Informatika és tudomány

  • aqspd
    #215
    Legyen egy kis olvasnivalótok:


    Csata után

    Hömpölyög a víz, árad a folyó,
    Kik harcolni mentek, azok fele halott.
    Nem látnak már semmit, csak a kéklő eget,
    Nincs már más világuk, csak a könnyű felleg.

    Hömpölyög a víz, árad a folyó,
    Itt-ott még megszalad lovas nélkül egy ló.
    A folytó köd mindent befed,
    A feleségük, mondd, kit szeret?

    Egy halottat, egy nyomorékot?
    Most patak csobog, hol egykor vér folyt.
    A víz mindent tisztára mos,
    Már csak emlékek szállnak ott.

    Egy ócska ruha, egy emlékfoszlány,
    Van köztük rossz, de van, ami vidám.
    Egy csöpp kis gyermek, gyereksírás,
    Már egy hónapja volt, és nincs, ki sírt ás.

    De még van emlék, még van gondolat,
    S így a hősök neve örökre fenn marad...


    Életed értelme

    Magamba nézek, de nem látok mást,
    Mint egy elrontott élet utolsó pillanatát.
    Életem felsikolt, megkérdezi tőlem:
    ,,Miért rontottál el ily rosszul engem?"

    Miért nem szerettél, ha egyszer megkértek?
    Miért nem gyűlöltél, ha volt, ki megsértett?
    Miért nem segítettél, ha más erre megkért?
    Miért nem nevettél, miért nem örültél?

    Gyászban élted le egész életed,
    Nem hagytál semmi jót vergődő létednek,
    S ő szólt rád, ordított, de te nem hallottad,
    Mit tettél mond, el miért tapostad?

    Miért nem akartad, hogy szebb életed legyen?
    Miért lázadtál, ha tudtad: elveszel?
    Miért nem feleltél, ha más kérdezett?
    Miért nem kérdeztél, ha volt, mit nem értettél?

    Magányában hagytad életed,
    S most mindent megbosszul,
    Egy rossz mozdulat,
    S szíved már nem mozdul...