Elegáns Univerzum - húrelmélet és a többi vad elképzelés. Lehet-e...?
-
maki85 #98 olvastam egy nagyon eredeti hsz-t a csillagászat lapon:
Einstein az általános relativitás elméletét immár több mint 100 éve publikálta (1915), de úgy látszik a csillagaszat.hu neves szakírói sem értik a ma napig. E cikk is nagyjából ott leragad, hogy Einstein új fogalmat vezetett be a gravitációra. Immár ezt úgy hívjuk, hogy az anyag görbíti a téridőt. Tévedés. A téridő görbültsége az, ami visszatartja az anyagot a szétrepüléstől. Február 11-én tényleg azt jelentették be, hogy szeptember 14-én a LIGO gravitációs hullámokat észlelt. Még mindig le vagyunk ragadva Newtonnál meg a tömegvonzásnál. Aztán mit olvasunk? Egy 29 és egy 36 naptömegű objektum ütközött és elszabadult 3 naptömegnyi energia! 2 tized másodperc alatt.
Ez az energia szépen lassan fénysebességgel haladva téridővé alakul. Tágítja a világegyetemet.
Mi ez ha nem antigravitáció? Arra is rácsodálkoztak, amikor kiderült, hogy a világegyetem gyorsulva tágul. Na ná. Ahogy tágul, úgy csökken a téridő görbültsége, úgy válik a benne levő anyag egyre szabadabbá. S ez pozitívan csatolódik vissza szabadabb anyag kisebb görbület még szabadabb anyag, még kisebb görbület. Irány a BIG RIP. Csak észre kellene venni, hogy Newton kora lejárt. Nem az anyag görbíti a téridőt, hanem a téridő görbülete tartja csapdában az anyagot. Ám ami egyszer kiszabadult, azt senki sem állítja meg. Egy kicsit nagyobb szabadság → kicsit kisebb görbület → még egy kis szabadság → még egy kicsit kisebb görbület. Azt is sokat olvasni, hogy nem tudni, hogy alakultak ki a szupernehéz fekete lyukak a galaxisok magjaiban. Pedig egyszerű. Nem fekete lyukak azok, csak fekete csillagok. Lassan párolognak. A párolgásuk a galaxisok maguk. Tudjuk, minél nehezebb, annál lassabban párolog. A görbület csökken a galaxis magjai szélén kezd az anyag kiszabadulni. S minél messzebb kerül, annál szabadabb formákat ölthet, hisz a téridő egyre kevésbé görbült, egyre kevésbé tartja féken.
Ja szimulálták szuperszámítógépen. Definiálták lenne a helyes kifejezés. Esetleg, amikor a számábrázolás túlcsordult az lett a szingularitás. Végtelen sűrűség másképp nem érhető el, akár hány (véges) dimenzió is segít benne. Ami véges, ahhoz végest adva véges marad.
Kozmikus cenzúra? Jó vicc. Csak mielőtt az anyag akár hol elérne egy térrészben egy kritikus tömeget, a kvantummechanika közbelép. Ahhoz ugyanis, hogy érvényes maradjon fekete test sugárzást kell produkálni, az pedig adott tömeghez adott minimális felszínt követel meg. Hawking rácsodálkozott, amikor ellenőrizte, hogy ez éppen az eseményhorizontnál lenne. Vagyis eseményhorizont mögé sosem juthat annyi anyag, ami magát az eseményhorizontot létrehozná.
Amikor egy neutron csillag összeomlik, akkor egy folyamat indul be. Térfogata csökkenni kezd, a téridőt egyre jobban görbíti, de ahogy görbül a téridő az órák egyre lassabban járnak. Olyannyira, hogy távolról figyelve eltelik 10E100 év, de még mindig nem lett fekete lyuk. Csakhogy a BIG RIP közben eléri és elpárolog.
Egyszerű dolgok ezek, csak végre észre kellene venni, hogy Einstein elmélete nem a gravitációról, hanem az antigravitációról szól. Nem arról szól, hogy az anyag hogyan görbíti a téridőt, hanem, hogy az anyag miként szabadul a görbült téridőből. Mi is volt a kezdet? Az anyag egy rendkívül görbült, de mégis csak végesen görbült téridőbe volt bezsúfolva. S elkezdett kiszabadulni. Ezt a kezdetet hívjuk Ősrobbanásnak. E szabadulás azóta is tart. A matematikai kezdet, amikor egyetlen matematikai pontban volt minden anyag, vagyis végtelen téridőgörbület volt. A végállapot pedig, amikor már csak a görbületlen téridő lenne, minden anyag kiszabadult, téridővé alakult. Amikor egy fehér törpe elszívja a vörös óriás anyagát óriási energia szabadul fel, IA szupernóva. Amit a LIGO mért ott sokkal nagyobb tömegekkel történt hasonló, s a felszabaduló energia is 3000-szer nagyobb volt. S van aki ezt gravitációs hullámnak nevezi. smile hangulatjel Az antigravitációs hullám elnevezést még érteném.
Ja és 5D fekete lyukak nyilván olyan kicsi „vízcseppek”, hogy azonnal el is párolognak. Legalábbis 3D társai pont ezt tennék, ha egyáltalán létre tudnának jönni, minél kisebbek, annál rövidebb életűek. Világos a legkisebb helyen a legvalószínűbb, hogy sérül a kritikus tömeg határ. Ám a határozatlansági reláció azonnal közbe szól.