Stormreaver#42
Oké, tegyük fel néhány üstökös elszállíthatta nagy távolságokra az élet primitív csíráit. (Habár még erre sincs semmiféle közvetlen bizonyíték hogy megtörtént volna.) De még ha ez meg is történt ill. történik, akkor sem kellene áltatni magunkat mindenféle "szuperintelligens" földönkívüli lényekkel. Mi az esélye annak, hogy abból a primitív sejtmag-előzményből egy (mit egy, több!) idegen világban ahová eljuthatott (mert mondjuk ezek az üstökösök eltaláltak/érintett a pályájuk néhány olyan világot is, amelyek "élhetőek" - és lássuk be, már ennél a feltételezésnél is durva valószínűségi értékekkel kellene kalkulálnunk...), szóval ebből az élet-csírából egyszercsak előugrik egy gondolkodó lény, aki azt mondja: "A francokat fogok én itt úszkálni a metán óceánban, inkább növesztek magamnak végtagokat meg agyat és csinálok magamnak robbanómotort, aztán meg valami rakétaszerűséget és tán idővel még a teret is hajlítgatom kicsit hogy körülnézzek mi van odakint." Miért tenne ilyet? Miért működne máshol az a jelenség amit mi itt csak "evolúciónak" mondunk, és aminek sem a pontos okairól, de még a pontos lefolyásáról sincs szinte semmi fogalmunk nekünk magunknak se? (Már ha egyáltalán létezik úgy és olyan formában ez a jelenség, ahogy azt mi most elképzeljük...)
Hát nem tízmilliószor valószínűbb, hogy az a kis sejtmagszerűség elvan magának és "örül" hogy -sokmilliárd társaival ellenétben- ő olyan helyre került, ahol nem égett/fagyott szét a másodperc milliomodrésze alatt?