echo#256
Amit írsz az szép. Itt tér el a véleményünk:
"Ez az út pedig csak Istennel járható, mert ember nem nagyon képes ilyen akaratra (tisztelet a kivételnek). De én még nem láttzam olyan embert, aki így viselkedett volna és nem volt vallásos."
Szerintem ez lehetséges, sőt. Azt mondani hogy csak akkor szerthet és lehet igazságos valaki ha fél attól, hogy istentől jól kikap elég negatív emberképre utal(nem látom mi más lehet isten szerepe ilyen szempontbó, mint hogy nem enged üdvözülni ha rossz vagyok). Nem hiszem hogy egy anya aki nem hisz istenben ne szeretné a gyerekét vagy a férjét. Sőt azt sem hiszem ,hogy aki nem hisz az kevésbé tartaná be a törvény és még szt sem, hogy amikor tudja hogy nem kaphatják el feltétlen vissza fog élni a helyzetével. Szerintem ami az istent elég jól helyettesítheti az egyrészről az ésszerű belátása annak, hogy hosszú távon az érdekeim akkor érvényesülnek legjobban, hogy ha mindenki betartja a szabályokat, mmásrészt istentől függetlenül is lehet egy érzület az emberben, hogy akkor se rúgok bele még egy macskába sem ha ez nem szolgálja az érdekeimet. Ami még elgondolkoztató hogy ha ahogy te mondod van isten akkor azt jutalmazza e aki csak azért szeret és igazságos mert tudja hogy ő van, vagy azt aki ettől függetlenül is megteszi?
Végül: ha jól értem, nem a különböző vallásokat véded, hanem az attól független istenben való hitet. Ezt azért kervésbé kritizáltuk(legalábbis én), mint mondjuk a katolicizmust. Bár mint gondolom kiderült a föntiekből szerintem ez sem szükséges.