szivar#438
"Ez nem azt jelenti, hogy mindkettő ugyanannak a valaminek a különböző megnyilvánulása?"
"...kétféle, időben változó elektromos és mágneses tér
egymással állandóan összefonódik,
örvényes elektromágneses teret képez? Mármint az apró bizbaszok világában..."
1. Nincs kétféle tér. Egy darab elektromágnesesség van, csak kétféle módon érzékeljük.
...
Pont az hogy az elektromos 'térerő' és a mágneses mező felfogható külön dologként is, pedig egyazon kölcsönhatás külömböző megnyilvánulása. Ezek meg mintha egy kissé másképpen befolyásolnák a teret maguk körül.
"Ezt írtad:
"De a bizonyításukhoz nem egy ártalms dolog. Anélkül meg nem az igazi a dolog..."
Aztán meg ezt:
"Én sem. De pl Einstein esetében is ez volt az első reakció. Mijaz hogy a fénysebbessége mindig állandó? Hülyeség és kész."
Nem látom az összefüggést a kettő közt."
Einstein elméletét sem fogadták el, mindaddig, míg egy kisérlettel be nem bizonygatták hogy a fénysebesség állandónak tekinthető. Azzal sem szimpatizált a tudományos elit, hogy a gravitáció elhajlítja a fény pályályát. Be lett bizonyítva -egypár 'fanatikus' és eleinte minden bizonnyal nocomplett személynek tekintett egyének álltal-, és a megismételt megfigyelések után kapott szélesebb publicitást, hogy mit is produkált a srác.
"És szükségszerűen félőrült akinek van egy jó elmélete?"
Nem mindenki.
"A húrelméletek nem elég forradalmiak neked?"
Kisérletileg ellenőrizhető?
"Nem érted az egésznek a lényegét. Nem az a lényeg, hogy kik versenyeznek. A feladat ugyanaz akkor is, ha absztrakt, kiterjedés nélküli pontokról beszélünk (a teknőc cask szemléltető eszköz). A pont halad elöl lassan, B pont hátul, gyorsabban."
Mintha viszonyítási alapnak tekintenénk őket, ezért írtam két szimpatikus atomot... Mondjuk írhattam volna két kiterjedés nélküli ponot is (tényleg, látott már valaki olyat? :D).
"Na, végre közeledsz a lényeg felé."
Viszont mivel megvannak az idő- és távolságmérés korlátai is, jelen esetben vehetjük a legkisebb értékeket is, amit mérni tudunk. Ami ezen értékek alá jönne ki törtnek, azt eccerűen nem vesszük figyelembe, mert mondhatni felesleges, csak a számolgatással megy az idő. Majd ha fejlőnek a műszerek :D. És már ezen esetben sem paradoxon a paradoxon.
"Érdekes környék lehet..."
Hasonlóan értelmezendő mint a következőek a náci/sztálini hatalom idején: cigány, zsidó, buzerancs, stb. Szal alantas állatfaj. Ezen kifejezést többnyire az olyan egyedek szokták tenni, akik nyáron a szoliban barnulnak és a szaunában izzadnak, nem pedig a munkahelyen vagy kint a földön.
"Általában a műveletlenség a műveltség ellentéte, ami pedig általában széleskörű elméleti/lexikális tudást jelent."
Én inkább a gyakorlati alkalmazások híve vagyok. Előtte persze elméletben is megtervezem a dolgokat... És tudok&&ismerek ezt+azt, de azért nem tudok mindent. De törekszem az engem érdeklő kérdésekre választ kapni.
"Nem. A matematika nem csak a számológépen nyomkodásából áll. Konkrét számok nélkül is lehet mindenféle műveleteket végezni. Pl.: 2x+3x -> 5x. Ehhez nem kell tudnom, hogy x mennyi."
Műveleteket lehet végezni, de ha véges (inkább azt mondom számos) eredményt szeretnénk kapni, akkor nem árt valós értékekkel dolgozni. Mert ha én azt írom, hogy 2pi+3pi = 5pi, ez eddig fedi a valóságot. De ha valaki megmondja az utolsó számjegyig hogy az az 5pi az mennyi is, az nagyon megnyugtatna :D. Ez a példa röhelyesnek tűnhet, de egy apró eltérés hosszútávon, vagy komplex egyenletrendszereknél egy kissé más végeredményt hozhat. Valahogy nem tudok elszakadni ettől az érdekes számtól. Mert ha egy kör területét szeretnénk megtudni, akkor az r^2pi összefüggést használjuk. Ha egy hengerét, akkor már (asszem) meg kell szorozni a magassággal is. És ha feltételezzük, hogy m = r = sqrt2, akkor már csak közelítő értéket kaphatunk, attól függően hogy miből hány számjegyet kalkulálunk ki. Amúgymeg mintha sqrt2^3*pi lenne a végeredmény. Ez utóbbival szinte bármit megtehetünk, számolhatunk, az életben nem tudjuk meg hogy pontosan mennyi is a térfogata a hengerünknek.
Arra akartam csak rámutatni, hogy az elmélet elméletileg egyezik a gyakorlattal, gyakorlatilag meg nem teljesen.
""Akármit is írsz, az utolsó számjegyig nem lehet kiszámolni, legfeljebb tetszőlegesig. Kifejezni ki lehet hogy mi lesz xyz számjegy múlva, de kiszámolni végtelen ideig tartana - mivel végtelen számjegyből áll."
Nem kell semmit kiszámolni, mivel ismétlődés van. Egy halom tulajdonságot lehet bizonyítani anélkül, hogy végtelen sok számjeggyel kéne számolni."
Valóban, de mégsem. Bizonyítani lehet, számolni lehet vele, de az utolsó számjegy... Háááát... Ha nincs olyan, akkor nehéz odáig kiszámolni valamit is;).
"c) végtelen kiterjedésű, végtelen sok részecskével, és tágulás közben nem keletkezik új részecske."
Majd kiderítik az okosok. Mellesleg ez utóbbi esetben akkor a világegyetemre mint zárt rendszerre vagy mint egy nyitott rendszerre kell tekintenünk? Már csak az energiamegmaradás miatt kérdezem...