kukacos#53
Egészen addig fogod így gondolni, míg el nem sül valamelyik - vagy az összes egyszerre... Én továbbra is azt mondom, hogy fegyver és fegyver között nincs mélyebb - filozófiai - különbség.
Amit írsz, az részben igaz. Viszont ebből a szempontból az atomfegyver más kategória, mint a pisztoly. Harcias kisebbségek elleni önvédelmi szempontból nem indokolt az atomfegyver, mert az kizárólag egy másik állam elen irányulhat - kisebb csoportok nem tudnak elegendő erőforrást felmutatni, amivel képesek összemérhető fegyvereket legyártani. Az atomfegyver egyelőre kizárólag államok közötti vitákban játszik szerepet.
Szomorú, de igaz, hogy az államok között is létezhet aggresszió és így az önvédelmi reflexek államokra is kiterjednek. Az állam olyan állampolgárok szövetségét képviseli, akik többsége mindig az atomfegyverek képviselte tömeges emberölés ellen van. Iránban éppúgy, mint Észak-Koreában. Ebből a szempontból az atomfegyver nem katonai, hanem politikai-államszervezeti kérdés: hogy engedhetik meg egy állam polgárai, hogy olyan államszervezetben éljenek, ami esetleg atomfegyverekkel akarja a célját elérni? Hogy lehetséges, hogy a világ technikailag legfejlettebb államok szántszándékkal lőporos hordóra ülnek, kanóccal a kezükben, és miközben mindenki elítéli az atomháborút, adója egy részét mégis erre áldozza? A kérdés roppant bonyolult és nem tudom a megoldást. Kommunikációs probléma az állam és az állampolgárai között; agresszív viselkedésminták kiterjesztése a közösségre, a közösség mint egyed agressziója; agresszív elemek indokolatlan túlsúlya a döntéshozatalban; elnyomó rendszerek, amelyek inkább céljuknak tekintik a rendszer fennállását, mint állampolgáraik képviseletét (de pl. az USA is visszaél atomhatalmi státuszával); a demokráciák beépített hibája; az emberi bizalmatlanság, vagy csak egyszerűen a klasszikus emberi hülyeség - mind-mind oka lehet ennek a roppant bonyolult kérdésnek. A téma iránt érdeklődőknek javaslom megtekintésre a 13 nap - az idegháború illetve Kubrick Dr. Strangelove című filmjét.