Mindenkinek fizetős lesz a felsőoktatás?
-
#408
Igen, válaszoltak. Most gondolkodom a levélkén.
Azért bemásolom:
"Köszönettel vettük megtisztelő levelét.
Szakértőinkkel való konzultáció alapján az alábbi válaszokat tudjuk adni.
- A felsőoktatás viszonylag nagy hallgatói létszámot fogad. Akik képesek felsőoktatási tanulmányokra, felkészültségük és szándékuk szerint előbb vagy utóbb elérhetik céljukat.
A kérdés, hogy mihez képest ítéljük ezt a kérdést meg, mennyire és hol sok a hallgató, a végzett diplomás. Az európai országok statisztikájában azon országok közé tartozunk, ahol legkevesebb a diplomás
munkanélküliség. Azt is mérik, hogy az adott korosztály, pl. 18-22 éves korosztály hány százaléka jut be adott országban a felsőoktatásba. A '90-es évektől ez adta a fejlesztés irányát, hogy az utolsókból a középmezőnybe kerüljünk.
- A felsőoktatási tanulmányok támogatása a közoktatási tankötelezettséggel szemben nem kötelező állami feladat az Alkotmány alapján. A képességek szerinti kiválasztás lehetősége, az állam teherbíró képességének kifejezése a felvehető létszám éves meghatározásában azt is üzeni Magyarországon és más országokban is, hogy a felsőoktatás tulajdonképpen befektetés a jövőbe, egy életre szóló beruházás, amely később megtérül.
Egyik oldalon hozzájárulást, tényleges befektetést, felelősségvállalást feltételez a jelentkező részéről, másrészt biztosítja a javaslat egyéb eszközökkel, hogy a legjobbak számára már a felsőoktatási tanulmányok során megtérüljön a befektetés. Erről szól a tanulmányi ösztöndíj, a köztársasági ösztöndíj, a hallgatói hitel felvételének lehetősége most már külföldi tanulmányokhoz is, de a 90’-es évek közepétől az adójóváírás is.
A ténylegesen rossz szociális helyzetben lévők más forrásból, szociális támogatási formákból teremthetik meg tanulmányaik feltételét (rendszeres, egyszeri szociális támogatás, Bursa Hungariae ösztöndíj, de a tanulmányi munka mellett a munkavállalás adókedvezménye is).
- A kreditrendszerű oktatás sajátossága, hogy nincs bukás, egy tárgy miatt évismétlési kényszer. Az 1993. évi LXXX. törvény alapján annak a hallgatónak, aki legalább 15 kreditet elért egy félévben nem kellett tandíjat fizetnie az 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet alapján.
Azt a hallgatót, aki elégségest kapott vagy megszerezte a minimálisan összegyűjtendő kreditet, az intézmény nem tehette át költségtérítéses képzésbe.
A 2005. évi CXXXIX. törvény rendelkezett először arról, hogy a felsőoktatási intézmény a TVSz-ében határozza meg hány kreditet kell összegyűjtenie a hallgatónak ahhoz, hogy tanulmányait államilag támogatott képzésben folytassa. Ezen szabályozás 2006 szeptemberétől élhet helyi szabályozás szerint.
Jelenleg még a jól tanuló hallgató akkor tud költségtérítésből államilag támogatott képzésre átkerülni, ha lemorzsolódás van. Az ő helyére tud az intézmény kérelem és belső szabályzat alapján átvenni. Az elmúlt években ilyen lehetőségre ritkán volt mód.
- A HÖOK által megfogalmazott javaslat a felsőoktatás támogatására irányult. Számtalan olyan kérdést erősített meg, amely a már március 1-jén életbe
lépett törvényben hallgatói jogosultságként szerepel. A tandíj, illetve képzési hozzájáruláshoz tényleges alternatívát nem fogalmazott meg.
Üdvözlettel:
MSZP Ügyfélszolgálat"