utility#658
Vannak egyszer a bázisok
Adenine (A), Guanine (G), Cytosine (C) and Thymine (T),
Ezek alkotják a dnst valahogy igy
sugar- phosphate- sugar- phosphate- sugar- phosphate- sugar- phosphate- ...
G A C T ...
| | | |
C T G A ...
sugar- phosphate- sugar- phosphate- sugar- phosphate- sugar- phosphate- ...
Ezekből mindig 3 egymás után lévő kódól egy aminósavat kódtábla
aminoacid
Ezek alapvetően egyszerű molekulák, de láncot tudnak alkotni. Ezekből áll a több mint 100000 féle protein.
És a lényeg. Az aminósav sorrendtől függően mind máshogy tekeredik fel a térben. Mert nem maradhat hosszú láncként szétterülve, úgy túl sérülékeny lenne.
Vannak benne aktiv részek, ahol kapcsolódni tud más molekulákhoz. Logikus hogy ha máshogy tekeredik fel, máshova kerülnek az aktiv részei. Más lesz a funkciója a proteinnek.
De a feltekeredést az aminosav sorrend határozza meg, azt pedig a dns bázissorrendje. Asszem logikus a kapcsolat.
Ha sérül a dns bázissorrendje, változik az aminosavsorrend a dns által szintetizált proteinben, ami miatt más lesz a térbeli feltekeredése, ami miatt változik a funckiója. Akár el is tünhet.
