264
![](\"http://www.media.sg.hu/forum/posts/2007_06/book_open.jpg\")
-
Mirk #184 ennek elolvasását pedig minden kezdő írónak ajánlom! -
Mirk #183 a versekkel menjetek át a verstopikba szerintem -
csgj #182 hehh, az jó :D Csak így tovább! -
#181
Köszönöm. :) Persze befejezem, ez csak egy rövid részlet :) Lehet pályázok is vele. Most kb 8*ennyi van meg belőle :) -
csgj #180 Hmm...egyedi :) Na most "rímes prózának" túl verses.. sőt ez inkább vers, csak nem teljesen szabályos szerkezettel. De ez egyáltalán nem baj, mert fantasztikus költői kifejező eszközök vannak benne, és igazán a végére jöttél bele. Az elején még a félő kisgyerekes rész nem annyira tetszett, de ez a szörnyként megvalósuló Háború igazán ötletes :) Folytasd nyugodtan, ne hagyd abba! Ha majd meglesz minden ötleted a regényhez, csak akkor írd meg... Ez a vers szerű költemény tökéletes lesz első befejezett alkotásodnak! Már ha hallgatsz rám, és befejezed :D -
#179
Részlet Az Apokalipszis lovasaiból:
A Föld
Csillagok útján száll a magasban,
Vágtázik, süvít nagy haragban,
Messziről fénylik a Föld nevű bolygó,
Ide tart hát a négy pusztító.
Tűzgömb módjára,
Füstöt hagyva utána,
Elrepülnek a Hold mellett,
Tanúja Ő mindennek, mit a négy lovas tett.
Sápadtan fordítja el arcát,
Könnyek mossák sok-sok árkát,
Ráfagynak jégcsappá változva,
Délen szakállá tornyosulva.
...
Villanás töri meg a sötét éjszakát,
Félelem tölti el kisgyermekek arcát.
„Apa! Eljöttek értünk!
Ez a nap lesz a végzetünk!”
Nem kellett több szó sem, s szállt a harag nyomban,
Hiába imádkoztak volna a templomban.
Lángoszlopok seprik végig az apró falu utcáit,
A messzi űrből az apró pont, Napként világít.
Idefordítja a világ az arcát,
Műholdak pásztázzák a hamuval teli pusztát.
Szörnyként emelkedik a tér közepén a Háború,
A fél emberiség rá a tanú.
Elővonja kardját, megforgatja kétszer,
Ledöfi, szétrepeszti vele a földet.
Felszáll a porfelhő alakot formálva,
Szolgát teremt magának puszta hatalmával.
Könnyed mozgással emelkedik lábára,
Szemei forogva vadásznak dárdára,
Fákat tép ki egy közeli erdőből,
Hatalmas kezei, duzzadnak az erőtől.
Fegyverré lesz, mi kezébe akad,
Halál vár arra, ki feléje szalad.
Hátát kiegyenesítve kémlel a messzi tájra,
Áldozatot keresve vacsorájára.
Szemei hunyorognak, látja már az álmát,
Eljött az óra, hogy lerombolja Rómát.
Óriási lábai alatt beremeg a föld,
Messze jár már, nincs itt többé köd.
Áll a lélek, gyönyörködik tettén,
Porszemcsék akadnak fent, kemény testén,
Messzire néz, merre jár szolgája,
Vidáman gondol a mai lakomára. -
csgj #178 persze, hogy érdekel :) egyébként már voltak itt versek is, ha lejjebb nézel. A regényírást természetesen sokszor át kell gondolni, de ha megvan a fejedben az egész történet vázlata, akkor már biztos erővel neki állhatsz az írásnak. Én is több hónapig építettem ki Avenum világát, és csak aztán álltam neki. Igaz, hogy lassan haladok, de már megvan a 97. oldal, és nem akarom sosem feladni :D -
#177
Nini mire akadtam :) én is foglalkozok írással, egyelőre regényem nincs, várok az ötletre :) Viszont másokkal foglalkozom, asszem rímes prózának hívják a műfajt. Ha érdekel vkit, tok beszúrni pár sort. -
csgj #176 szevasz... -
#175
hy cségéjé -
csgj #174 én is csak 9 oldalt szúrtam be... ízelítő :D -
#173
igenis :) Ha valaki befejezi a regényét, nyugodtan szúrja be azt az a "pár" oldalt ide :D -
Dave John #172 sajnos a Tied még ennél is rosszabb :=/ -
csgj #171 érdekes vers volt, de jó. Csak azt szeretném mondani, hogy lehetőleg egy kicsit hanyagoljuk a verseket... regényekről, novellákról is lehetne beszélgetni. Persze ezeket kevesebben írják, mert hamarabb meg lehet őket írni. De hát ha egyszer a topic címe is "Regényírók topicja"... -
#170
én is rakok hogy feldobjuk a topicot :P ezt a "Tél, tél, tél" után írtam januárban, még valamikor a vizsgaidőszakban :)
A SEMMI
Félek.
Még mindig.
Mert mit érzek majd
ha elragad a halál?
A semmit
Őt érzem. Közeleg.
Ha meghalok, mivel érzem őt?
semmivel
Ez az érzés megfogott, és nem ereszt el
Fojtogat, megrémiszt, felriaszt, eltévedsz
ha a legszörnyűbb dologra a semmiből ráébredsz
mire az élő csak rálelhet,
és utána megdermed,
és mert tagadja mi fáj, eldugja
a legszörnyűbb titkot - mely egyben tény - egy lyukba,
a lelke mélyén.
