Fizika 2006
-
forrai #2142 Nos, megebédeltem, ami ösztönzőleg hat.
Szakmailag van tudomásom arról, hogy betemetett hulladék tárolók felett mindenféle, köztük éghető gázok is keletkeznek. Gázmotoros blokkfűtőerőművek működnek, amelye drenage rendszeren gyűjtik a gázt.
Ahol olyan nincs, ott vagy a hulladék rohad, vagy a gázcső reped, és ereget gázokat, amikor kedve van.
Viharfelhő alatt azonban nemcsak a talaj, de ezek a gázok is feltöltődhetnek. Ha pedig nem úgy, mint kivül, akkor létrejöhet valamilyen erő, ami összetartja, nem emgedi őket keveredni. Sűrűségük a levegőhöz hasonló, ezért a szellő viszi őket, de nem ahová akarja! Mert a töltés miatt szivesebben haladnak felületek mentén, oda, ahol ellentétes töltés van.
Ha lefekvés előtt babaszappannal hajat (én lassan csak fejet) mos valaki, törülközővel fényesre dörzsöli, szarufésüvel (ha van neki...), mellirozza, és kész az anód, vagy a katód.
Ennyi.
Na már most, az a kérdésem, hogy ahol ez megjelenik az udvarotokban, ott nem volt szemétlerakat, vagy budigödör, vagy nem oda szokta elásni a blöki a majonézes lecsós marhaszeletet? Csak egyszer ettem tejfölös töltöttkáposztat- a rendőr véletlenül (?) leállított, megszondáztatott, és egy korty ital nélkül bezőldült a fúvóka...
Ha kutató lennék, minden helyszínen, ahol gömbvillám volt, kétszáz évre visszamenőleg kibányásznám a budigödröket, és erőművet telepítenék rajtuk!
De ezeknek a mai kutatóknak büdös az ilyen munka. Így a gömbvillám természetének feltárására még a finnyanélküli robotokig várni kell!