-
szivar #406 "Értettem amit modassz, csak épp nem igaz. Az előfordul, hogy két tudományos elmélet nem egyeztethető össze, de ez is csak akkor, ha eltérő tartomyányra vonatkoznak (pl. kvantumfizika vs. rel.elm.). De ez esetben is lehet tudni, hogy mindkét elmélet tökéletlen, és törekedni kell az egyesítésre.
Az nem fordulhat elő, hogy a valósággal nem fér össze az elmélet, erre valók a kísérletek.
Valamint a tudósok a legutolsók, akik bármit is szentírásként terjesztenek (bár sajnos előfordul), csak sajnos a tankönyvekből már így jön elő."
Ez a gondom mindenhol. Nem azt tanítják pl az iskolában sem hogy a Newton egyenletei közelítőleg jók bizonyos helyzetekben, ha pontosabb eredményt kívánunk kapni, akkor használd ezt+azt a képletet... Neeem. Newton törvénye szerint márpedig ez így van, és kész. Ha nem tetszik, megbuksz és ammen. Mellesleg hogy van az, hogy a határozatlansági relációt azt el kell fogadni a qm használata közben, de pl. a Maxvell féle egyenletet is? Mert az első pelda ellentmond a makroszkopikus világban szerzett tapasztalatokkal, a másik meg ezen tapasztalatok alapján lett levezetve(közelítőleges meglátás). Nem mondhatjuk hogy egyezik a megfigyelésekkel(legalábbis nem tudok róla), mert mintha a pirinyó méreteknél csődöt mondana a megfigyelés képessége :). Senki nem hangsúlyozza az elméletek korlátait, csak elmagyarázzák hogy így van, és punktum. Utána meg néznek pl a tanárok, hogy az a rohadt kölök miért is nem képes felfogni a rel. elméletet?
S van amit nem lehet kisérletekkel ellenőrizni, mert nem megy||nem szeretnék||drága||minek, mert az izé elve alapján... És van olyan hogy a valósággal nem fér össze az elmélet, ekkor lesz egy kicsi ráncfelvarrás rajta. Mondhatni 'kitolják' az érvényességi korlátait, egy kis mahináció segítségével.
Mellesleg megjegyezném, hogy érdemes körbenézni a polaricációval (fény) kapcsolatban is a tudományos világban. Néha érdekes eredmények születnek, még ha a legfrissebb eredményekkel is töltjük fel az ismereteink tárházát.
És sajnos nemcsak a tankönyvekből, hanem mindenhonnan ez jön elő.
"Az a baj, hogy az átlagember azt hiszi az ilyen jóslatokról, hogy:
1. Tudományos kijelentés.
2. Szentírás.
Egyik sem igaz. Ezt úgy hívják, hogy "megalapozott találgatás". És nem az egész tudományos közösség állítja egy emberként, hanem általában 1-2 szakértő, akikkel néha a kollégáik sem értenek egyet. Ilyen dolgokat nagyon nehéz megjósolni.
És persze annál gyakrabban idézik a jóslatokat, minél látványosabban tévesek.
Ellenpélda a Moore törvény (vegyük észre, hogy ellentmond az előző állításnak), ami a mai napig érvényes (már vagy 30 éve, ami az informatikában iszonyű sok idő)."
Ad 1. Jól hiszi, hiszen
a) haszaklapban jelenik meg, akkor az.
b) ha szaklapban jelenik meg és nem az akkor mi a fenének a szaklap???
Ad 2. Csak egy szentírás van, de ez a téma szempontjából lényegtelen.
Esetleg ha figyelembe vesszük a teljesült jóslatokat is, akkor azzal egyet értett minden kollega||tudós? Nem.
A Moore 'törvény' pedig nem mond ellent ezen megállapítással. Ő csak annyit mondott, hogy évente megduplázódik az alkatrészek száma, ugyanazon felületen. Nem azt mondta hogy egy rétegben, hanem azt hogy ugyanazon felületen. De ezen jóslatba sem szeretnék belemagyarázni, mert ez megfigyelésen alapul és nem matematikán. Mellesleg ő bevállalta azt is, hogy ez csak egy jóslat volt, és furcsa hogy a mai napig teljesült...
