...avagy a Zöld Tündérről
  • partotmos
    #60
    ez itt most nem a felszolgálás módjáról fog szólni:)
    a közelmultban esett meg a következő néhánymásodperces, sztorinak sem igen nevezhető eset szerény személyemmel, az egyik ismert (de nem elismert) budapesti szórakozóhelyen, ami nem is annyira szórakozóhely, mint kávézó, vagy bár, de táncolni is lehet, ha úgy érzed...
    valóban lehet valami a "szentből züllötté, a költőből brutális álattá" -szeru mendemonda mögött mert én - igaz, hogy se szent, se költő nem vagyok - de hogy züllött, brutális állat lett belőlem kb 6-8 "legfényuzőbb őrület" elfogyasztása után az biztos..
    nem szoktam táncolni, mert eléggé gátlásos vagyok, de akkor és ott egész éjjel, mindenhol, mindenkivel roptam őrült módon, gátlástalanul asztalon, pulton, fekve, állva, térdencsúszva, mindenhogy.
    aztán amikor a pult mögé ugorva ,saját magamat akartam egy újabb "lökettel" kiszolgálni, na akkor a kidobóember úgy vágott ki, mint macskát szarni.
    kár. pedig érdekes lehetett volna a folytatás...

    bocsi az u-k miatt...