BiroAndras#401
"Na ne már! Úgy érzed, mindenhez értesz, és ha valaki jelzi, hogy egyes dolgokhoz (khmm) nem, az számodra már egyenlő a lehülyézéssel? Másként: ha nem érezheted úgy, hogy mindenhez értesz, már szinte hülyének érzed magad?"
Ha valamihez valóban nem értek, te viszont igen, akkor ok. De sokszor nem ez a helyzet. Általában nem tudod bizonyítani, hogy te értessz az adott témához, mert nem nagyon írsz konkrétumokat.
"A két szakértő közül a szakértőbb? :P Inkább úgy mondanám, hogy elég sok személyes tapasztalattal rendelkezem ezen a téren, és nem kevés ismeretet is összeszedegettem több ide tartozó területen az elmúlt kb. 10 évben, mivel az egészségem visszaállítása, majd annak fenntartása és megerősítése érdekében szükség volt rá. Meg kíváncsiság és hasonlók miatt is. És ez alapján meg tudom mondani, ha valaki... ezekkel nem rendelkezik."
Nem csak erről szól a világ. Sok más területen is szerezhet az ember tapasztalatot. És a világ nem egymástól független darabkák halmaza, vannak átfedések, és az ember általánosíthatja tapasztalatait. Ha olyat állítassz, amiről konkrétan nincs tapasztalatom, de logikai következményei ellentmondanak olyan dolgoknak, amiről viszont van, akkor máris tudok szólni, hogy itten valami bibi van. Pl. a homeopátia ellentmond a tudomány jelentős részének, vagy legalábbis semmilyen ismert effektussal nem magyarázható. Ugyanez igaz a telepátiára is. Ezen kívül az objektív kísérletek szabályai mindenhol egyformák, és ha mások végeztek ilyen kísérleteket, akkor nekem már nincs szükségem személyes tapasztalatra (feltéve, ha nem hazudnak, ami védhető több független forrásból szerzett információval).
""NEM A TAPASZTALATRÓL BESZÉLEK? HANEM A FOGALMAZÁSRÓL !!!"
Akkor fogalmazd meg szépen, hogy miről beszélsz. :)"
Ennél konkrétabban hogy? Arról beszélek, hogy sokszor homályosan, félreérthetóen fogalmazol, konkrétumok helyett csak utalásokat írsz, és gyakran eltereled a témmát, ha számodra kellemetlen irányt vesz.
"????? Hogy mit teccik? Nem keversz véletlenül lolával? (De.)"
Nem keverlek. Te hangsúlyozod ezt majdnem minden tudományos cikknél.
Néha olvasd el, hogy miket írsz.
"De hát te még a pszichológiából is csak a full-objektívet fogadod el... Meg mindenből."
Hányszor mondjam még, hogy nem?
"Esetleg megpróbálhatod megismerni az adott téma belső rendjét. (Nem feltétlen fog sikerülni.)"
A belső konzisztencia nem garantál semmit, bár legalább jó jel. Hacsak nem azt akarod mondani, hogy a logikátlanság nem bug, hanem fícsör.
"Ha nem veszünk tudomást a nem beleillő részletekről, történésekről, akkor megelégedve hátradőlhetünk a karosszékünkben..."
Nem erről van szó. Természetesen érdemes az eltéréseknek utánnajárni. De ettől még adott körülmények közt a tökéletlen modell is nagyon hasznos. a newtoni mechanika alapján is sokat megértettünk a világ működéséből, és a mai napig rendkívül sikeresen alkalmazzük az élet majd minden területén, pedig már több mint 100 éve tudjuk, hogy a világnak csak egész kis részét írja le jól (igaz, abban a részben élünk).
"Tévedsz, de itt túl hosszú lenne kifejteni, miért."
Próbáld meg. Legalább vázlatosan.
"Mert amit én mondanék, az nincs benne minden tankönyvben."
Kit érdekelnek a tankönyvek?
"Pl. a psziché egyes tulajdoságai. Vagy pl. a "belső én". Vagy pl. olyan kérdések, amikre a tudomány talán sosem fog tudni válaszolni, de intuitíven érzékelhető."
Milyen alapon jelented ki ezt ilyen biztosan?
"Már ismerjük (tudományosan) a logika és a matematika határait. És azt is tudjuk, hogy e határokon túl is van valami."
Melyek ezek a határok, és mi van azon túl?
""De igen. Ha én arra vagyok kíváncsi, hogy valakinek milyen szubjektív tapasztalatai vannak, akkor az lényegtelen, hogy a tapasztalat valós, vagy sem."
Ezzel pusztán gyártottunk belőle egy adatot."
Igen. De objektív adatunk van, ami a már ismert módszerekkel remekül elemezhető. Egész jól működik ez a módszer. Pl. jól meg lehetett határozni, hogy mitől szép egy ember. Mérhető az is, hogy ez mekkora részben függ a kultúrától.
""De nem is ez volt a kérdés."
A szépség is a világ része."
Igen, de nem erről beszéltem. Arról volt szó, hogy azt mérjük, hogy mennyire tetszik az adott kép az embereknek. A statisztika kibővítésével a szépség is mérhető. Meghatározható, hogy mely tulajdonságok jellemzik azokat a képeket, amiket szépnek látunk (vannak ilyen kutatások is, szép eredményekkel).
"Igen, pl. a szimmetria egy fontos összetevő. De ha igazán utána akarunk járni, akkor az emberi (ill. bizonyos mértékig állati) psziché bugyraiba veszünk."
Pontosan. De ezzel is elbánik a modern pszichológia, teljesen objektív eszközökkel. Sokat segít az evolúció elmélete is (pl. a szimmetrikus test az egészség jele, így a párválasztás szempontjából kívánatos, tehát szépnek látjuk).
"Akkor számítsd ki előre a választások végeredményét..."
Nem ismerem a szükséges paramétereket. És ez nagyon sok dologtól függ. Sok más esetben egyszerűbb a dolog.