Ironka#66
A szelekció génszinten működik mivel az a replikátor. (a gén másolja magát, nem az egyed (ritka dolog az állatvilágban a "klónozás"), a gén mutációinak sikeressége hat az egyedre). A klasszikus csoportszelekció elmélete mára már meghaladottá vált. (mivel génszinten értelmetlen)
Amúgy az érvelésed körkörös, mert hogy alakulhatna ki az öregség génje, ha eleve feltételezed a jelenlétét (az öreg egyedeknek, mint hátrányos tényezői a populációnak eleve tartalmazniuk kell a géneket (mivel öregek), hogy kedvező szelekciós nyomás legyen saját magára (öregség génjére)nézve). Remélem érthető voltam. :)
BiroAndras kollega jól mondta, a természetben ritkán éli meg bárki is az öregkort, így a fölhalmozódása nem járt feltétlenül hátránnyal. Ez egyszerű logika. Teszemazt egyforma valószínűséggel képződik letális gén minden korosztályra nézve. Nyilvánvaló hogy amelyik embrionális vagy gyerekkorban fejti ki hatását, az kiszelektálódik, mivel nem tud átkerülni a következő nemzedékbe. A felnőttkorban ható már megmaradhat, de a szelekciós nyomás annak kedvez, akinél minél későbbi életkorban hat, mert így előtte több utódja lehet, akiknek átadhatja ezeket a géneket. Ráadásul lehet, hogy ezek a gének a korábbi életszakaszokban előnnyel jártak. Mindenesetre eszerint a logika szerint szép lassan fölhalmozódtak, hatásuk eltolódott az időskorba. És nincs ami kiszelektálja. Dawkins ajánlott egy ötletet hosszútávra az életkornöveléshez. Kezdjük minél később az utódnemzést. Így szelekciós nyomás fog hatni rájuk is, illetve még későbbre tolódnak. Persze ehhez kell pár tízezer év. :)