Fizika 2006
-
forrai #2165 Ha jól tudom, hidász vagy. Van dolgod tehát rácsszerkezetekkel. Az áramlástanban azonban olyan rácsszerkezetek szokásosak, amikor pld. egy 3 cm- vtg csőköteg falban egymástól 2 cm-re 150 db 2"-os cső van, legtöbbjük mondjuk 3-4 m vagy még hosszabb.
Na mármost én láttam ilyen csőkötegfalakat úgy eltörni, hogy abban a pici 2 cm lemezrésben, a két cső között ~10 % vékonyodás következett be, maga a cső meg kirepedt.
A víz kazánból kifolyt, a lakók fáztak.
Ez a hidaknál nem számít (annyira), de ott is figyelembe veszik. A hidaknál ritkán fordul elő 70-100-K két elem között, aminél az acél már nem rugalmas, hanem megfolyik, és ha van is, helyük is van hozzá.
Van még egyéb gonoszság is, mégpedig a csövek kihajlása. Egy reaktorban, ahol közéjük kell ereszteni a grafit vagy más rudat, szabad út kellene legyen.
De ha két 5 m-es cső között 100 K különbség van, mert a csőkötegfal ezer csöve közül csak egyikük másképp tágul, akkor az számold ki hány mm, és mekkora kihajlást okoz.
Utána már hiába próbálják leengedni a rudat, nem megy.
Már csak mérgelődni lehet. Kitalálni, hogy a reaktor mérgelődött.
(Hogyne, ha lekapcsolták előbb a szivattyút, vagy elmosta a cunami a tartalékáramforrást, mert talán a pincébe rakták)?
És itt jön a képbe mixed forced and free convection.
Amitől az egyik csőben forró víz fel, mellette a másikban sokkal hidegebb le. Nem akarlak ijesztgetni, de hitetlen erők keletkeznek.
Ez van persze egy gőzkazánban is, de azt elzárhatod legalább, vagy magától kialszik.
Itt sincs más baj, csak egy földrengés cunamival.
(Kiváncsi vagyok, mit találsz ki. Már nagyon fenheted rám a fogad, ha így érdeklődsz...)