BiroAndras#371
"De külön-külön azoknak a változásoknak nincs értelme, amiket leírtam."
Dehogy nincs. Pont erről beszélek.
"Miért nőne a semmibe az a kis nyúlvány ha nincs rajta világító csali?"
Mert másképp is észlelheti az áldozat. Pl. sekélyebb vízben láthatja is, egyébként meg pl. a rezgéseket érzékelehti. A linkeken láthatod, hogy elég sok hasonló hal létezik, és nem mind világít. Sajnos túl részletes információkat nem találtam, de ezeknek a fajoknak a megfigyelésével egész biztosan ki lehet következtetni, hogy hogyan jöhettek létre.
"Vagy van világító pont, de nem mozog?"
Akár ez is lehetne, de nem ez történt.
"És mennyi idő kell míg mindez összeáll egy működő egésszé? Mennyi generáció?"
Ezek a fajok több százmillió évesek. Volt idejük bőven. Egyébként meglepően gyors tud lenni az evolúció, ha megfelelőek a körülmények.
"Ezekre kellene pontos választ adni a tudománynak. De ilyen mélységben ugye nem lehet. Nemcsak azért, mert semmit sem lehet tudni ezen halak ( feltételezett) őseiről, de igen hatalmas munka lenne (csak ezt az egy esetet) ilyen mélységeiben kikutatni."
Na látod, meg is válaszolod a saját kérdésed.
"De amíg nincs meg (akár egyetlen élőlény) leszármazási táblázata az első egysejtűig, addig csak teóriáról beszélhetünk."
Rosszul értelemzed az egészet. Nem szükséges minden egyes élőlény teljes és részletes csalásfáját felderíteni. Ugyanúgy, ahogy Newton-nak sem kellett az összes lehetséges mechanikai kísérletet elvégezni. Elég az, hogy a véletlen egyezés kizárásához bőven elég sok példát megvizsgáljunk, és felállísunk egy elméleti modellt, ami összhangban van a korábbi megfigyelésekkel, és képes ellenőrizhető jóslatokra.
Az evolúció elmélete nagyonis megfelel a követelményeknek. Rengetegféleképpen ellenőrizták már, és nagyon erős elméleti modellje van (amit ráadásul más területeken is sikerrel alkalmaznak). És eddig minden előrejelzése bevált. Ráadásul még a genetika is erősen megtámogatja. De sok más tudományághoz is jól illeszkedik. Pl. van olyan, hogy evolúciós pszichológia, ami az evolúció elméletéből és az ember környezetének ismeretéből próbálja kikövetkeztetni, hogy hogyan viselkedik az ember, és miért épp úgy. Jelentős sikerei szintén az evolúciót igazolják (pl. az ember szexuális viselkedésének részletes leírása és magyarázata).
De azt is figyelembe kell venni, hogy nincs alternatív tudományos elmélet. Ha lenne, akkor lehetne tervezni olyan kísérletet, ami eldöntené, hogy melyik a helyes, de amíg nincs rivális, addíg ez nem megy.
Persze tökéletes bizonyosság nincs, de a tudományos módszer garantálja, hogy a rendelkezésre álló adatokból a maximumot hozzuk ki, és azt is, hogy a modell gyakorlati szempontból jól használható.
"Értem, h lépésenként, de a "kis lépéseknek" semmi előnye nincs. Akkor miért marad meg a populációban? és mennyi nemzedéken keresztül??"
Mindíg kell lennie előnynek. Pont erről szól a dolog. Csak éppen nem biztos, hogy ugyanaz volt az előny, mint ami most, és nem feltétlen nyílvánvaló.
"És még mindig nincs arra válasz, h a viselkedés hogyan kódolódik ( főleg lépésről lépésre) a génállományba?"
Tényleg ennyire nehéz felfogni? Hányszor írjam még le?
"Ezt most kár volt belevenni érveid közé, mert a törvények honnét is származnak?
A Világegyetemre mindenütt érvényes állandókból.
Miért lettek pont ezek az állandók ( pl a fény sebessége)?"
Részletkérdés. A világegyetem végtelen komplexitását redukáltuk pár állandóra. Azért ez elég kicsire csökkenti a véletlen szerepét. Másrészt sok tudós meggyőződése, hogy végül minden állandó levezethető lesz egy végső törvényből.
"Két válasz lehetséges:
-Mert véletlenül így alkult ki az ősrobbanás után
-A Szingularitás eleve tartalmazta az erre vonatkozó információkat és a robbanás után a szabályzó erők működésbe léptek, h a megfelelő állandók létrejöhessenek."
Ez már nem számít a kérdés szempontjából. A világegyetem komplexitásához képest az a pár szám elhanyagolható. Ezekre már könnyen alkalmazhatjuk az erős vagy a gyenge antropikus elvet (ami arról szól, hogy ha a világ nem ilyen lenne, akkor nem tudnánk megfigyelni).
A lényeg viszont, amiről beszéltünk, az a világegyetem komplexitása, ami már egyenes következménye a természet törvényeinek és a kezdeti feltételeknek.
Azt gondolom te is látod, hogy minél kevesebb komplexitásnak kell kívülről jönni, annál kevésbbé van szükség istenekre a magyarázatához. És ennek a gondolatnak logikus folyománya, hogy egy ponton túl már egyáltalán nincs rájuk szükség.
"Vagy minden ( az Univerzum keletkezésétől az értelmes lény kifejlődéséig) a véletlen műve, és semmilyen tudatos, irányított dolog nincs."
Ez nagyon félrevezető állítás. Ebből az látszik, mintha pl. az ember is egyszer csak véletlenül létrejött volna, és nem is lenne előzménye. Márpedig ez nem igaz. Csupán a világegyetem keletkezésekor volt esetleg szükség némi véletlenre. Óriási a különbség a kettő köztött.
"Tehát nem szabad belevenni( a materialista szemléletbe) semmilyen törvényt, semmilyen elve rendezettséget, mert az további kínos kérdéseket vet fel."
Milyen kérdéseket? Pont hogy drasztikusan csökkenti a kérdések számát. Az egész világyetem helyett már csak fél tucat számot kell megadnunk.