dez#403
"Ha valamihez valóban nem értek, te viszont igen, akkor ok. De sokszor nem ez a helyzet. Általában nem tudod bizonyítani, hogy te értessz az adott témához, mert nem nagyon írsz konkrétumokat."
Számodra nem, mert nem értesz eléggé hozzá, hogy a megjegyzéseimből láthasd. Aki ért hozzá, abból már látja. Tudod, ez így szokott lenni.
"Nem csak erről szól a világ. Sok más területen is szerezhet az ember tapasztalatot. És a világ nem egymástól független darabkák halmaza, vannak átfedések, és az ember általánosíthatja tapasztalatait. Ha olyat állítassz, amiről konkrétan nincs tapasztalatom, de logikai következményei ellentmondanak olyan dolgoknak, amiről viszont van, akkor máris tudok szólni, hogy itten valami bibi van. Pl. a homeopátia ellentmond a tudomány jelentős részének, vagy legalábbis semmilyen ismert effektussal nem magyarázható. Ugyanez igaz a telepátiára is. Ezen kívül az objektív kísérletek szabályai mindenhol egyformák, és ha mások végeztek ilyen kísérleteket, akkor nekem már nincs szükségem személyes tapasztalatra (feltéve, ha nem hazudnak, ami védhető több független forrásból szerzett információval)."
Hát igen, nagyjából ezt hívják előítéletnek, szemellenzőnek. De akár egy (félreérthetetlen) személyes tapasztalat buktatja.
"Ennél konkrétabban hogy? Arról beszélek, hogy sokszor homályosan, félreérthetóen fogalmazol, konkrétumok helyett csak utalásokat írsz, és gyakran eltereled a témmát, ha számodra kellemetlen irányt vesz."
1. Szerintem meg csak te érted túl könnyen félre. 2. Több esetben írok konkrétumot, de egyszerűen nem veszed figyelembe. 3. Nem én terelem el a témát, hanem te terelnéd el óvatlanul teljesen más irányba, csak annak állok ellent.
"Nem keverlek. Te hangsúlyozod ezt majdnem minden tudományos cikknél.
Néha olvasd el, hogy miket írsz."
Butaság. Sosem írtam olyat saját véleményként, hogy az egész tudomány csalás, meg ilyenek. Csak lola véleményét fogalmaztam így meg, szarkasztikusan. (Lehet, hogy ezt nem vetted észre?) Az egy másik dolog, hogy 1-1 tudományos, vagy épp tudományosnak beállított kijelentést esetleg kétségbe vonok.
"Hányszor mondjam még, hogy nem?"
Érdekes, nekem - sok kijelentésed alapján - úgy tűnik, márpedig csak a full-objektívet, ellenőrízhetőt tartod valamirevalónak.
"A belső konzisztencia nem garantál semmit, bár legalább jó jel. Hacsak nem azt akarod mondani, hogy a logikátlanság nem bug, hanem fícsör."
Nem logikátlanság, hanem másfajta logika, amit te láthatóan nem értesz.
"a newtoni mechanika alapján is sokat megértettünk a világ működéséből, és a mai napig rendkívül sikeresen alkalmazzük az élet majd minden területén, pedig már több mint 100 éve tudjuk, hogy a világnak csak egész kis részét írja le jól (igaz, abban a részben élünk)."
Butaság, körülvesznek minket a kvantum-jelenségek.
"Próbáld meg. Legalább vázlatosan."
Talán máskor, nincs rá időm.
"Kit érdekelnek a tankönyvek?"
Sokakat, mivel azokból tanulnak, mivel azt a tudást kérik rajtuk számon. Sokmdinden, amit te leírsz, erősen tankönyv szagú (ebben egyet értek lolával). A valós élet kicsit más.
"Milyen alapon jelented ki ezt ilyen biztosan?"
Mert ismerem őket. (Mellesleg a talán az a biztos ellentéte.)
"Melyek ezek a határok, és mi van azon túl?"
Az elsőről már linkeltem be neked (egyetemi tananyagot), esetleg vedd a fáradtságot, hogy meg is nézed. A második: 'hosszú'.
"Igen. De objektív adatunk van, ami a már ismert módszerekkel remekül elemezhető. Egész jól működik ez a módszer. Pl. jól meg lehetett határozni, hogy mitől szép egy ember. Mérhető az is, hogy ez mekkora részben függ a kultúrától."
De a dolog lényegét nem fogja meg. Ill. az ilyen elemzések sokszor nem vezetnek sehova.
"Igen, de nem erről beszéltem. Arról volt szó, hogy azt mérjük, hogy mennyire tetszik az adott kép az embereknek. A statisztika kibővítésével a szépség is mérhető. Meghatározható, hogy mely tulajdonságok jellemzik azokat a képeket, amiket szépnek látunk (vannak ilyen kutatások is, szép eredményekkel)."
Persze, de sosem lesz teljes a képlet.
"Pontosan. De ezzel is elbánik a modern pszichológia, teljesen objektív eszközökkel. Sokat segít az evolúció elmélete is (pl. a szimmetrikus test az egészség jele, így a párválasztás szempontjából kívánatos, tehát szépnek látjuk)."
Nekimegy, de nem bánik el vele.
"Nem ismerem a szükséges paramétereket. És ez nagyon sok dologtól függ. Sok más esetben egyszerűbb a dolog."
Ne terelj. Nem lehet kiszámolni. És sosem fogod pontosan ismerni a kiinduló paramétereket sem. Ez kb. olyan, mint a határozatlansági elv.
"Mondj egy példát, megmondom, miért nem jó."
Ó, ne legyél már annyira magabiztos. A legnagyobb elmék már belátták.
Régebben valaki azt mondta: "Gondolkodom, tehát vagyok" - én egy lépéssel továbbmegyek: tudatosan átélek, tehát vagyok.
Szal az, hogy én most épp átélem, hogy csinálok valamit (pl. írom ezt a mondatot).