Fizika 2006
-
Gézoo #2571 Válaszd külön! Egyik a vákuum, mint nyomás hatása a szervezetre.
A másik a hőleadás.
Ha a testfelszínre minden ponton a légköri nyomás erejével azonos nagyságú erő hat, akkor nem teszünk különbséget a sejtjeinket megtámasztó pl. szövet vagy gáz nyomóereje között.
A szem és a tüdő is így tenne, csak eléggé nehéz olyan anyaggal borítani ami a nyomóerő kifejtése közben ne gátolná a működési funkciójában.
Ami a hősugárzást illeti Stefan-Boltzmann törvény szerint sugároz hőenergiát minden test.![]()
Szerencsére itt a Föld felszínén nem csak mi ránk, hanem a környezetünkben lévő anyagokra is érvényes ez az összefüggés.
Ezért a hőegyensúly némi ruházattal és termel hővel fenntartható. Azaz a hőmérsékletünk jól szabályozható.
A világűrben a nap a nagy sugárzó, a többi test túl messze van, ezért a hősugárzásuknak csak töredéke vesz részt a hőegyensúlyunk kialakításában.
Azaz a nap felőli oldalunk a Naptól Föld távolságban kb 150 C fokra hevülne, a másik pedig -150 C fokra hűlne.. hőszigetelés nélkül.
Vagyis ha olyan ruhánk lenne, amelyikben a hőt az egyik oldalról a másik oldalra vezetnénk, akkor minimális hőszigeteléssel "fűtés nélkül" lehetnénk a világűrben.
A két tényezőt összevetve, ha nem is úgy mint ahogyan azt némelyik sci-fi filmben mutatják, de egészen jól, viszonylag vékony öltözékben ellehetnénk a világűrben is.
Viszont a napszéllel és a mikro és nagyobb meteorokkal már bajban lennénk.
Napi átlagban több tonna por éri el a Föld légkörét. Ez azt jelenti, hogy egy négyzet deciméteres felszínre 50- és 5000 porszem között érkezik naponta.
Amelyeknek többsége kis sebességű, de vannak köztük 30 km/sec azaz 110 000 km/h sebességűek is..
Azaz hacsak nem kevlárból vagy titán ötvözetből készítjük a "bőrünket" egy nap alatt biztosan találkoznánk legalább egy olyan mikro méretű meteorral ami átszúrna bennünket.
