a bit a legkisebb alapegység. 1 bit takarhat 1-et, vagy nullát. jele: b (kicsi)
-> egy bájt 8 darab bitből áll, és lényegében ez adja a különbséget akkor, amikor az internet szolgáltatód megabitről, te pedig (de inkább a letöltésvezérlőd) megabájtról beszélsz. a bájt jele B (nagy) szóval a lényeg: egy bájtot tehát egy 8 cellás táblaként tudsz elképzelni ahol minden egyes pont helyén valami, vagy semmi áll. a táblán ha pakolgatod az egyeseket meg a nullákat, akkor összesen 256 féleképp tudsz kijönni a buliból...
egy kis váltás bájtról bájtra, ahol a kilo mindig 1024:
kilobájt (kB) -> 1024 bájt
Megabájt (MB) -> 1 048 576 bájt
Gigabájt (GB) -> 1 073 741 824 bájt
ha ennyit tudsz, akkor szerintem ki tudod számolni, hogy milyen számot is kellene látnod a "download" képernyőn.
ja igen, mielőtt csalódások sorozata érne, még ennyit: soha a büdös életben nem fogsz a kiszolgáló feltöltési sebességénél gyorsabban tölteni a gépedre. ezen felül a a hálózati kártyád, routered és a hálózati kábelezés is korlátokat szabhat. és végső soron a processzorod, merevlemezed meg a gépen belüli kábelezés is.
csak egy példa erre: kintről jön befele a házba optikai szálon a net (ami akár terrabitekre is képes) és te az út felére bepakoltál egy 100 megabites routert... teljesen nyilvánvaló, hogy nem fogod tudni kihasználni a béna routereddel, UTP kábeleddel, meg hálózati kártyáddal a 120 megabitet.
#95081