BiroAndras#397
"Már megint azok a fránya statisztika módszerek :)."
Kiválóan használhatók, csak érteni kell hozzá.
"A detektorokból hol, mikor és milyen energiájú fotonok távoznak (ha emlékeim nem csalnak). És vagy észlelik őket, vagy nem. Ha nem észlelik őket, akkor nem biztos hogy nem is keletkeztek."
Sokféle módszerrel lehet ezt ellenőrizni. Pl. így fedezték fel a neutrínót is : észrevették hogy látszólag nem érvényesül az impulzusmegmaradás.
"Az kisérlet megismétlésétől elvárható lenne, hogy a tévedéseket/hibákat kiszűrjék. De ha esetleg ezer alkalomból egyszer képesek detektálni az adott részecskét? Akkor ezeregyszer megismételnék az adott kisérletet?"
Vagy olyan kísérletet terveznek, ahol javul az esély. Pl. ilyenek a neutrínó detektorok.
"De itt jelenthet. Ha leszámítjuk a kívülről érkező DETEKTÁLT részecskéket, akkor is óriási adathalmaz marad, melyet mitegy 'manuálisan' kell átböngészni. Ezt a maradék adathalmazt viszont még össze kell hasonlítani az esetlegesen megismételt kisérlet eredményeivel."
Az eredméyneket szuperszámítógépek dolgozzák fel. Részleteket nem tudok, de utánna lehet nézni, ha kell.
"Ha erre azt mondod, hogy nem lehet semmi tévedés/téves értelmezés ezen műveleteknél, akkor tom sajnálni."
Tévedni mindíg lehet. Erre való az ellenőrzés és a kísérletek megismétlése.
Egyébként sem teljesen vakon csinálják. Az elméletek alapján határozott elképzeléseik vannak arról, hogy mit kell kapni. Ha ettől jelentős eltérés van, az majdnem biztos jele a hibának.
"Amíg a számítások olyféleképpen elvégezhetőek hogy 10n = 9n (n!=0)"
Nem igazán értem, hogy miről beszélsz. Kifejtenéd bővebben?
"Csakhogy a 'magas' hőmérsékleten is szupravezetőkben elméletileg nem alakulhatnak ki Cooper -párok."
Mivel a jelenlegi elmélet nem működik magas hőmérsékleteknél, ez nem jelent semmit. Bár elfogadott elmélet még nincs ezekre, de vannak jelöltek.
feszegetését.http://physicsweb.org/articles/world/12/12/3
"Az ellentmondást én a szupravezetés és az effektus segítégével létrehozott mágneses tér, meg a sűrűn hivatkozott Maxvell féle egyenlet ill. a mágneses mező terjedésére adott magyarázat közt látom. Lehet hogy egy hozzáértő -témába retentmód belemerült- sec perc alatt megmagyarázná az okát, de én ellentmondásosnak látom a dolgot. Mert jelenleg azt vallja a legtöbb ember, hogy ha egy szupravezető tekercsben (legyen egymenetes az egyszerűség kedvéért) elindítanak egy elektronfolyamot, az az idők végezetéig ott fog vala sínylődni a tekercsben, és lőn fogak csikorgatása, de ott marad, mígnem jön a megváltó és felmelegíti a tekercset. A tekercs álltal létrehozott mágneses tér folyamatosan kölcsönhat az áthaladó részecskék/anyagok mágneses terével, esetleg ez álltal energiát veszít meg ilyenek."
A megoldás egyszerű : A mágneses tér nem végez munkát, tehát nem veszít energiát (az áthaladó részecske pályája csak elhajlik, de a sebessége nem változik). Ha meg mégis kinyersz belőle energiát, akkor értelem szerűen csökken az áramerősség a tekercsben. Nem arról van szó, hogy minden körülmények közt megmarad az áram, hanem arról, hogy ha semmilyen külső hatás nem zavarja meg, akkor évekig vagy még tovább emgmarad. Egyszerűen közel nulla a vezeték ellenállása, de az áram, ami benne folyik, teljesen közönséges.