Ironka#164
Ne haragudj, de annyira hülye vagy a témához, hogy feláll a szőr a hátamon. Össze vissza beszélsz mindenfélét és látszik, h soha nem tájékozódtál a dologban csak a saját agyszüleményeidet közlöd. Jössz a valószínűségdumával, anélkül, h értenéd, h működik a dolog. Eltört a majom lába... úristen, hol hallottad ezt a hülyeséget? Nincsenek átmeneti fajok... minden laikus ezzel szokott jönni. Olvass már utána, mennyi esély van a fosszilizációra, vagy hallottál már a punktuált equilibrimról??? Fogadjunk nem.
Te és még sokan mások, (mint a laikusok általában) teljesen félreértelmezik az evolúció fogalmát, viszont mivel könnyen átláthatónak tűnik a téma - ellentétben mondjuk a matematikával, ami tele van első blikkre értelmezhetetlen képletekkel -, jogot éreznek, h osszák az észt vödörszámra. Érdekes, a relativitáselméletbe milyen kevesen kötnek bele, talán azért mert jóval nagyobb fáradságot igényelne a megértése, viszont misztikusnak tűnik a dolog, aki hivatkozik rá, okosnak érzi magát.
Az evolúció nem csak a biológiában működik, egy alapvető folyamat, ami minden hasonló rendszernél megtalálható. Ha vannak tulajdonságok, amik átöröklődnek a következő generációra, akkor nyilván az átöröklődés szempontjából hatékonyabb tulajdonságok nagyobb arányban képviselik magukat (mivel segígségükkel több az utód), amit aztán még több utódnak adnak át és így tovább... Működik ez molekuláris, kultúrális, szociális szinten is. Egy pofonegyszerű folyamat, amit ha valaki nem fogad el, akkor ne használjon védőoltást, ne egyen kenyeret, ne tartson kutyát... fulladjon inkább a saját hülyeségébe. Mivel ezeknél a példáknál az ember általi mesterséges evolúcióról van szó. Ez a nemesítés, mesterséges mutáltatás stb. Igen, mint a drosophyláknál (muslinca) a laborban.
Namost a Darwin volt az első, aki fölismerte, hogy ez a folyamat működhet az élőlényeknél is, anélkül, h az örökítőanyagot ismerték volna akkoriban. Wikipedia: "In biology, evolution is the process by which populations of organisms acquire and pass on novel traits from generation to generation, affecting the overall makeup of the population and even leading to the emergence of new species." Némi info
A random öröklődő változások, amelyek továbbadódnak a következő nemzedéknek, befolyásolják ennek a továbböröklődésnek a hatékonyságát (pl jobban vadászik, jobb a rejtőszíne, gyorsabban fut, többször szaporodik (asszem madaraknál hallottam, h az adott fajban a hímek egy része megőrzi a juvenilis, kifejlett nőstényre hasonlító alakot, így feltűnés nélkül elvegyülhet a színpompás vezérhím háremében, titokban párosodva a nőstényekkel), kihordja az utódokat, megvédve őket a ragadozóktól).
Namost Darwin klasszikus evolúciós elmélete mára meghaladott dolog, de a váz, a pofonegyszerű folyamat, amit ma is használnak az evolúcióbiológusok. Bejött egy csomó új dolog. Az örökítőanyag felfedezésével kiderült, h valójában a gének evolúciójáról van szó, hiszen azok öröklődnek tovább, az egyed csak egy "test amit maga köré növeszt". Ha a gén sikeres, tökmindegy mi miatt, akkor hatékonyabban továbböröklődik, ami aztán tovább, elterjedve a populációban. Így válik érthetővé a csoportszelekció is, amikor csapatért "föláldozzák" magukat néhányan, szemben Darwin egyedszelekciójával. (Pl a pézsmatulok hímek védőgyűrűt alkotnak a borjak és körül farkastámadás esetén. Miért jó ez nekik, hiszen csökken az esélyük a túlélésre, a harcban könnyen elpusztulhatnak? Azért mert az "alkoss védőgyűrűt" génjeik ott vannak az utódokban, akik majd továbbadják azt. A "mentsd az irhád" génű egyedek elmenekülnek ugyan és tovább élnek, de a borjakat megölik, a következő generációban nyomuk sem marad.) Tulajdonképpen a gének versengenek egymással, mi csak a melléktermékek vagyunk.
A hosszútávú természetes evolúció során pedig csak akkor történik változás, ha erre valami hajtja a már kialakult stabil géneket. Pl környezeti változás, elszigetelődés (genetikai sodródás). Ezt hívják szelekciós nyomásnak. Ezért nem fut százzal a nyúl, pedig akkor egy róka se érné utol. Bőven elég ha egy kicsit fürgébb egy részük a túlélés szempontjából és így a táplálékon is spórolhatnak. Amint megváltozik a környezet, hirtelen lecsökken a stabil gén életképessége, nagyobb eséllyel pályáznak a mutálódótt riválisaik. (Ami érdekes, hogy nem feltétlenül az adott tulajdonságot meghatározó egyetlen gén a sikeres kiszorítva az összes többit, hanem több gén megfelelő arányú kombinációja. Ugye ezt hívják vegyes stratégiának. Játékelméletet ismerők előnyben.)
Namost ez a folyamat hosszú állandóságot és relatíve hirtelen változásokat okoz az evolúcióban. A fajok relatíve hirtelen jelennek, szétterjednek, aztán viszonylagos állandóság, lassú fejlődés. Ez a punktuált ekvilibrium. Ezért nem találunk úgymond átmeneti fajokat, pláne, ha hozzávesszük a relatíve alacsony fosszilizálódási arányt.
Hogy nem magyarázható a bonyolult szervek kialakulása, amivel a kreacionisták jönnek? Dehogynem. Csomószor érdekes az eredetük, az evolúció abból építkezik, ami van. Pl ami a cápáknál még az állkapocs szerepét betöltő első kopoltyúív, az az embernél már hallócsontocska. Az embriológia ilyesmiket is kutat.
Ami az élet kialakulását illeti, ugye ott vannak a ribozimek, amik katalizátor hatású RNS-ek. Egyszerre töltik be DNS-ek örökítő-információtároló képességét és a fehérjék kémiai reakció katalizáló tulajdonságait.(Ennek felfedeséért Nobel-díj is járt.) Ezekhez aztán kapcsolódhattak fehérjék (transzfer RNS), amikből kialakulhatott a DNS. Persze vannak még homályos dolgok dögivel, de ezért egyből elővenni a kreacionizmust, ami tulajdonképpen csak a tagadásra épül.
Ami meg az embert illeti, szted nincs elég átmeneti faj? Ne röhögtess.
Erre a szavannás vadászós dologra meg ott van a vízimajom elmélet, ajánlom olvass utána. Rengeteg mindent megmagyaráz (beszéd kialakulása, szőrtelenség, vízháztartás stb), még ha nincs is rá közvetlen bizonyíték. A szavannás dolog vert gyökeret a köztudatban több, mint száz éve, sajnos még mindig ezt tanítják, nem mintha több bizonyíték lenne rá. Vízimajom elmélet. A legfölső részlet.
Remélem nem voltam túl terjengős és némileg jobb rálátása lesz tőle néhány embernek az egész témára.
