BiroAndras#481
"Te azt írod (és persze sokan mások gondolják így), hogy a világegyetem matematikai, az agyunk a világegyetemben kell alkalmazkodjon, tehát elsajátította a matematikát, és ennek következménye, hogy matematikai formában megértjük a világot."
Ez nem következik az állításból. Csupán annyit mondtam, hogy az avolúció elmélete megmagyarázza azt a tényt, hogy megértjük a környezetünket. Hogy történetesen épp a matek a legjobb eszköz erre, az egy más kérdés. És nem is lehet kizárni, hogy van amire más eszköz alkalmasabb.
"Egyrészt implicite felteszi, hogy a világegyetem egyenlő azzal, amit az agyunk képes észlelni."
Erről sincs szó. Sőt, épp azt mondom, hogy az agyunk cask azt a részt érti, amire pár millió éve szükségünk volt a túléléshez. Amit azon túl felfedeztünk, ahhoz már eszközöket kellett használnunk, mind elméletben mind a kísérletek során. És az állításból épp az következik, hogy egyáltalán nincs garancia arra, hogy az egész világ megérthető, ezt csupán remélhetjük, illetve eddigi sikereinkből extrapolálhatjuk.
"Másrészt felteszi a világegyetem elsődleges matematizáltságát, és kizárja az azon kívül létezőket és esetleg megismerhetőket."
Mint már fentebb is mondtam, ez nem következik belőle. Az csupán tapasztalati tény, hogy a matematika rendkívül jól használható a valóság modellezésére. Ha más eszköz lenne a megfelelő, akkor az evolúció is azzal készít fel minket.
"Harmadrészt kizárja az agy visszahatását a világegyetemre, magyarán a valóságot <I>a priori </I> létezőnek fogadja el, ezzel oksági viszonyt tételez fel az általunk kitalált matematika és a világ minősége között, pedig lehetséges ok és okozat nélküli "tyúk és tojás" megközelítés is."
Ezzel sem értek egyet. Bár a valóság objektivitását nem egyserű ellenőrizni, szerintem leginkább épp azon bukhatna le, hogy nem lenne modellezhető a matematika segítségével. De egy szubjektív valóságban az evolúció se működne, így az állításom eleve értelmetlen lenne. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a valóság vagy tényleg objektív, vagy rendkívül ügyesen titkolja, hogy nem az. Mindkét esetben gyakorlati szempontból jó feltevés, hogy objektív.
"Én úgy gondolom, hogy biztosan csak az én állításomat fogadhatjuk el (a matek azért olyan, mert az agyunk ilyen), de még annyira sem mennék el, hogy például civilizációk közötti univerzális nyelvnek tekintsem."
Megállapítottuk, hogy a matek nagyon jó eszköz a világ modellezésére, és hogy az evolúció szükségszerűen minden értelmes lényt ellát a világ modellezésének képességével. Ez alapján szerintem elég biztosak lehetünk benne, hogy univerzális nyelv.
"Nyitva hagynám a lehetőséget olyan paradigmaváltások előtt, amelyek megkérdőjelezhetik a matematika kizárólagos szerepét. Pl. gondoljunk a történelmi háttérre: Arisztotelész nem ugyanazt tartotta tudományos következménynek, mint mi."
A matematikát már a görögök is alapvető fontosságúnak tekintették. Nem is jut eszembe más módszer, amivel komolyan próbálkozott valaki. De persze elvben minden lehetséges, nem zárhatunk ki semmit.