És csak bízhat benne
hogy jó mélyre tette
Mert ha egyszer erőt nyer és felülkerekedik
Ott minden életkedv örökre elveszik
legrosszabb esetben
Az utolsó kenetben
minden benne van
Ami az életed veheti
Minden benne van
Minden ami Semmi. -
csgj #169 hát ez tök jó volt, csak gagyi a rímképlete -
#168
-
Dave John #167
Dave Johnson: Fagyos sörök lelke
Fagyos a sör mit én iszok!
Hallom a sikítozást belőle,
Tátva marad a szám tőle!
Mi lesz vele, ha én ezt mind megiszom?
Gondolni nem merek rája mostan!
Inkább még egy pohárral megiszok,
És CSGJ topikjába belerondítok!
banplsthxbye !4 -
#166
pfffffffff
ide rakd be.... -
csgj #165 itt még csak 9 oldal van fent, de már a 64-nél tartok :D -
#164
hosszú idő regényt írni, úgyhogy persze hogy nincs sokszor toppon a topik, de várjuk ki a végét =) -
csgj #163 Lehet, hogy valakinek a művészet nem szánalmas... -
#162
mert szánalmasan szar.. -
csgj #161 miért akarod zárni?? -
#160
zárhatóóóóóó -
csgj #159 ja, és még ez a kis szösszenet:
A kalandozó
Lágyan lengő,
Lebegő szellő.
Zúgó vihar csörtető rettentő,
Félelmet keltő rád morduló.
De nem remegsz, lenge szellő felé forduló,
Vad tengereken ugrándozó, hajón ácsorgó.
Meredten bámuló,
Nyugodt lelkű,
Kalandozó.
-
csgj #158 ha már a verseknél tartunk, írtam egy újat:
Boldog vadász, s madarász
A vadász nem tétováz,
Eltökélten lépked a madarász.
Egyikük sem észlel mást,
Csak a természetben élő harmóniát.
A vadász máshol láthatatlan,
A madarász is otthontalan.
Mindkettő hazája az erdő,
Még ha eláznak is, mert jön az eső.
Káosz szülte városokban,
Mérhetetlen aranyakban,
Fekszenek a gazdagok.
De ők így is boldogtalanok.
Boldog az ki kint él,
Még ha jön is a tél.
Együtt fog kezet a vadász,
És kedves társa, a madarász.
-
#157
ez csak egy fejjel lefelé zuhanó kocsi :P -
csgj #156 mi ez a szomorúság? -
#155
![]()
-
csgj #154 thx -
#153
Érdekes lehet regényt írni, főleg a történetet jól fonni szőni, hajrá -
csgj #152 na, ma megírtam a következő oldalamat az Avenumhoz! még így is csak a 38. oldalon járok... de hát ez részben a suli miatt, s részben a gépezés-mániám miatt van. Ha nem lennék hülye játékőrült, már rég túl lennék vagy 100 oldalon :D Ha meg suli se lenne, akkor a 200-on is. Na jó, ez nem biztos... Lényeg, hogy el fog tartani még egy jó ideig, mire kész lesz az egész könyv (kb 250/300 oldalasra tervezem). Az egész alap, és több kisebb részlet már a fejemben van. Csak le kell írni őket -
#151
ez már csak egy bevett soráthajlásnak szántam 
egyébként ok :) -
csgj #150 nem rossz 
egyedül ez a versszakváltás furi nekem:
"bennünk él, amíg a táj
Ébredezni kezd álmából"
De én nem nagyon foglalkozok a versekkel, könnyebben megy a regényírás. Ezért is adtam ezt a címet a topicnak: Regényírók, ide!
-
#149
én is irtam egyet:)
Tél, tél, tél
Nyár zajától távolodva
Nap ereje mit sem ér,
a levelek már lehullottak
s újra beköszönt a tél
A Tél amely kemény, erős
amilyen volt kiskoromban
komor dala látható
a rövidülő napszakokban
S amilyen sötét éjjelt hozhat
amelyre nincsen szó,
Olyan tiszta szépségével
kápráztat a fehér hó
Ellentétes évszak jön el
szép és borús egyaránt
s szíve az ünnepekkel
bennünk él, amíg a táj
Ébredezni kezd álmából
Tavasz hívó szavára
de szép emléke megmarad
még jóval a tél utánra.
S míg tavasz hozza meleg hírét
a tél lassan eltűnik.
a hideggel, a sok hóval
szépsége nem enyhül itt
benn! -
csgj #148 hamar rájöttem én is, hogy a vers nem az én műfajom :D egyébként ezt pár perc alatt írtam, amit semmilyen műnél nem szabad csinálni! vétettem xD -
#147
sok a szóismétlés :P :D -
csgj #146 Most írtam nemrég ezt a kis verset... verssel nem nagyon próbálkoztam, úgyhogy lehet, hogy nincs is benne semmi nagy költőiség :)
Blase Arcane
A Képzelet
Kápráztatja szemedet, e ragyogó Képzeleted.
Érezd lelkedben robajló erejét, s vesd el az elmét!
Tudás nem számít, ne feledd, csak a Képzeleted!
Áttekinted más művét, látod az eszét?
Nem, csak a Képzeletét.
Gúnyos csúfolás, lelkedben mélyre ás.
De ne feledd, ott bent él a Képzeleted!
Ha nincs művedben okosság, az nem ostobaság.
Lényeg legyen a képzelet, hisz ez jelenti a lelkedet!
Emberiség ne eszelj, de jól Képzelj!
-
#145
de legalább értelmes!!!:))
