van velük az önkormányzat, meg az önkormányzati öndicsérgetõ sajtó. (minden önkormányzatnak van ilyen öndicsérgetõ lapja, ahol "olvasói levelek" formájában is hirdetik a saját igéjüket.)

szerintem sem, bár nem tom mennyit is tesznek ki a különbözõ "van-e ilyened?"-adók:-)

Szerinted ez az ötlet tetszene halgatyó barátunknak? Van egy olyan érzésem, hogy nem. :)

Szerinted a dugó nem a túl sok autó miatt van?

Figyu, a városok között jó az autó, de nagyvárosokban már ma is nagy a zsúfoltság, szûkítés nélkül is. Egyre több ismerõsöm jár tömegközlekedéssel emiatt. Épp pénteken hívott vendékségbe egy rokon, kivételesen autóval jött be dolgozni, hogy azzal szállítson minket is hozzájuk. Egész úton azt mondogatta (miközben araszoltunk a dugóban <én nem láttam út közben "csesztetõbiztosokat", akik ott álltak volna az út közepén, és direk feltartották volna a forgalmat, btw>), hogy villamossal+hévvel ilyenkor már rég otthon lenne, és még jóval olcsóbb is lenne (a benzinhez képest).

Ez egy kicsit erõs, hogy aki nem autóval jár, az nem becsületes dolgozó ember.

Az autósokkal meg inkább a belvárosba való bejövetelt kéne megfizettetni, nem azt hogy van autójuk, csak elõtte aq bkv-t kéne jobban megerõsíteni
Még így is az emberek fele a bkv-vel jár! nem olyan rossz az!

Hamarabb beérek mint anyukám, én a szar tömegközlekedéssel (egyébként idõ és helyfüggõ, hogy mikor milyen), Lehet mert diák vagyok, de azért annyira nem hû de drága a bkv, csak épp nem hozzánk szabták, és marhára nem az az út, hogy emelik az árakat.
Az az önkormányzatis meg egy barom volt! Akinek sikerül elérnie, hogy képes legyen autót tartani, az csak fizesen kevesebbet az autó meglétéért meg hasonló hülyeségekért, sõt! nehogymárazért fizessenek az emberek, hogy van valamiük, amiért mondjuk több évig güriztek! egyszerûen nem járható út a drágítás
korszerûsíthetnék a lámparendszert, múltkor gondolkoztam rajt, meg megcsinálhatnák az utat alig drágábban, de sokkal tartósabban.
...

Az a baj, hogy csak az érem egyik oldalát nézed, csak egy szempontot veszel figyelembe. Már most is nagyon sok autó van a nagyvárosokban, de te még többet és többet látnál szívesen.

"A "túl sok" épp attól függ, hogy mennyi a rendszer áteresztõképessége."

Fordítva kell nézni: úgy kell méretezni az áteresztõképességet, hogy ne legyen túl sok.

"A város szélén nem segítene túl sokat, a központban meg lehetetlenné tenne minden közlekedést."

Már miért tenné lehetetlenné? Korlátozott számú autó pont jól ellenne.

"Most sem érik ezt el a dugók."

De akkor nem lepné el a dugó a várost.

Voltál már (jobb) dikszóban, szórakozóhelyen? Az ide jó hasonlat: ott is csak annyi embert engednek be, amennyi még kényelmesen, zsúfoltság nélkül elfér.

Most, hogy közelednek az önkormányzati választások, egyre többet beszélnek errõl a kérdésrõl. Úgy látszik, õk is érzik, hogy ez mennyire fontos témakör. Csak épp a megoldást nem látják, ehelyett a szokásos, dolgozó-ember-ellenes közhelyet ismételgetik: elõtérbe a tömegközlekedést!- mondják.

Nincs még eléggé elõtérben? Nem kap elég állami dotációt? Nem elég drága még így is a jegy azért a lassú szar szolgáltatásért, amit nyújtanai tud? Nem tapossák még eleget az autósokat nap mint nap?

Most, hogy Magyarország gazdasági helyzete egyre katasztrofálisabb, ÓRIÁSI NAIVITÁS KELL ANNAK AZ ELHITELÉHEZ, hogy itt lesz pénz egy olyan tömegközlekedés kialakítására, amely távolról is képes lenne versenyezni az autó nyújtotta elõnyökkel.

Mielõtt néhányan értetlenkedve erednének maguk elé, elárulom, hogy mi váltotta ki a dühömet: volt egy sajtótájékoztató nemrég, ahol sokféle szakterület képviselõi fejtették ki nézeteiket Budapest közlekedésének helyzetérõl. Nos, a Fõvárosi Önkormányzat két képviselõje is jelen volt.

Az egyik valami nagyon furfangos csoportépítõ tréningen tanult tömegmeggyõzési módszerekkel alig mondott valami konkrétumot. De a másik, az aztán kiett magáért.

Hozzászólásában az autósok a társadalomellenes gazdagok, akik fizessék is meg ha már tudnak autót tartani, meg különben sincs szükség az autóra õ is eladta már évekkel ezelõtt (a belvárosban lakik a lelkem). Borzalmasan primitív és kifejezetten autóellenes volt az ipse. Az Isten õrizzen meg attól, hogy ilyen alakok legyenek abban az önkormányzatban, ahol én élek. Inkább elköltözök jó messzire.

Abban bízok, hogy a tehetséges, fiatal, családot alapítani és a jövõt megalapozni kívánó emberek nem fognak bedõlni annak a mérhetetlen maszlagnak, ami a sajtóból árad feléjük. Ezek az emberek pontosan tudják, hogy mi a jó és mi a rossz, hiába próbálják nekik az ellenkezõjét bebeszélni.

Ezek az emberek családi házas övezetben szeretnének lakni és elõbb-utóbb el is érik ezt. És autót szeretnének tartani, és kegyetlen durva erõszak kell ahhoz, hogy errõl "lemondjanak". Önként nem fognak lemondani soha!

Lassan a munkahelyek is felismerik ezt, és egyre több munkahely létesül Budapesten kívül, egy gyûrû mentén. Egyre többen lesznek (leszünk) akik ebben a gyûrûben bonyolítják az életüket, Budapestre pedig nem jönnek be, akát össze is szarhatja magát az egész autóellenes önkormányzati banda!

Az ilyen, autó-kiutált területeket egyszer majd fehér festékkel festem be a térképen, és az életemet úgy fogom szervezni, hogy ezeken soha ne legyen semmi dolgom.