Informatika és tudomány

  • csgj
    #158
    ha már a verseknél tartunk, írtam egy újat:

    Boldog vadász, s madarász


    A vadász nem tétováz,
    Eltökélten lépked a madarász.
    Egyikük sem észlel mást,
    Csak a természetben élő harmóniát.

    A vadász máshol láthatatlan,
    A madarász is otthontalan.
    Mindkettő hazája az erdő,
    Még ha eláznak is, mert jön az eső.

    Káosz szülte városokban,
    Mérhetetlen aranyakban,
    Fekszenek a gazdagok.
    De ők így is boldogtalanok.

    Boldog az ki kint él,
    Még ha jön is a tél.
    Együtt fog kezet a vadász,
    És kedves társa, a madarász.