kukacos#119
Nézd, én végképp távol állok attól, hogy forradalmi tudományos szemlélettel rendelkezzek és a különleges elméleteket preferáljam, pusztán azért, mert azok izgalmasak - azt hiszem, néhány fórumozó ismerős ezt az állítást hallva buzgón helyeselne - de ebben az esetben én úgy érzem, helye van minden új és érdekes megoldásnak.
Tudománytörténészek hada írt már könyvet arról, hogyan lesz egy kísérleti elméletből klasszikus, a folyamat egyáltalán nem olyan szép, mint amit a tankönyvekben leírni igyekeznek. A tudományban nem létezik egy "elfogadottsági lista", ahol minden évben rangsorolnák a 100 top elméletet tudományos szigor alapján, és mindenkinek ahhoz kell igazodni. Vannak személyes kedvencek, vannak kutatási területek, pénzalapok, amelyek szeretnek népszerű témák irányába mozogni, satöbbi. Így bár bizonytalan és nehezen megítélhető, milyen feltételek mellett kell egy elméletet a fizika kánonjának részévé tenni, én azon az állásponton vagyok, hogy bármilyen elmélet, amely ad hoc ötleteket tartalmaz, amelyeket kizárólag egy fennálló probléma megoldása miatt emelünk be, fenntartásokkal kezelendő. Ebben talán egyetértünk.
A sötét anyagról írottakban ez áll a wikipediában, ami egy elég mértékadó összefoglalónak tekinthető:
"At present, the most common view is that most dark matter is made of one or more elementary particles other than the usual electrons, protons, neutrons, and ordinary neutrinos. Currently, the most commonly considered particles are axions, sterile neutrinos, SIMPs (Strongly Interacting Massive Particles), and WIMPs (Weakly Interacting Massive Particles) (which include neutralinos). None of these are part of the standard model of particle physics."
Magyarán a sötét anyag elmélete jelenleg ott tart, hogy hipotetikus, soha sem megfigyelt részecskéket kell bevezetnie ahhoz, hogy magyarázza a hiányzó tömeget - amelyek ráadásul az Univerzumban úgy tűnik, teljesen egyenletesen kell hogy elhelyezkedjenek. Ha ez a feltételezés szerinted kevésbé ad hoc, mint például egy plusz tag bevezetése a gravitációs egyenletbe, akkor szerintem egyszerűen rossz az ízlésed, és nincs miről vitatkozni. Mindenesetre állításod semmiképp sem tartozik az objektíve eldönthető tények körébe, így aztán az égvilágon semmi jogod sincs arra, hogy kijelentsd, a te álláspontod az "igazabb". Szerintem a mértéktartó fizikusok többsége ebben az esetben az én álláspontomat követi, azaz mindkét elméletet kísérletinek nyilvánítja, és kivárja, melyik bizonyul igaznak. De nem voksol sem egyik, sem másik mellett, mint te.
Részletesbb kommentjeim:
"míg a sötét anyagnak számos konkrét létezési formája ismeretes (és legfeljebb csak bővíteni kellene a sort), addig az ilyen megturkált gravitáció igazsága az utóbbi évtizedekben példa nélküli eset lenne"
Ez több okból is butaság. Először is az nem érv, hogy azért nem nyúlunk valamihez, mert már rég tettük. Másrészt a gravitáció elméletét Newton és Einstein után legutóbb 1998 óta módosítgatják: a gravitáció épp az, amivel manapság sokan játszanak a sötét energia miatt. Az Univerzum gyorsuló tágulását több független kísérlet is megerősítette, ma már tudományos tényként kezeljük. Ennek magyarázatára pedig jelenleg nincs jobb ötletünk, mint a kozmológiai állandó bevezetése.
"az általános relativitáselmélet megalkotásakor Einstein egyáltalán nem a pár marginális effektus kedvéért túrt bele a klasszikus gravitációba"
Ezt nem is állítottam. Elfogadni viszont a marginális effektusok miatt fogadták el, nem véletlenül, ugyanis kezdetben nem volt túl sok rajongója. Én speciel nem hiszem, hogy a fizikai elméletek elvi úton összehasonlíthatók lennének. A távolhatás kiküszöbölésével új feltevéseket kellett bevezetnünk mint a görbült téridőt, ami bizonyos szempontból legalább épp annyira ellentmond a szemléletnek. Ráadásul a kvantummechanika óta tudjuk, hogy hétköznapi fizikai érzékünk mennyire alkalmatlan a nagyon nagy és a nagyon kicsi világok tárgyalására. Tudja ezt a tudományos közösség is, és ezért az elméletalkotásban feltétel, hogy cáfolható következménye legyen. Einstein egyenletét az emelte be a pantheonba, hogy volt ilyen következménye - különben ma is csak egy olyan filozófiai kuriózum lenne, mint pl. az Everett-féle sokvilág elképzelés.
"akár 99.9% százalék is lenne igaz, ez még mindig nem biztosítana ELVI alapot a gravitáció megbarkácsolásához"
Mint mondtam, most is folyamatosan barkácsolják, másrészt elég súlyosan tudományellenes álláspontra utal a részedről, hogy elfogadnál egy elméletet (legyen akármilyen régi és kipróbált és kis léptékben jól működő is), ami a megfigyelések 99.9%-ának ellentmond. Döglött lovon ülsz. Legalább az érvényességi körét korlátozni kellene.
"Ez NEM IGAZ! Csak akkor "kellett" volna elvetni, ha AZT tudták volna bizonyítani, hogy "nem létezhet annyi sötét anyag", mint szükséges az azon az alapon történő magyarázathoz"
Pontosan ez történt. Én a barionos sötét anyag hipotézisról beszélek, mint a következő mondatomból kiderült: kimutatták, hogy "nem létezhet annyi (barionos) sötét anyag".
"csak a még problémásabb Ősrobbanási elmélet egyik ma népszerű verziója alapján történt a falszifikálás"
Ez tényszerűen nem igaz. Az elméletek és a megfigyelések ellentmondásainak finom hálója zárja ki a lehetséges barionos jelölteket. Olvasd el azt a cikket, amit lejjebb belinkeltem erről. A nem-barionos sötét anyag pedig kísérleti elmélet, mint ahogy ezt feljebb kifejtettem, és létezhet persze, de a megítélése egészen más.