Epikurosz#154
No, hagyom még az irracionalitást, és maradok a szorosan vett témánál.
Az emberi kapcsolatoknak az a varázsa, hogy egy idő után összeszoknak az emberek, kiismerik egymást, és tudják, hogy a másiktól mire lehet számítani. Ez persze így nagyon unalmassá tenné a kapcsolatot, és az emberek ösztönösen (?) visznek egy kis kanyart az életükbe. A jó párkapcsolatokban ezek a kanyarok finoman vannak adagolva, és épp amikor lankad az érdeklődés, adnak egy kis löketet a hormonoknak.
Namármost, a tantusz most esett le, hogy váratlan reakciókat a robotok is tudnának produkálni, mert ugye ott van a véletlenszám-generálás, hogy primitíven fejezzem ki magam, és az unalmat meg lehet törni olyankor és úgy, ahogy azt a másik nem várná. Az más kérdés, hogy ezeket a "véletleneket" kell tudni jól kiválasztani és időzíteni, és súlyozni. Ha a robot véletlenül kést nyomna az ember torkához, unaloműzőként, az nem lenne vicces. Hoppá! Viccelni tudni, na az már igazi emberi vonás. Nehezebb képlet talán még a szeretetnél is.