"Na igan. Van 1 ilyen eset 10 évenként, de persze a média jól felfújja, és mindenki csak ezekre emlékszik. Nincs szó a másik 100.000 kutatásról, amit teljesen korrektül végeznek."
Ami nyilvánosságra kerül. És az utóbbiról is ejtenek egypár szavat a médiákban, ha tudományos áttörést hozhatnak a kutatások.
"Hát ha egyszer az, akkor mit mondjanak? Az ezer éves múlt se garancia semmire."
Valóban. De a tisztelt tudomány sem tudhat mindent. Még csak most kezdenek rájönni arra, hogy az immunrendszer és az agy szorosabb kapcsolatban van, mint idáig hitték. Az egyik befolyásolja a másikat és viszont. De hogy miképpen, arra csak tudományosan rettentmód megalapozott találgatások vannak csak.
"Nem feltételen arról van szó, hogy nem használt. Sokszor az ilyen kezelések használnak, de csak a placebo hatás miatt, vagy véletlenül. Aztán a siker híre elterjed, és tömegesen állnak sorban a paciensek. Gondolj pl. arra a számtalan babonára, ami szintén tekintélyes múlttal rendelkezik, ma mégsem vesszük komolyan (pl. fekete macska)."
Háát, egy részét én sem veszem komolyan a babonáknak, viszon létra alatt átmenni nem javallott, pláne ha valami nehéz van a létra felső végén vagy be van baszva a szakmunkás a tetején :).
"Iszonyat sok kísérletet végeztek ezekkel kapcsolatban, és a kevész pozitív eredményről utólag majdnem mindíg kiderült, hogy hiba eredménye.
És az is gáz, hogy a többszörösen leleplezett csalók simán folytatják a karrirjüket, még csak meg se inog a népszerűségük."
Ez a baj. Aki csaló, az nyerészkedésre használja a 'hatalmát', aki pedig nem, az csak azért csinálja amit, mert csak. És nem vár ellenszolgáltatást, hírnevet és tsait.
"Azért, ha jól utánnajársz, a tudomány minden állítása elég jól alátámasztott. Csak az iskolában nem tanítják a hátteret. Az ismeretterjesztő könyvekből meg kihagyják a matematikát, ami meg az egésznek e gerincét adja. Szóval nem könnyű igazán megérteni a tudományt (de érdemes)."
Azért még kisérletezek vele...
"Nem. Amit "elhanyagolunk" az pontosan nulla. A matematikában nem szokás csakúgy eldobálni tagokat.
Másképp :
A 0.999... a 0.9, 0.99, 0.999, ... sorozat határértéke. A határérték definíciója alapján viszont látszik, hogy a sorozat határértéke 1."
A nem nulla, az sohasem nulla. Ellenkező esetben értelmezhetetlenné válik a számítás. Bár sohasem lehet az utolsó tizedesig kiszámolni pl. a 2 négyzetgyökét, de ezért nem is állíthatja senki sem hogy csak 125342753 számjegyig érdemes vele számolni. És ez nem sorozat, hanem egy végtelen tizedes tört. Aminek nincs határértéke, csak kerekítése.
Amíg ezt az apró körülményt elhanyagolja a tiszelt tudományos kör, addig elég sokmindenre nem lehet választ adni, csak közelítést. Csak sajnos emberi léptékkel nem nagyon lehet kiszámolni a többösszetevővel rendelkező egyenleteket, maximális pontossággal. Legalábbis a ma használatos matematika alapján.
Szerintem olyan hogy végtelen, csak a matematika berkein belül van. Olyan van hogy felfoghatatlan mennyiségű, de hogy végtelen... Ez utóbbit nehezen hiszem. Ha már a tudományos elit szerint sem végtelen a világegyetem, akkor csak megszámlálhatatlan létezik, végtelen nem. De szvsz ez volt a zárszavam ebben a vitában, jön a húsvét, éhesek a népek és dolgoznom kell hogy éhen ne haljanak.